ELTE BTK


















Webjelenségek

























Készítette: Gmeling Mónika
Krasznavölgyi Eszter
könyvtár kiegészítő I. évf.
Tanár: Fodor János


Budapest, 2002. május 20.


Az Internet használatáról

Míg az USA-ban élők többsége aktívan internetezik, az Eurobarometer felmérése alapján az európaiak több mint fele nem használ számítógépet. A sereghajtó Görögország és Portugália. Európában a felhasználók 58 százaléka e-mailezésre, barátokkal, családtagokkal való kapcsolattartásra veszi igénybe a hálót. Az USA lakosainak zöme aktívan internetezik, az európaiaknak azonban több mint a fele egyáltalán nem is használ számítógépet - írja az Eurobarometer felmérésére hivatkozva a CyberAtlas. Görögországban a lakosság 75,3 százaléka, Portugáliában 74,7 százaléka sose nyúl PC-hez, Svédországban viszont az ott élők 36,7 százaléka, Dániában 36,6 százaléka, Hollandiában 32,2 százaléka használja mindennap a gépet. Európában a lakosság 14 százaléka ül a számítógép elé hetente több alkalommal, 5,3 százalék hetente egyszer. A svédek 66,5 százaléka, a dánok 59,4 százaléka, a hollandok 53,8 százaléka és a finnek 51,4 százaléka szörfözik rendszeresen a neten.
Az európaiak csaknem 58 százaléka e-mailezésre, barátokkal, családtagokkal való kapcsolattartásra használja a hálót. Termékinformációk után 41 százalékuk szokott kutatni, 40 százalék pedig munkára is fogja a netet. Sokan keresnek sporttal, szabadidős tevékenységgel vagy utazással kapcsolatos információt is. Az adatokat a 15 uniós országban elkészített ezerfős mintára alapozzák. Az e-mail-használatot illetően hasonló eredményre jutott a Nielsen//NetRatings az idei első negyedéves kutatása alapján. A kutató szerint az e-mail népszerûségének oka, hogy nagy távolságra is olcsón használható.

Az Axelero felmérései szerint a jelenleg Magyarországon közel másfélmilliós internethasználói kör növekedése az elmúlt években a világtrendet követte, s nagysága már megközelíti a Magyarországon mûködő PC-k számát, amely a rendelkezésre álló adatok szerint 1 600 000. Az internet elterjedtsége a hazai lakosság körében 17%-os, az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma 1 200 000-ra tehető, s az internetezők legnagyobb része, 36,7%-a az iskolában, 26,7% a munkahelyén, 23,3% otthon, 8,3% ismerősnél, 5% pedig egyéb módon éri el a világhálót.



