ELTE BTK Könyvtártudományi-Informatikai Tanszék
Információtudomány, informatika szakirány
Európai Unió az
az információs társadalomért
Készítette: Zalotay Marianne, Borbély Rita
Az információs társadalom
Az információs társadalom kifejezés az 1960-as évek óta ismert, valamivel hamarabb keletkeztek a tudástársadalom, tudásgazdaság, tudásmunkás fogalmak. Az információs tudás az elterjedtebb kifejezés, a tudástársadalom a tudás alapú társadalom a szerencsésebb forma: előbbi a világban keringő információk bőségére, míg a másik azzal a kézzel fogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt (illetve arra a szegénységre, melyet a hiánya okoz).
A tudás különböző válfajai az információ korát megelőző időszakokban is, az emberiség egész története folyamán a boldogulás, a birtoklás, az uralom elengedhetetlen eszközei voltak, de mostanra váltak a tudás, a gazdagság és a hatalom fő forrásává. Valamely ország gazdaságának teljesítőképessége döntő mértékben a lakosság képzettségén, iskolázottságán, mûveltségén, tudásán múlik. És ki kell emelni: az információs társadalom a tudás szakadatlan, bővített újratermelésének társadalma, az információs társadalom élenjáró technológiájának termékei mindenekelőtt a gyorsabb és mind nagyobb tömegû információ-feldolgozást és - előállítást magát szolgálják.
A tudás-alapú társadalom egyszersmind tanulás-alapú társadalom. A tudás rohamos bővülésének viszonyai között az egyén készségei-ismeretei folyamatosan elavulnak. Aki az információs társadalom munkaerőpiacán helyt akar állni, annak egész életén át tanulnia kell, vagyis munkája mellett is tanulnia kell. Ez többnyire távtanulást jelent, melynek közege egyre inkább a számítógépes világháló, az Internet - az információs társadalom gazdagságának, politikájának, tudományának és kultúrájának fokozatosan mindent átfogó és mindent átható kommunikációs közege.
Az információs társadalom és gazdaság, mint felzárkózási esély
Magyarország az információs társadalom és gazdaság kialakulását tekintve bizonyos értelemben hátrányban van (mely pótolható) a fejlett európai országokkal szemben. Hazánk ma ezen a téren ugyanazokkal a kihívásokkal találja szembe magát, mint az Európai Unió országai. Ezekre a kihívásokra nincs egységes recept, az Európai Unió országai éppen úgy keresik a megfelelő választ, mint Magyarország.
A válaszokat keresve jelentős lépés, hogy Magyarországon az 1990-es évtized második felében lejátszódott egy alapvető szemléleti fordulat, amely az információs társadalom és gazdaság térhódításában már nem fenyegetést, hanem felzárkózási lehetőséget és kitörési esélyt lát. Ez a szemléleti fordulat - a kezdeményező szerep és az aktív részvétel szándéka - több mozzanat együttes jelentkezésére vezethető vissza:
" Napjainkra Magyarországon a gazdaságot, a közigazgatást, az oktatást és a kultúrát már olyan mélyen járják át a korszerû és mindinkább tömegesedő információtechnológiai megoldások és alkalmazások, hogy mind az állampolgárok, mind a döntéshozók számára megélt tapasztalattá vált az információs forradalom társadalom- és gazdaságalakító hatása.
" Az információs társadalom sikerországai - mint Írország vagy Dánia - bebizonyították, hogy az információs társadalom és gazdaság fejlesztését célzó programok elindítása, a terület gazdaságpolitikai prioritásként való kezelése megteremti a sikeres kitörés feltételeit.
" A magyar informatikai- és tudásipar egyre inkább a nemzetgazdaság, a külföldi tőkebevonás és az export meghatározó ágazatává válik. Ez is megerősíti azt a felismerést, hogy Magyarország számára a kulturális-, társadalmi- és tudástőke jelenti a versenyképesség meghatározó elemét.
