Elektronikus Európa - az Európai Unió akcióterve 2002-ig
Előzmények
Az Európai bizottság 1999 decemberében közzétette az "e-Európa - információs társadalmat mindenkinek" címû programtervezetet. Ezt a dokumentumot alapul véve határozták meg az Európai Tanács lisszaboni közgyûlésén az Európai Unió következő évtizedre szóló gazdasági és társadalmi céljait. A stratégiai célkitûzés szerint az előttünk álló évtizedben Európának a világ legversenyképesebb, dinamikusan fejlődő tudásalapú társadalmává kell válnia. Az elképzelések megvalósítása érdekében a Tanács júniusi ülésére átfogó akcióterv kidolgozását határozták el (eEurope Action Plan). 2000-ben a portugáliai Feirában tartott tanácskozáson elfogadták az elkészült tervezetet.
Az akcióterv
Az "eEurope 2002" az Európai Unió tagállamai számára legfontosabb teendőket fogalmazza meg az elkövetkező két évre. A program legfontosabb célkitûzése annak elősegítése, hogy "Európa teljes körû haszonélvezője legyen azoknak a gazdasági és társadalmi előnyöknek, amelyek az internet és a kapcsolódó digitális technológiák felhasználásából nyerhetők.
Az akcióterv jól körülhatárolt célokat fogalmaz meg. A megoldásokra koncentrál és meghatározza, hogy kinek mit kell tennie és milyen ütemezésben. A célok eléréséért három területen kell változásokat eszközölni:
? Az információs társadalomnak megfelelő jogi környezet kialakításának gyorsítása
? Új információs infrastruktúra kialakítása és új információs szolgáltatások bevezetése Európa
szerte
? A változások előrehaladását és a változtatások eredményességét jelző új, az eddiginél
pontosabb indikátorok és mérési módszerek kialakítása és európai szintû összehangolása
A megfogalmazott nagyigényû célok eléréséhez az egyes tagállamok, az Európai Parlament és az Európai Bizottság elkötelezettsége szükséges. Elvárás valamennyi tagállammal szemben, hogy legyenek készen új prioritások megfogalmazására, kielégítő mértékben történő finanszírozásra, és hárítsák el azokat az akadályokat, amelyek a célok elérését megnehezítik. Egyúttal fontos feladatuk, hogy az állampolgárok figyelmét ráirányítsák a digitális technika biztosította lehetőségekre. Elő kell segíteni az egész társadalom beemelésést az információs korszakba, és európai szintû pozitív akciókkal kell megelőzni azt, hogy az új technikai-társadalmi formáció által biztosított előnyökből a társadalom egy része ne részesüljön (info-exclusion).
Teendők
Az eEuroe 2002 akciótervben megfogalmazott konkrét teendők három fő célkitûzése köré csoportosulnak:
1. Olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb internet-hálózat kiépítése
a., Olcsóbb és gyorsabb internet hozzáférés
b., Gyorsabb internet a kutatóknak és a diákoknak
c., Biztonságos hálózatok és intelligens kártyák
2. Befektetés a humán erőforrások fejlesztésébe és a képességek kialakításába
a., A digitális korszak európai fiatalsága
b., Munkavállalás a tudáson alapuló gazdaságban
c., Részvétel a tudáson alapuló gazdaságban
3. Az internet használatának serkentése
a., Az elektronikus kereskedelem felgyorsítása
b., On-line közigazgatás
c., On-line egészségügy
d., Európai digitális tartalom a globális hálózatokban
e., Intelligens közlekedési rendszerek
A fiatalok felkészítése a digitális korszakra
A Lisszaboni Nyilatkozatban megfogalmazott elvárások
? Minden polgárt fel kell ruházni azokkal a képességekkel, amelyeket az új információs
társadalomban a mindennapi életvezetés és a munkavégzés megkövetel
? A tagállamok 2001 végéig érjék el, hogy az Európai Unióban valamennyi iskola
rendelkezzen internet kapcsolattal és hozzáférjen multimédia tanulási tartalmakhoz
? A tagállamok 2002 végéig érjék el, hogy valamennyi tanár legyen járatos az interne- és a
multimédia programok használatában
? Az iskolák fokozatosan kapcsolódjanak a 2001 végére létrejövő nagysebességû
transz-eruópai kutatói hálózathoz
? Az európai oktatási és szakképzési rendszernek alkalmazkodnia kell a tudásalapú
társadalom igényeihez
A kihívás
A tagállamok már eddig is jelentős eredményeket értek el az iskolák internetre kapcsolásával, de ennél többet kell tenni:
? Az iskolákat el kell látni megfelelő számú számítógéppel és gyors internet kapcsolattal
? Az iskolák technikai felszerelésének, az elérhető szoftvereknek, tartalmaknak és
szolgáltatásoknak összhangban kell lenniük az oktatás szükségleteivel és a pedagógiai
célokkal
? Az új eszközrendszer megfelelő használatához jól képzett tanárokra van szükség,
valamint a tanárok és diákok tanterveinek és tanmeneteinek a módosítására
Az európai válasz
A meghatározott célok eléréséért elsősorban a tagállamok felelősek. Az Európai Bizottság szerepe a folyamat átfogó ösztönzése, a fejlesztési erőfeszítések koordinálása és az új eszközök és alkalmazások célszerû használatának elősegítése. A Bizottság finaszírozza a jó példák és bevált gyakorlatok elterjesztését, illetve az egyes országok iskolái közötti kapcsolatrendszer fejlesztését (cross-border school networking). Elsősorban az európai együttmûködés keretei között képzelik el a technikai megoldások, szoftverfejlesztés és tartalomszolgáltatás fejlesztését is, ami egyúttal az európai hozzáadott érték (European added value) megjelenését is biztosítja ezen a területen. A tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy tanuljanak egymástól és építsenek a már máshol elért eredményekre.