A globalizációról

A globalitás fogalma eredetileg átfogó összefüggést jelentett, az utóbbi évtizedekben konkretizálódott az értelme két vonatkozásban: egyrészt az átfogóság téri dimenzióban jelenti a földi világ teljességét, a glóbus, a földkerekség értelmezési tartományára terjesztve ki az átfogóság jelleget, ami egyben a földi élet és az emberiség teljességét is jelenti.
Varga Csaba világmodellje egy specifikus gömbszerkezetet ért az egész földi és azon túli világon, amelyből kirajzolódnak a globalitástól a helyi társadalomig és egyénig vezető téri és tudati-érzelmi átmenetek.
"legkülső réteg: transzcendencia világa
földön túli réteg. a kozmosz világa
földi univerzum: a globalitás világa
globalitás alkotóelemei: kontinensek világa
kontinensek alkotó részei: szubrégiók világa
szubrégiók belső elemei: nemzetek világa
nemzetek alkotóegységei: nemzeti (belső) régiók világa
nemzeti régiók elemei: lokalitás világ
a lokalitás molekulái: az egyes emberek világa
a legbelső réteg: az egyéni tudatok univerzumai"
A globalitás fogalma - gondolatmenetünkben - három fő aspektusban jelenik meg:
a./ a globalitás, módszertani értelemben, átfogó általánosítási szintet (leggyakrabban az egész Földre, emberiségre kiterjedő meghatározottságot) jelent a problémák vizsgálatában.
b./ a globális erőtér értelemben a kategória azoknak a gazdasági, politikai, hatalmi követelményeknek a megjelölésére szolgál, amelyek spontán vagy szándékos, intézményes kényszerítő tényezőt jelentenek a helyi szintek számára, amelyek a globalizálódás folyamatába való bekapcsolódásra, részvételre, vagy legalábbis a folyamat tudomásul vételére kényszerítenek minden szinten és területen.
c./ a globális társadalom a problémakezelő stratégiáknak egy típusa, s egyben fejlettségi stádiuma, ami szoros összefüggésben van a globalitással, mint a világ térszerkezetével .
Varga Csaba négy szempontból elemzi a globális világ, az utóbbi öt-tíz évben kialakult globális erőtér új ismérveit - amit akár globális meta- és megatrendeknek is nevezhetünk:
- globális gazdaság
- a klasszikus kapitalizmus helyett újkapitalizmus
- az elektronikus pénzpiac központi szerepe
- multinacionális és transzkontinentális társaságok befolyása
- az árutermelés kihelyezése a második világba
- a második világ gazdaságának eladósodása
- a nemzeti piacgazdaságok fokozatos integrálódása
- közép-kelet-európai torta-kapitalizmusok
- információs gazdaság előtérbe kerülése
- ökoszociális piacgazdaság követelményének erősödése
- lokális gazdaság és a kisvállalkozás felértékelődése
- globális társadalom
- a nemzetállamok helyett kultúraközpontú nemzetek
- az első világban is növekednek a társadalmi egyenlőtlenségek
- új típusú társadalmi osztályok körvonalazódnak
- a fejlett világban meginognak a jóléti társadalmak
- az amerikai és európai első világ társadalmai (részlegesen) integrálódnak
- a második világ társadalmai között nincs kohézió
- helyi társadalmak szerepe felértékelődik
- az első globális társadalom információs társadalom
- az európai kultúratársadalom kiszámíthatatlan esélye
- globális politika
- az első világ hatalmi-politikai fölénye nem örök
- nemzetállami mintára egyelőre nem jön létre új világállam
- az európai első világ politikai integrációja stabil
- a kelet-ázsiai és észak-amerikai politikai együttmûködés felgyorsul
- a második és harmadik világ politikai hátrányai alig csökkennek
- a nemzeti politika kettős funkciót kap-összeköt és megvéd
- a demokrácia politikai intézményrendszere reformra szorul
- a közvetlen demokrácia intézményesül az elektronikus demokráciában
- a lokális politika, helyi önkormányzás szerepe növekszik
- világkommunikáció
- a legteljesebb globalitás az információs globalitás
- az információs technika és technológia forradalma
- információs és kommunikációs világlejtő
- nemzetek feletti információs világmonopóliumok
- a második világban manipuláló tömegkommunikáció
- a helyi nyilvánosság, az információs közösségek felértékelődése
- interaktív információs és kommunikációs rendszer a jövő

A globalizáció fogalmát úgy definiálhatjuk, mint olyan folyamatot, amely térben teljességében átfogja, és tartalmában átalakítja az emberiség, társadalom, gazdaság fogalmát. Lehetetlenné teszi a korábbi társadalom és gazdaságszabályozó módszerek érvényesítését. A szabályozásnak új technikáját-technológiáját az információra alapozza, a korábbi lokális/árupiaci szabályozás helyére egyrészt egy sokrétegû térkoordinációt, másrészt egy sokpólusú gazdasági, hatalmi, kulturális, informatikai rendszert összehangoltan reguláló szabályozórendszer létrehozását követeli.
A rendszer mûködésének lényegi jellemzője, hogy kényszert jelent a folyamatba való bekapcsolódásra minden fejlettségi szinten, de ugyanakkor differenciált eszközrendszert feltételez a különböző szinteken és téri dimenziókban. Tehát a globalizálódás követelménye olymódon homogenizál, hogy egyben lehetővé teszi, kikényszeríti a követelmény differenciált megvalósulását.