Az "e-Europe" program meghirdetése
Az Európai Unió 2000 márciusában a lisszaboni csúcsértekezleten meghirdette az "e-Európa" elnevezésû felzárkózatási programot, melynek stratégiai célja, hogy "Európa váljon a világ legversenyképesebb és dinamikusabb tudásalapú társadalmává"3. Az "Információs Társadalom Mindenkinek" jelszavú program egyik központi felismerése, hogy amíg a piaci szereplők többé-kevésbé már alkalmazzák az információs gazdaság eszközeit, addig a közszféra az információs társadalom és gazdaság kiteljesedéséhez még nagyon szerény mértékben járul hozzá. Ezért az "e-Európa" program a közszféra számára az alábbi feladatokat fogalmazza meg:
" az ifjúság megismertetése az információtechnológia kínálta lehetőségekkel,
" az Internet-hozzáférés költségeinek csökkentése,
" az e-kereskedelem térhódításának elősegítése,
" a kutatók és diákok nagy átviteli sebességû Internet-csatlakozásának megteremtése,
" az e-kereskedelem biztonságosabbá tétele az intelligens kártyák népszerûsítésével,
" az információtechnológiai kis- és középvállalatokat támogató kockázati tőkepiac létrehozása, bővítése,
" a mozgáskorlátozottak "e-részvételének" biztosítása,
" az "e-egészségügy" támogatása,
" az "intelligens közlekedés" megvalósítása, valamint
" az "e-közigazgatás" kialakítása.
Az információs társadalom felé - Magyarország
Magyarországon az információs gazdaság és társadalom hazai kiépüléséhez kedvező feltételt jelent a viszonylag fejlett mobil és vezetékes távközlési rendszer, az üzleti szektor modern információs- és kommunikációs eszközökkel való ellátottságának folyamatos javulása, valamint a tudástőke jelenléte. A kedvező feltételhez tartozik, hogy:
" Magyarországon mind a GDP növekedése, mind a modern információs- és kommunikációs eszközök piac bővülése nagyobb mértékû, mint az Európai Unió országainak az átlaga.
" A távközlési szolgáltatások legfőbb mutatóit tekintve - az elmúlt tíz év során megvalósult távközlési infrastruktúra-fejlesztéseknek köszönhetően - Magyarország napjainkra már utolérte az Európai Uniós országok középmezőnyét. A fejlődésre jellemző, hogy a magyar szolgáltatók a világon az elsők között kezdték alkalmazni az úgynevezett "Internet Protokoll" alapú beszédátviteli szolgáltatásokat a távolsági és a nemzetközi kapcsolatokban.
" Európai szintûnek tekinthető a korábbi fejlesztések nyomán kiépült felsőoktatási, kutatóintézeti és közgyûjteményi hálózat (NIIF-program). Hasonlóképpen jelentős előrelépést jelent a Sulinet/Irisz program, amely 1500 iskolát kapcsol be a hálózatba.4
" Az államigazgatás számítógépes ellátottsága az utóbbi években jelentősen javult, noha néhány alaprendszer - adónyilvántartás, üzemszerûen mûködő giro-rendszer, választási hálózat stb., - sikeres bevezetése ellenére még több területen fejlesztésre szorul az infrastruktúrára épülő professzionális tartalomszolgáltatás.
Magyarországon az elmúlt években felgyorsult az információs iparágakban vezető szerepet játszó multinacionális vállalatok betelepülése, az export-orientált gyártás beindítása. Új jelenség, hogy ezek a nagyvállalatok fokozatosan a kutatási és fejlesztési feladatokat is Magyarországra helyezik át.
" Ugyancsak kedvező folyamat, hogy a magyar informatikai vállalatok között napjainkra kialakult egy olyan - noha viszonylag szûk, de - dinamikusan fejlődő kör, amely már a nemzetközi piacokon is versenyképes.
Az európai középmezőnyhöz való gyors felzárkózás ellenére Magyarországnak a következő területeken szükséges fejleszteni:
" A lakosság körében a modern információs- és kommunikációs eszközökkel való ellátottság szintje viszonylag alacsony.
" Az információs gazdaság kialakításához nélkülözhetetlen, megbízható minőségû és rendszeresen aktualizált tartalomszolgáltatás ma még fejlesztésre szorul.
" Az információs társadalom és gazdaság fejlődését, a szereplők biztonságát elősegítő jogi-szabályozási környezet ma még több területen kiegészítésre szorul.
Magyarországon tehát - a kedvező folyamatokat és az elmaradás területeit tekintve - meglehetősen felemás kép rajzolódik ki. A kétségtelenül megindult felzárkózás és a jó adottságok ellenére Magyarországon éppen az információs társadalom és gazdaság kialakulásához nélkülözhetetlen alapfeltételben, a modern információs- és kommunikációs eszközök széles körû társadalmi elterjedtségében és hozzáférésében mutatkozik elmaradás. Az információs társadalom kialakulásának ugyanis alapvető feltétele, hogy a társadalom többsége birtokában legyen az információs- és kommunikációtechnológiai eszközöknek, vagy hozzáférjen azokhoz, továbbá rendelkezzék a felhasználásukhoz szükséges tudással. Ezért a helyzetképben az információs és kommunikációs eszközökkel való ellátottsági és hozzáférési adatok nagyobb súllyal szerepelnek, mint más - ugyancsak fontos - fejlettségi mutatók.