Az iskolák alkalmazkodása a digitális korszak követelményeihez nem történhet más, hasonlóképpen fontos törekvések rovására. Az internet nem fogja megoldani azokat a problémákat, amelyekkel naponta szembe kell nézni, mint például a tanári alkalmasság kérdése, a finanszírozási gondok és az infrastruktúra szinten tartásának és továbbfejlesztésének feladata. Annak az ambicíózus célnak az elérése, hogy az iskolát befejező valamennyi diák rendelkezzen digitális írástudással, kiegészítő pénzforrások biztosításával lehetséges. A vállalatoknak is aktívabb szerepet kell játszania a folyamatban. Új típusú, innovatív és hatékony együttmûködésre van szükség a privát és a közösségi szféra között.
Akciók
? 2001 végéig el kell érni, hogy valamennyi iskola, tanár és diák rendelkezzen megfelelő
internet kapcsolattal és hozzáférjen a multimédia tanulási tartalmakhoz. Ez a tagállamok
felelősségi körébe tartozik.
? Az iskolákat fokozatosan be kell kapcsolni a nagysebességû európai kutatói hálózatba
2002 végéig. Ez is a tagállamok felelőssége.
? Biztosítani kell, hogy az interneten megfelelő tanácsadó szolgáltatások és elektronikus
tanulást segítő tartalmak legyenek elérhetőek a tanárok, diákok és szülők hozzáférését
megkönnyítő felhasználói felületekkel egyetemben. (e- learning platforms).
(Gondoskodni kell a speciális igényû tanulók hozzáféréséről is.) Ez részben a
tagállamok, részben a Bizottság felelőssége. A bizottsági támogatás egyrészt az átfogó
uniós oktatási, szakképzési és kulturális programok, másrészt az Ötödik Keretprogram
IST- programja keretében, az ott rendelkezésre álló közösségi pénzalapokból történik,
pályázati formában .
Határidő: 2002 végéig.
? 2002 végéig valamennyi tanárnak információtechnikai képzést kell kapnia. Ez
elsősorban a tanárképzés tanterveinek átalakítását, és a digitális technika felhasználá-
sának ösztönzését jelenti a tanárok napi gyakorlatában. Az eddigi eredmények és bevált
módszerek elterjesztését illetve az ebben a témakörben folytatandó kutatások támogatá-
sát és összehangolását a Bizottság a Socrates, a Leonardo és az IST-programok kereté-
ben támogatja. Felelősek a tagállamok.
? 2002 végéig alkalmassá kell tenni az iskolai tanterveket arra, hogy elősegítség a tanulás
új, az információ- és kommunikációtechnika segítségével történő formáit.
Ez is a tagállamok felelőssége.
? 2002 végéig biztosítani kell minden tanuló számára, hogy az iskola befejezésekor ren-
delkezzen digitális írástudással. Ez a tagállamok és a Bizottság együttes felelőssége.
A Bizottság a már említett programok keretében támogatja az ennek a célnak az eléré-
sére szolgáló kísérleti programokat, kutatásokat és tapasztalatcserét.
Erőforrások
Az akciótervben megfogalmazott, az oktatási rendszer modernizációjára irányuló fejlesztésének jelentős saját erőfeszítéseket igényelnek az Európai Unió egyes tagállamaitól. Ugyanakkor komoly közösségi erőforrások is rendelkezére állnak a célok megvalósításához.
A tagállamok hátrányos helyzetben lévő régiói a Strukturális Alapokból juthatnak támogatáshoz. Az Unió oktatási, szakképzési, kulturális és kutatási programjainak pénzügyi alapjaiból viszont minden oktatási intézmény, szervezet, és piaci szereplő részesülhet. Ennek az az feltétele, hogy pályázatot nyújtson be, és a pályázatban megfogalmazott elképzeléseit, terveit, programját kellően innovatívnak, kreatívnak és a megvalósulást követően széleskörûen hasznosíthatónak és elterjeszthetőnek értékeljék.
Mivel az Uniónak ezek a programjai nyitottak, és azokhoz Magyarország is csatlakozott, a hazai érdekelteknek is van lehetősége arra, hogy reménybeli Uniós tagságunkat megelőzően, részt vegyenek az Egyesült Európa történelmi vállalkozásában.