Írország a leginkább globalizált ország a világon, majd Svájc és Szingapúr (2000 legglobalizáltabb országa) következik a ranglistán. A listán az Amerikai Egyesült Államok csupán a tizenkettedik helyet, Nagy-Britannia pedig a tizedik helyet foglalja el. Az első tíz között Hollandia, Svédország, Finnország, Dánia és Ausztria, a következő tízben Franciaország, Németország, Portugália és Spanyolország szerepel. A lista végén kullog Irán és Peru, Argentína, Mexikó, Dél-Afrika, Törökország, Pakisztán, Kína, India és Brazília az utolsó húsz között van. Japán a harmincnyolcadik, és Oroszország a harminckilencedik. Magyarország a múlt évi listában a tizenhetedik volt, az idei listában már nem szerepel az első húsz között.
A kutatók egyébként azt a következtetést vonták le, hogy a 2001-es évben lassult a világ globalizációja. A lassulás okait főleg a gazdasági növekedés csökkenésében látják. A szeptember 11-i terrortámadások ezt a trendet csak erősítették - hogy milyen mértékben, az a következő évi tanulmányból derülhet ki.

Magyarország és a globalizáció

A magyar felsőoktatásban tanulók globalizációról alkotott véleményét vizsgálta az a közvélemény-kutatás, amelyet az M&H Communications nevû cég végzett el. A felmérésből kiderül, hogy az egyetemistáknak nincs kialakult, éles képük a globalizációról; nagy részük mégis inkább negatívan vélekedik a folyamat hazánkra gyakorolt hatásairól, és úgy érzik: nem is nagyon lehet ellene mit tenni.
Inkább pesszimistán ítélik meg a magyar egyetemisták a globalizáció hazánkra gyakorolt hatását. Több mint harmaduk gondolja úgy, hogy a hatás vegyes (tehát jó is, meg rossz is), negyedük pedig negatívnak nevezte a globalizáció hatását Magyarországra. 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy ez a hatás semleges, és csak 13 százalék értekeli pozitívan a folyamatot. Érdekesség, hogy a gazdasági felsőoktatásban tanulók optimistábban: harmaduk hiszi úgy, hogy a globalizáció jó Magyarországnak, és 40 százalékuk szerint is-is. Legrosszabb véleménnyel az agrár felsőoktatásban tanulók bírnak. Elmondható az is, hogy aki a globalizációról általában pozitívan gondolkodik, az hasonlóan értékeli hazánkra gyakorolt hatását is.
Talán jellemzően magyar érzelemként értékelhető, hogy a válaszadók 92 százaléka gondolta úgy, hogy Magyarország vagy más kis országok, illetve kis országok csoportja teljesen tehetetlen a folyamattal szemben. A globalizáció-ellenes tüntetésekkel kapcsolatban harmaduk úgy vélekedett, ezek a mozgalmak csak rövidtávú hatást gyakorolhatnak a nemzetközi pénzügyi intézetekre, multinacionális cégekre; ötödük szerint kisebb kérdésekben befolyásolhatóak e szervezetek. További harmaduk egyáltalán semmilyen hatást nem vár a tüntetők tevékenységétől. Mindenesetre 82 százalék úgy gondolja: a globalizációs folyamat az elkövetkezendő években nemhogy megtorpan, de változatlan, vagy gyorsuló sebességgel halad majd.


Cyber Utópiák


A Cyber - általam nehezen meghatározható szó - jelentése igen gazdag. A Cyberrel kapcsolatban itt az utópiákról szeretné szólni. Kömlődi Ferenc egyik cikke a Zágrábban megrendezett Cyber Utópiák konferenciáról szól. Ezen, az idén májusban rendezett konferencián számos témát vitattak meg: a szabad hozzáféréstől a hálózati aktivizmusig és passzívizmusig, az utópia definíciótól a jelen hacker - képéig. Ezredfordulónk - mint megtudtam - két utópia, a techno-evangéliumok és a dotcom-mindenhatóságba vetett hitünk szertefoszlását hozta el. Jelenleg a liberális utópiát éljük. De hogy gondolkodnak erről a konferencia résztvevői?
Joanne Richardson szerint az utópia a tér, a terület és az ideologikus gondolkodás elutasítésa. Az utópiák digitális tereket eredményeznek - véli Sebastian Luetgert -, olyan tereket, ahol nem vagyunk jelen. Nem-tereket, konceptuális nem-tereket, például a cyberspace-t. A nem-terekhez a nyelvhasználatban a tulajdonhoz kapcsolódó kifejezéseket asszociáljuk. Azért küzdünk, hogy megoszthassuk és megváltoztathassuk a digitális tartalmat. A hackerek az új struktúra utópikus osztálya.