A Széchenyi-Terv alprogramja: az információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program
Magyarországon az 1990-es évtizedben nem volt olyan állami gazdaságfejlesztési politika, amelyik az államot beruházási partnernek tekinti. Olyan beruházási és fejlesztési partnernek, amelyik az üzleti szektorral, valamint az önkormányzatokkal közösen választja ki azokat a fejlesztési területeket, ahol, - anélkül, hogy kockáztatná az 1990-es évtized végére elért kedvező egyensúlyi feltételeket - a leggyorsabb növekedés érhető el. Most ezt a hiányt pótolja a Széchenyi Terv.
Az ezredforduló Magyarországán olyan középtávú gazdaságfejlesztési terv készítése, mint amilyen a Széchenyi Terv, nemcsak gazdasági lehetőség, hanem egyúttal gazdaságpolitikai szükségszerûség is. A kedvező gazdasági háttér, - a tartósnak ígérkező növekedés, a fokozatos felzárkózás, a dinamikus export, a külföldi tőkebeáramlás, valamint a makrogazdasági stabilitás - ugyanis egyben komoly felelősséget is jelent. Nemzetközi tapasztalat, hogy ha egy ország a gazdaság felfelé ívelő szakaszában nem rendelkezik távlatos fejlesztési tervvel, akkor a növekedésből származó többletbevételek különféle lobbiérdekek mentén elaprózódnak, elfecsérelődnek. Ez pedig - szinte bármilyen fejlesztési terv költségeihez mérten - a lehető legdrágább megoldás.
Ezért a gazdaságpolitika alapvető kötelessége a tartós és fenntartható gazdasági növekedés strukturális alapjainak a megteremtése, a növekedés bázisának - szektorok, ágazatok és régiók szerinti - kiszélesítése és elmélyítése. A Széchenyi Tervnek, mint középtávú gazdaságfejlesztési programnak éppen ez az egyik legfontosabb célja és feladata.
A Széchenyi Terv:
" a dinamikus és fenntartható gazdasági növekedés biztosításának,
" a gazdasági kitörési pontoknak,
" az európai felzárkózásnak,
" a hazai és külföldi gazdasági erőforrások mozgósításának,
" a gazdasági esélyteremtésnek,
" a társadalmi felemelkedésnek
a nemzeti programja.
A Széchenyi Terv, - az Európai Unió tervezési és programozási gyakorlatával összhangban, és az Unióban jelenleg futó programozási periódus időkeretébe illeszkedve, - hat évre kitekintő, középtávú, 2001-től 2006-ig terjedő terv.
Programok 2001 2002
milliárd Ft *
Vállalkozáserősítő program 31,4 37,3
Lakásprogram 69,9 72,6
Turizmusfejlesztési program 25,0 28,1
Kutatási, fejlesztési és innovációs program 17,5 37,0
Információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program 15,0 28,9
Autópálya-építési program és kapcsolódó infrastrukturális alprogramok** 132,1 120,9
Regionális gazdaságépítési program 5,0 6,0
ÖSSZESEN ** 295,9 330,8
* USD1=HUF 283 (2001. február)
** Az itt szereplő adatok az autópálya építés finanszírozási konstrukciójából adódóan a közvetlen költségvetési források mellett (2001-ben 22,5 Mrd Ft, 2002-ben 36,0 Mrd Ft), az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Rt által biztosított finanszírozási források (hitelek és kötvények) értékét is tartalmazzák.
Az információs társadalom-és gazdaságfejlesztési program
Az információs társadalom és gazdaságfejlesztési program céljainak megfogalmazáskor két alapvető szempontot kell figyelembe venni:
" egyrészt a fejlesztési program az információs társadalom- és gazdaságfejlesztés rendkívül komplex és átfogó feladatköréből csupán néhány, kitüntetett területre koncentrálódhat.
" másrészt az állami szerepvállalás korlátozott és közvetett jellegû, alapvetően a piaci folyamatok keretfeltételeinek a megteremtésére, valamint a piaci körülmények között nem, vagy csak lassan haladó folyamatok, felgyorsítására szorítkozhat.