Hackerek


De kik is azok a hackerek, akik ezt az osztályt alkotják? A definiálás azért nehéz, mert nem állandó a szó jelentése. A "hacker" kifejezés új, szélesebb értelmezésre szorul, tudjuk meg Kömlődi Ferenc cikkéből. Ma már nemcsak a számítógépekkel napi huszonnégy órában elbabráló fiatalokra kell gondolnunk, hanem mindenkire, aki a szabad információ áramlásán munkálkodik: zenészekre, tudósokra, mûvészekre. Ez az osztály hozza létre az információt.
Ha vannak hackerek, akkor van hackelés is. A hackelés új információs objektumok létrehozása. Ennek előbb-utóbb politikai tevékenységgé kell válnia, már csak azért is, hogy átléphesse a magától értetődő, mindenkori, törvények által megszabott kereteket, korlátokat.
Ám a hacktivizmus-kép is átalakul. Úgy látszik, az Internet világában semmi nem állandó. "Hackerek, akik nem hackerek" - állítólag egyre gyakrabban hangzanak el az ilyen, s hasonló szlogenek.

De nem mindenkinek a fenti definíció jut eszébe a hacker szóról. E szó hallatán némelyek a vírusokra, a rendszerfeltörésekre, a visszaélésekre és azokra a személyekre asszociálnak, akik mindezekért felelősek. Őket is hackereknek hívják.
Az Index egyik tavalyi számából megtudhatjuk, hogy a tizenkilencedik században a vadnyugaton, a huszadik században a kibertérben termettek a kultuszfigurává emelt törvényen kívüliek mítoszai. A legendás hackerek ugyanúgy jártak, mint a legendás lókötők: börtönben ülnek, rejtőzködnek az igazságszolgáltatás elől, vagy legendás seriff lett belőlük.
De konkrétan milyen bûnöket követtek el ezek az emberek? Álljon itt néhány érdekesség.
John T. Draper rájött, hogy ingyen telefonálhat az államhatáron túlra, ha a Cap'n Crunch reggeli gyerekabrak dobozában talált sípot megfújja. A síp 2600 hertzes hangjára a központ beléptette őt a telefonszolgáltató belső rendszerébe. Draper hamarosan sípoló dobozokat árult az ingyenes telefonálásra vágyó embereknek.
Így kezdődött a mozgalom, amelynek célja: a biztonsági eljárások és a fizetés kikerülése, pénzszerzés, utóbb a sikeres menekülés és/vagy a világ jobbá tétele.
Ian Murphy volt az első, akit crackelésért elítéltek. Betört az AT$T számítógépes rendszerébe, ahol átállította az órákat és a számlázási szorzókat - így délben éjszakai tarifáért lehetett telefonálni és csúcsidőért fizethetett az, aki türelmesen kivárta az éjfélt. Murphy jelenleg az IAM/Secure Data System igazgatótanácsának elnöke.
Robert Tappan Morris féregvírust írt, amely a korabeli Internet tíz százalékát megborította. A vírus tizenötmillió dolláros kárt okozott. Morris elkövette azt a hibát, hogy az interneten csevegett készülő vírusárol, így hamar rendőrkézre került. Ő lett az első, akit a számítógépes bûncselekményről szóló törvény alapján ítéltek el. A vírusírót közmunkára ítélték: segédkeznie kellett a vírus eltávolításában és az általa okozott károk helyrehozatalában.
A Masters of deception elsősorban telefonszolgáltatókat hackelt - újabb és újabb módokat találtak ki arra, hogyan lehet távolsági hívásokat ingyenesen végrehajtani, privát beszélgetéseket tudtak lehallgatni, és nagy party-vonalakat csináltak, ahol több ember egyszerre beszélhetett egymással.
Mitnick egymillió dollár értékben emelt el szigorúan titkos adatokat, több ezer hitelkártyaszámot lopott el, több alkalommal távolról ellenőrzése alatt tartott New York-i és kaliforniai telefonközpontokat - azonban máig tagadja, hogy betört az amerikai légvédelem központi gépébe. Mitnick az úgynevezett social engineering bajnoka volt, vagyis az emberi kommunikációt kihasználva jutott be bizonyos számítógépes rendszerekbe: betelefonált, és munkatársnak kiadva magát kihúzta az adott emberből a szükséges jelszót.
Vlamigyir Levin a Szentpétervári Mûszaki Egyetem hallgatója 1995-ben tízmillió dollárt utaltatott a Citibanktól saját számlájára. Az Interpol a londoni Heathrow repülőtéren fogta el Levint, aki a helyszínen visszaadta a pénzt.
David Smith írta a Melissa nevû vírust, amely 1999-ben okozott járványt és órákon belül háromszáz cég rendszerét fertőzte meg. A LoveBug e-mail-járványt a manilai AMA számítástechnikai főiskoláig sikerült visszavezetni, ahol a nyomozás elakadt.
A MafiaBoyt, a tizenöt éves montreali fiút a legnagyobb internetes portálok ellen intézett denial-of-service támadásokért tartoztatták le. MafiaBoy illegálisan férkőzött be hetvenöt számítógépre, ötvenkét különböző rendszeren. Az ott elhelyezett Dos-programokat aktiválva tizenegy rendkívül népszerû honlapot tett elérhetetlenné - olyanokat, mint a Yahoo!, az Amazon, a CNN, eBay, ZDNet.
A személyes előnyökért vagy szórakozásért dolgozó crackereken kívül léteznek úgynevezett fehérkalapos crackerek, akik a világ megszokott rendjét törik meg, hogy a többi embernek jobb legyen.
A cyberbûnözés ellen már törvényeket is hoztak. 2001. júniusában az Európa Tanács bûnügyi albizottsága elfogadta és nyilvánosságra is hozta a nemzetközi számítógépes bûnözés ellen hozott egyezmény javaslatának szövegét.
Magyar vonatkozásban is lépéseket tettek a bûnözés ellen. Állítólag szeptemberben megkezdte mûködését az ORFK cyberrendőrsége. A tervek szerint a magyar cyberzsaruk csak azoknak az internetes oldalaknak a készítőivel szemben lépnek majd fel, akik kimerítik a közösség elleni izgatás tényállását, valamint pedofil képeket közölnek, továbbá tiltott szexhirdetéseket tesznek közzé. Az internetfigyelő csoport nyomozati jogköre kiterjed még a számítógépes csalásokra és az okirat-hamisításokra. Az internetfigyelő csoport nyomozói a rendőrségi törvényben felsorolt összes nyilt és titkos eszközt országos jogkörrel vethetik be a bûnözőkkel szemben. A magyar cyberzsaruk csak magyar oldalakon elkövetett jogsértések miatt járhatnak el, a külföldi szervereken elhelyezett magyar nyelvû törvénysértő oldalak készítőivel szemben csak annyit tehetnek, hogy az oldal létezéséről értesítik az adott ország bûnüldözőit.
Amerikában a kormány 2001-ben 8,6 millió dollárt fordított 200 számítógépbiztonsági területen tanuló egyetemista ösztöndíjára, amennyiben azok vállalják, hogy diploma után a kormány alkalmazásába állnak.


A blogokról

Weblog: napló a weben, dinamikus frissítésû személyes tematikájú, hangvételû, stílusú, egocentrikus online publikáció.