A program gyakorlati céljai
Az átfogó fejlesztési feladatok közötti súlypontképzés szükségességét, valamint az állam korlátozott és követett jellegû szerepvállalását figyelembe véve az információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program legfontosabb gyakorlati célja, hogy:
" elősegítse - az állam, az önkormányzatok, az üzleti és a civil szféra együttmûködésének keretében - az elektronikus közigazgatás kialakítását,
" teremtse meg az információs társadalom és gazdaság jogi-szabályozási hátterét,
" javítsa az államigazgatásban, a gazdaságban és a háztartásokban a modern információs- és kommunikációs eszközökkel való ellátottság színvonalát,
" segítse elő a lakosság körében - egyéni vagy közösségi megoldásokkal - a kommunikációs eszközökkel való ellátottság és az Internet-hozzáférés növekedését,
" segítse elő a modern információs- és kommunikációs eszközök kultúrájának fejlesztését,
" támogassa - a közszolgálati-, a kereskedelmi, és a magán-előállítású - magyar nyelvû tartalomfejlesztés és információszolgáltatás fejlődését, továbbá
" járuljon hozzá ezen a téren is az esélyegyenlőség növeléséhez.
Az információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program alprogramjai
A program sokrétû céljait figyelembe véve öt nagyobb alprogramra tagolódik:
" kormányzati fejlesztési alprogram,
" a modern információs- és kommunikációs eszközökkel való ellátottság és hozzáférés javítását célzó alprogram,
" az elektronikus gazdaság megalapozását szolgáló alprogram,
" információs kultúra- és tartalomfejlesztési alprogram, valamint
" életminőség- és tudatosságnövelési alprogram.
Az információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program várható eredményei és hatásai
A program célkitûzései arra irányulnak, hogy - a költségvetés lehetőségeit figyelembe véve - "a kormányzat, a gazdasági szereplők és a civil szféra tudatosságát, kezdeményező kedvét, projektindító erejét, energiáját "csatornázza" a legtermékenyebbnek tûnő feladatok megvalósításához".
A program sikeres megvalósulása esetén:
" megszûnhet a szükséges háttértudások hiánya, a tervező munka valóságos adatokra építhet,
" világos jövőkép rajzolódik ki a társadalom legkülönbözőbb csoportjai számára, amelyben mindenki meg tudja találni saját helyét és cselekvési lehetőségét is,
" a kormányzat saját informatikai infrastruktúráját és alkalmazásait professzionálisan fejleszti, így a hatékonyság növelése mellett példát is mutat a többi nagy felhasználónak,
" régóta várt programok indulhatnak el, amelyek egyre több társadalmi csoport számára teszik valósággá az információtechnológiai eszközöktől remélt lehetőségeket,
" megszûnnek vagy enyhülnek az infrastrukturális, képzettségbeli, illetve szemléleti akadályok.
A következő évek eldöntik, mely országok gazdálkodnak jól lehetőségeikkel, és csatlakoznak a fejlődés élvonalához. Magyarország számára is kiemelt fontosságú feladat, hogy a globális versenyben jól szerepeljen, és ledolgozza korszakok óta halmozott hátrányait, pótolja veszteségeit.
Az Informatikai Kormánybiztosság létrehozása
Az információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program megvalósítására létrehozott Informatikai Kormánybiztosság abból a felismerésből született, hogy a kormánynak minősített felelősséget kell vállalnia Magyarország sikeres felkészülésében az információs társadalom kihívásaira. Valamint abból a felismerésből született, hogy az informatika és a távközlés egyre sorosabban egymáshoz tartozik és nem választható el a fejlesztése és stratégiája a két iparágnak.
Szükség volt egy olyan kulcsfontosságú összpontosító szervezetre, amelynek az a feladata, hogy az információs társadalomra vonatkozó kormányzati stratégiát kidolgozza és érvényesítse. Ezért a magyar kormány 2000. novemberében létrehozta az Informatikai Kormánybiztosságot, mely egyfelől magába foglalja mindazokat az állami feladatokat, amelyek az állampolgároknak az információs társadalomba történő beilleszkedéséhez szükségesek, másfelől pedig az információs társadalom követelményeinek megfelelően a szabályozási feltételeket és a kormányzati rendszerek alkalmazkodását teremti meg.
Nagyon fontos az elektronikus kormányzás rendszereinek és módszereinek a megteremtése és bevezetése. "Mindenekelőtt az " e-government, az e-business és az e-commerce" közötti kapcsolatok jogi, szabályozási és az együttmûködés kulturális feltételeinek a megteremtése".