"A fő, ahogy mondani szokják, a szépirodalom.
Mert naplót írni, ez később kiderül, mint egy tettes:
az szépirodalom."
Fülig Jimmy

A régi-új mûfaj őshazája Amerika, ahol ma már több ezer webnaplót jegyeznek az internetkatalógusok.
Rebecca Blood blogtörténész kutatásai szerint a mûfaj feltalálója Tim Berners-Lee, aki egy másik korszakos találmányáról, a World Wide Webről ismert szélesebb körben. A weblog elnevezés 1997 decemberéig, egy John Barger nevû ember agyáig vezethető vissza.
Az első weblog lista ("other sites like this"), amely 1998 novemberében került a hálóra, huszonhárom linket tartalmazott. A naplók rögtön ezt követően szaporodni kezdtek, méghozzá gombamód. 1999 elején Peter Merholz kinyilvánította, hogy a weblogokat a későbbiekben wee-blognak fogja hívni - ekkor született meg a weblognál kecsesebb blog elnevezés, illetve a naplóírót jelölő blogger.
Az első készíts-magadnak-blogot-könnyen-gyorsan típusú szolgáltatás a Pitas volt 1999 júliusában. A Pitast a Blogger követte egy hónappal később. Egyedül a Bloggeren idén januárban negyvenegyezer új oldal indult - a becslések szerint jelenleg félmillió önálló webes napló mûködik.
Már a magyar neten is osztódással szaporodnak a nyilvános webnaplók. A statikus laklapokat felváltják a naponta többször frissülő személyes híroldalak, amelyek szubjektív stílusban tudósítanak gazdáik mindennapjairól.
A weblogok stílusa széles palettán mozog, a tényszerûtől a modoroson át az irodalmiig. Többségük nem felelne meg a magyar nyelv védelméről szóló törvénytervezet előírásainak, az újmagyar a neten születik. A webloggerek már az egységesedő globális kultúra gyermekei, könnyebben átjárnak a nyelvi és földrajzi, mint a generációs határokon. Más alapvetések mentén keresik az egyéniségüket, mint a régiek: a technológia és a média a közös nevező. Agymenésük nyelvészek, kultúrantropológusok, marketingdroidok aranybányája lehetne, ha ezek a magasan kvalifikált szakemberek még értenék, miről is beszél a monitor előtt szocializálódott digitális nemzedék.

A Flash és Shockwave vektoranimációs programokról ismert San Franciscó-i vállalat programjai legújabb verzióit weblog közösségen keresztül, saját weblogokkal igyekszik népszerûsíteni. A Macromedia neve egyet jelent vektoranimációval. A világon használatos internetböngészök 98,3 százaléka rendelkezik a flash-animációk lejátszásához szükséges pluginnel. A Macromedia elsőként fedezte fel magának a dotkom partszakadás nyomán létrejött új földrészt, az egyre burjánzó online naplók világát. A Macromedia webdokumentum szerkesztő szoftverébe speciális blogépítő toolokat is fejlesztett.


Kiberkommuna


Kiber-kommuna: távirányítóval mûködtethető és ellenőrizhető otthonok hálózatokkal, számítógépekkel, csúcstechnológiával. A Vicinium cég által kínált otthonok esetében az egész ház mûködtethető és ellenőrizhető lesz egyetlen távirányítóról, ami történetesen az amerikai kultúrkört követve a televízió távirányítója lesz. Ebben az esetben gyakorlatilag bárki tudja majd irányítani a ház gépeit, feltéve ha a kezében lesz a távirányító.
A rendszer a televízió képernyőjén keresztül kommunikál a felhasználóval. A fûtés, víz, légkondi, világítás irányítható, mint minden rendes hálózattal keresztülszőtt otthonban, mire felkelünk kész a kávé, meleg van a fürdőben, esetleg belépésnél már folyik is a víz a zuhanyzóban. Ez mind a standard. De a Vicinium többet kínál.
A cél egy teljes hálózati közösség kifejlesztése, ennek érdekében minden házat összekötnek egymással. Képesek lesznek egymással is kommunikálni. Így új közösségi élet alakulhat ki a szomszédok között, ha már lusták átmenni egymáshoz.
A szomszédok közötti kapcsolattartásban segíthetnek a különböző chat-funkciók, amiket akár kamerák segítségével ki lehet egészíteni. A szomszédi torzsalkodásnak mégsem ad új értelmet az összeköttetésben lévő kommuna, legalábbis a fejlesztők szerint teljesen biztonságos, sem kívülről, sem belülről nem törhető fel. Sőt a külső hálózatokról gyakorlatilag elérhetetlen. Így aztán a dühös szomszédoknak nincs lehetőségük a gyûlölt ellen zuhanyát hirtelen hidegre állítani, hajnalban max. hangerővel megszólaltatni a hi-fi tornyot.