A Nemzeti Információs Társadalom Stratégia
Az információs társadalom és gazdaságfejlesztési alprogram elméleti és gyakorlati céljainak kidolgozásával bízta meg a Miniszterelnöki Hivatal az Informatikai Kormánybiztosságot, amely öt hónap alatt elkészítette a Nemzeti Információs Társadalom Stratégiát. Ez kezdetben egy kb. 1500 oldalas dokumentum volt, melynek kivonatát kaphatták meg, illetve érhették el az Interneten az érdeklődők - Nemzeti Információs Társadalom Stratégia 1.0 verzió címen.
Ebben, a Széchenyi-Tervhez, és az információs társadalom- és gazdaságfejlesztési programhoz képest már leszûkítve, célirányosabban tudunk a célokról és a megvalósításról olvasni. A verziószám azt mutatja, hogy a Kormánybiztosság évenkénti rendszerességgel új verzió kiadását tervezi az előző évben tapasztalt, és monitoring során követett észrevételek, szükséges módosítások alapján.
A stratégia először a kitûzött célokat és a jövőképet vázolja, a megvalósítás hét alprogramjának stratégiai és akciótervét 2001-2002-es évekre.
Az alábbiakban megfogalmazott stratégia mögött meghúzódó kormányzati elkötelezettség komolyságát mutatja, hogy célirányosan ennyi pénzt az információs társadalom kialakításának előmozdítására Magyarországon még soha nem fordítottak. Teljesen új megközelítést tükröz az is, hogy ezúttal nem elsősorban állami szervek kapják a támogatást, hanem non-profit és profitorientált szervezetek, amelyek forrásmultiplikálással tovább növelik és a köz javára fordítják ezeket a forrásokat, illetve a források kedvező hatásait.13
A stratégia készítői kiemelt figyelmet fordítottak az EU-konformitásra, a Széchenyi Tervvel és különösen az Információs Társadalom- és Gazdaságfejlesztési Program 14 részprogramjával való összhang biztosítására, továbbá a forrásmultiplikáció minél szélesebb körû alkalmazására. A stratégia több lépcsőben, számos szakértő és a közvélemény bevonásával készült, és alapvetően a három fő terület - ember, eszköz és tartalom - fejlesztését irányozza elő. Az így létrejött dokumentum egyben akcióterv is, hiszen mindegyik feladathoz rendel megoldási javaslatokat és határidőket. A stratégia következetes végrehajtása jelentős mértékben elősegítheti hazánk kedvező pozícióját a nemzetgazdaságok rangsorában.
A Nemzeti Információs Társadalom Stratégiájának jövőképe szerint Magyarország élenjáró lesz a közép-kelet-európai régióban az információs társadalom kiépítése terén.
A magyar kormányzat missziója, küldetése e jövőkép valóra váltásában a magyarul értő polgárok életminőségének javítása, életének jobbá tétele az infokommunikációs eszközök használata által.
A jövőkép elérése érdekében a következő főbb célkitûzések megvalósítása szükséges:
1. Az infrastrukturális célkitûzések megvalósítása érdekében kiemelten kezelendő területek: a szabályozás és a szabványosítás.
2. A gazdaságpolitikai célkitûzések megvalósítása érdekében kiemelten kezelendő területek: a szabályozás, a távmunka, az innovatív és a fokozottan piacképes (niche) vállalkozások K+F támogatása.
3. A kulturális célkitûzések megvalósítása érdekében kiemelten kezelendő területek: a szabályozás, a magyar kulturális örökség digitalizálása és a digitális tartalom létrehozása.
4. Az oktatási célkitûzések megvalósítása érdekében kiemelten kezelendő területek: az információs írástudás és az IKT eszközök használata az oktatásban.
5. A társadalompolitikai célkitûzések megvalósítása érdekében kiemelten kezelendő területek: az igényteremtés, a hozzáférés és a képzés.
6. Az elektronikus kormányzati célkitûzések megvalósítása érdekében kiemelten kezelendő területek: a kormányzati ügyvitel elektronizálása és a szolgáltató kormányzat létrehozása.
7. A regionális/önkormányzati célkitûzések megvalósítása érdekében kiemelten kezelendő területek: az önkormányzati ügyvitel elektronizálása, a szolgáltató önkormányzat létrehozása.
A globális célkitûzéseknek megfelelően a végrehajtás hét fő területre terjed ki, amelyek a stratégiában hét egyenrangú, önálló, ám egymással szoros összefüggésben, szinergiában lévő, egymást folyamatosan átszövő-átfedő cselekvési program formájában szerepelnek. Ezek a következők:
1. Infrastruktúra-fejlesztési Program
2. Gazdaságpolitikai Program
3. Kultúra Program
4. Oktatási Program
5. Társadalompolitikai Program
6. Elektronikus Kormányzati Program
7. Önkormányzati Program
A cselekvési programok középpontjában minden további program előfeltétele, a törvényi és jogi szabályozási környezet, az anyagi-technikai infrastruktúra fejlesztése áll.
A stratégia sikerének kulcsa az "Ember-Eszköz-Tartalom" együttes, egymásra épülő és egymást feltételező fejlesztése. Sikeres megvalósulása esetén
¢ egyre több társadalmi csoport ismeri fel az információtechnológiai eszközök által kínált lehetőségeket, egyre többen szereznek képzettséget, hozzáértést az infokommunikációs eszközök használatához;
¢ megszûnnek vagy enyhülnek az infrastrukturális akadályok így az infokommunikációs eszközök egyre több társadalmi csoport számára válnak megfizethetővé és elérhetővé;
¢ a tartalmi fejlesztések mennyiségi és minőségi változásával olyan új környezet jön létre, amely jelentős mértékben hozzájárul a polgárok életminőségének javulásához, valamint a "szolgáltató állam" létrejöttéhez.
Információs társadalom - közmûvelődés
Az információs társadalom alapjait az információs infrastruktúra teremti meg. Ez azonban rendkívül költséges és számos új problémát vet fel. Ezek közé tartozik az információ túlburjánzása, az ellenőrzés és válogatás nélkül ránk zúduló információáradat. Az információk tömeges birtoklása még nem jelent ismeretet, hiszen csak a válogatott és rendezett információkhoz való hozzáférés minősíthető tudásnak. Eme válogatást és rendszerezést számunkra, vagyis a felhasználók számára a könyvtárak végzik el, ezzel is segítve szükséges információk szûrését.
A könyvtárak, akárcsak a társadalom többi intézményei, napról napra tanúi lehetnek az információs technológiák gyors fejlődésének és a számítógépek általános elterjedésének. Az elkövetkező néhány évben az Internet, az intranet és a gyors átviteli hálózatok térhódítása paradigmájává válik a szervezési-szervezeti változásoknak. A számítógép-hálózat a gerince valamennyi vállalat és intézmény, ezen belül a könyvtárak mûködésének. Az információs társadalom kultúrája az információs technológiáktól fog függeni. Az a szervezet, amelynek addigra nem alakul ki megfelelő infrastruktúrája, képtelen lesz más szervezetekkel való kooperációra.
Az információ értékes, ha ugyan nem a legértékesebb áruvá vált, fontos stratégiai készletté. A könyvtárak ennek megfelelően változóban vannak. Az információraktározás intézményeiből az elektronikus információkeresés- és hozzáférés csomópontjaivá válnak.
A jövő társadalmi változásaira csak megfelelő stratégiák alkalmazásával, kimunkálásával készülhetnek fel a könyvtárak.
A stratégiák kimunkálásának vezérelve a globális, az EU-stratégia illetve a nemzeti, a lokális és a civil, illetve a magánszervezeti stratégiák láncolata.
Az American Library Association tanácsa egy olyan állásfoglalást adott közre, amely főleg a közmûvelődési könyvtárak számára ad útmutatást. Elsősorban e könyvtártípus kérdéseit exponálják a könyvtári és informatikai folyóiratok szakírói is. Néhány konkrétum az ajánlásból18:
- a könyvtárak viseljenek gondot arra, hogy az Internet-elérést lehetővé tévő nyilvános termináljaik számára sokkal differenciáltabb keresési felületeket biztosítsanak.
- A telnet opció lehetőségének megadása növeli annak az esélyét, hogy a gyakorlatlan könyvtári felhasználó indokolatlanul jusson be védett, korlátozott felhasználhatóságú területekre.
- Az elkövetkezendő tíz év alatt a könyvre orientált hagyományos könyvtár átadja helyét az elektronikus könyvtárnak, az Internethez hozzáférés követelménye 2005-re minden egyes könyvtárhasználó által felmerül majd, miközben a könyvtáraknak nem lesz lehetőségük ennyi nyilvános terminált rendelkezésre bocsátani.
- Lakóhelyi közösségek Internet oktatásának könyvtári szükségessége, amely a könyvtár és a felhasználó között közösségi hálózat kialakításához vezet.
- Egyes közkönyvtárak telefonon hívható, ingyenes Internet szolgáltatásként tervezik nyújtani a könyvtári adatbázisokat.
- A könyvtáros hivatali idejében a munkakörének megfelelő arányban használhatja az Internetet és veheti igénybe a szakmai fejlődéséhez vezető továbbképzéseket is, miközben saját szabadidejében korlátlanul férhet hozzá az elektronikus szolgáltatásokhoz.