Érdekességek

Cyberháború Kolumbiában - az Internet minden téren teret hódít magának

Miután a három éve tartó kolumbiai békefolyamat zátonyra futott, és Pastrana elnök beszüntette a tárgyalásokat az ország területének negyven százalékát ellenőrzése alatt tartó gerillaszervezettel, a polgárháború az interneten is eszkalálódni látszik: a gerillák után a hadsereg is gazdagon illusztrált weboldalakkal állt elő, hogy maga mögé állítsa a közvéleményt, és önkénteseket toborozzon egységeibe.
A dél-amerikai gerillamozgalmak régóta használják az internetet: mûholdas összeköttetéseken keresztül tartják a kapcsolatot egymással és a szimpatizáns weboldalakat üzemeltető nyugati polgárjogi aktivistákkal, akik mindent megtesznek azért, hogy a többek között az USA kormánya által is terroristáknak, a népük által azonban többnyire szabadságharcosoknak tartott fegyveresek álláspontját is megismerje a közvélemény.






Erőszak az internetkávézókban - az Internet negatív hatásairól

Az internetet sokan sajnos nem megfelelően használják. Elrugaszkodva a világtól, álomvilágban élve cselekszenek. Ennek következményei az erőszakoskodások is, amelyek visszaszorítása érdekében bizonyos városok intézkedéseket tettek.
Miután gyilkosságokra és más erőszakos cselekményekre került sor az öldöklős játékokat is kínáló cybercafék zömmel fiatalkorú látogatói között, több dél-kaliforniai városban biztonsági intézkedéseket rendeltek el, és korlátozták az internetkávézók nyitvatartási idejét.
A mindössze 170 ezer lakosú Garden Grove az utolsó incidens után korlátozásokat vezetett be: tilos új cybercafét nyitni a következő 45 napban, a már mûködő helyek nem tarthatnak nyitva hajnali kettőnél tovább, és biztonsági kamerákat kell felszerelniük. Fiatalkorúak ezentúl legfeljebb este nyolcig tartózkodhatnak az üzletekben. Garden Grove-hoz hasonlóan több dél-kaliforniai város hasonló, vagy még szigorúbb korlátozásokat vezetett be a cyberkávézókban történt erőszakcselekmények miatt.


Elkezdődtek az első Cyber Világjátékok

A most zajló foci vb nem mindenkit hoz lázba. Egyesek más világversenyeken érdekeltek, ahol a mozgás csak elméleti.
Félezer gémer gyûlt össze Szöulban, hogy szorgalmas fraggeléssel nyerjen valamennyit a háromszázezer dollár összdíjazású világversenyen, és nem utolsó sorban: megszerezze az aranyat.
A WCG-t Szöulban, Dél-Korea fővárosában rendezik, 37 ország 386 játékosának részvételével. Az ötnapos rendezvény (2001. december 5-9.) fő támogatója egy Samsung nevû helyi elektronikai vállalat.
A csatározásokat egy hatezer fő befogadására alkalmas konferenciateremben rendezik. A gamerfalu is egy ízléses hipermodern komplexumban kapott helyet. A szervezés innen is jól látható része, a honlap sajnos zagyvára sikerült és az online közvetítés is használhatatlan a kontinensnek ezen a részén.
A programról: A részvevők a következő sportágakban mérközhetnek: Age of Empires II: The Conquerors, Starcraft: Brood War, Half-Life: Counter-Strike, Unreal Tournament, Quake III Arena, és FIFA 2001 (utóbbi harcolás helyett egy valódi virtuális sport, mint neve is mutatja: foci). Versenyen kívül, bemutató és promóciós jelleggel ugyancsak szerepelnek majd a Jurassic Era Primitive War II (botos verekedős), Crazy Soccer (focizós), Rainbow Six: Takedown (terrorellenes), és Good Friend Rex nevû játékok.



A felkészüléshez az index és az ico oldalait használtuk fel.