Fenti kiragadott részletekből is látható, hogy az amerikai ajánlás mintájára itthon, Magyarországon is megtalálhatóak ugyanezen problémák, csak esetleg a megoldásukhoz vezető utat később találjuk meg.
Magyarországi könyvtárügy
1996-ben az Európa Tanács könyvtári információs szakértői bizottsága a következő irányelveket hozta meg:
- korlátlan, szabd hozzáférés az információhoz és a dokumentumokhoz,
- hálózati fejlesztés, tartalomipar, digitalizálás,
- a jogi szabályozás fontossága: a könyvtári törvény.19
A magyarországi könyvtárügy, fontosabb programok
Többek között ezek hatására is megindultak azok a hazai programok, fejlesztések, melyek fellendítik a könyvtárak funkcióját. Ezek hatására könyvtáraink jelentősége felértékelődik, és a tudás alapú társadalom, az oktatás, az átképzés, a továbbképzés, az élethosszig tartó tanulás egyik alapvető intézményeivé váltak/válnak. A könyvtárosok a már meglévők mellett új szerepet kapnak: információs, kommunikációs szakemberekké is kell, hogy alakuljanak, akiknek az elhivatottság mellett profizmust is tanúsítaniuk kell, a megfelelő eszközök és módszerek használatával a lakosság igényeinek kielégítésére.
A következőkben azokat a magyarországi programokat szeretném felsorolni és bemutatni, melyeknek elindítása és folyamatos mûködtetése elengedhetetlen szerepet játszott és játszik ma is a könyvtárak életében:
- Információs Infrastruktúra Fejlesztés (NIIF/IIF)
- Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA)
- Országos Dokumentumellátási Rendszer (ODR)
- Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ)
- Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)
- Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár.
NIIF
1986-ban - MTA és OMFB kezdeményezésre és támogatással - indult a magyarországi kutatás-oktatás-közgyûjtemények számítógép-hálózati hátterének megvalósítását célul kitûző Információs Infrastruktúra Fejlesztési (IIF) Program, mely a 90-es évek elejétől - már valamennyi érintett minisztérium és az OTKA támogató részvételével - NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési) Programként folytatódott.
A Program szervezetében kulcs-szerepet játszanak az irányító testületek (korábban NIIF "Felügyelő Bizottság" és "Operatív Bizottság", majd a 90-es évek végétől "Program Tanács"), melyek munkájában valamennyi támogató szervezet képviselői részt vettek illetve vesznek. A Programra vonatkozó 1999. évi kormányrendelet megjelenése óta az érintett minisztériumok, valamint az MTA és az OTKA képviselőiből álló irányító testületen belül kiemelt szereppel rendelkezik az Oktatási Minisztérium, egyebek mellett a költségvetési támogatásnak az OM költségvetési során történő biztosítása kapcsán.
Az NIIF Iroda - együttmûködve egyrészt az NIIF Program támogató szervezeteivel és a képviselőikből álló Program Tanáccsal, másrészt a Programban résztvevő kutatási, oktatási és közgyûjteményi intézményekkel és az ezeket tömörítő Hungarnet Egyesülettel, ill. annak Elnökségével, harmadrészt az NIIF Program szakértői testületeként mûködő Mûszaki Tanáccsal- fő feladataként koordinálja a magyarországi kutatási és oktatási információs infrastruktúra fejlesztését és mûködtetését.
Az információs társadalom megvalósításában közremûködő könyvtárak, az SZT-IS-2 kódszámú pályázat
CÉL:
A Széchenyi-terv könyvtári pályázata (SZT-IS-2, "Az információs társadalom megvalósításában közremûködő közmûvelődési könyvtárak támogatása") arra irányult, hogy a könyvtárak kialakíthassák esetleg még hiányzó Internet-kapcsolatukat és megfelelő számítógépes infrastruktúrát szerezhessenek be. Sőt a kiírás Internetes szaktanfolyamok elvégzésére ösztönzi a könyvtárosokat, hogy valóban az Internetes információszerzés szakembereivé váljanak és megszerzett tudásukat a könyvtárat látogatók képzésére fordítsák.
Az információs társadalom fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy az állampolgárok minél nagyobb számban használják az Internetet. A mai Magyarországra még jellemző kedvezőtlen otthoni Internet-kapcsolódási mutatókat közösségei hozzáférési lehetőségek megteremtésével kívánja ellensúlyozni a pályázat. A közmûvelődési könyvtári rendszer kiválóan alkalmas arra, hogy ezt a lakosság széles rétegei számára biztosítani lehessen.
Fehér Miklós, a Könyvtári Intézet munkatársa vezetésével vizsgálat indult a közelmúltban ezen könyvárak helyzetéről és az ellátás hiányosságairól. A vizsgálat alapszakasza lezárult, publikálható eredmények két-három hónap múlva lesznek elérhetők.
A vizsgálatról azonban annyit mindenképpen tudnunk kell, hogy miért indult el, mik az irányelvei, vizsgálati módszerei stb.
A nyilvános könyvtárak országos rendszerében az egyik legkritikusabb ellátási szféra: a városokon (közvetlen vonzáskörzetükön) kívül eső vidékeken, különösen a kisközségek könyvtári térképén található.
Irodalomjegyzék
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1976. évi 15. számú törvényerejû rendelete a könyvtárakról. Mûvelődésügyi Közlöny, 1976. 13. szám, 553-560 p.
Yurdakul Ceyhun-Sehap Önder: Útban az információs társadalom felé. In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 1997.6.szám, 215-219. p.
Reich György: Az információs társadalom. In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 1997.10.szám, 383-384. p.
Futala Tibor: Milyen is lesz a globális információs infrastruktúra? In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 1998.5.szám, 186-187. p.
Az információs társadalom kihívásai, különös tekintettel az Egyesült Királyságra (ford. Hegyközi Ilona). In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 1999.7.szám, 289-292. p.
A könyvtárfejlesztés stratégiája az információs társadalomban (ford. Futala Tibor). In: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 1999.8.szám, 337-338. p.
Elektronikus irodalom
Moldován István: "Világkönyvtár" - Magyarországon. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/inftars/moldovan-3.hun
Vilém Flusser: Az információs társadalom, mint földigiliszta. http://www.artpool.hu/Flusser/informacios.html
1997. évi CXL. Törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelődésről.
http://www.jurix.hu/cgi-bin/jrxs?h=1,1997,140&m=1
Veszelka Tamás - Z. Karvalics László: Malajzia. Út az információs társadalomba. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/malajzia/html/index.htm
Havas Katalin: A közmûvelődési könyvtár és az információrobbanás, avagy így érezheti magát egy mezei nyúl az autópályán. http://www.oszk.hu/kiadvany/iras/11hk.html
Rónai Iván: A közgyûjtemények telematikai fejlesztése. 1998. http://www.iif.hu/rendezvenyek/networkshop/98/eloadas/html/d/ironai/ronai.htm
e-Europe: Információs társadalom mindenkinek. 1999. http://europa.eu.int/comm/information_society/eeurope/documentation/progrep/progrep_en.htm
Matti Sanko and Erno Lehtinen: The Challanges of ICT in Finnish Education. 1999. http://sulinet.hu/iskola/finnindex.htm
Az információs társadalom kialakításának szereplői. 1999. http://www.vein.hu/~bekefi/IS/HTMLS/magyar/page04g.htm
Csorba József: A globalizáció az információs társadalommal kapcsolatos információtudományos gondolkodásban. 1999. http://www.inco.hu/inco2/global/cikk2.htm
Varga Csaba: Az információs társadalom stratégiája II. Fóliák. 2000. http://inco.hu/inco2/foliak/cikk1r.htm
Varga Csaba: Civil társadalom az információs társadalomban. 2000. http://www.inco.hu/inco2/global/cikk3.htm
Nyíri Kristóf: Információs társadalom és nemzeti kultúra. 2000. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/inftars/infnemz/infnemz.htm
Beély Gábor: A könyvtár jövője - a jövő könyvtára. 2000. http://www.inco.hu/inco3/infoert/cikk1h.htm
Takáts Béla: Közmûvelődési könyvtárak egy lehetséges útja az Internetre. 2000. http://www.iif.hu/rendezvenyek/networkshop/99/cdrom/eloadas/67/index.htm
Takács György: Tudástársadalom, információs társadalom, kommunikációs technológiák robbanása. Mire kell felkészülnie a következő generációnak? 2000. http://oktatas.gallup.hu/Conf_prog/Keszthely1/takacsgyorgy.htm
Tézisek az információs társadalomról. 2000. http://www.kancellaria.gov.hu/tevekenyseg/kiadvanyok/tezis.htm
Kokas Károly: Könyvtárak az ezredforduló után. 2000. http://www.mwk.iif.hu/porta/szint/tarsad/konyvtar/inftars/jovoktar/jovoktar.mek