Könyvtáros - információ bróker vita


Az információs társadalom fejlodése a globális hálózatok kialakulásával, az információk és adatok egyre növekvo mennyiségének közvetlen elérhetoségével új képzési profilok, kialakulását teszi szükségessé.

Az információ mennyisége exponenciális görbére emlékeztető módon növekedik, és ez egyre nagyobb terhet ró azokra, akik e forrásra alapítják tevékenységüket.
A tevékenység sikerességéhez nélkülözhetetlen információ azonban általában több helyről csörgedezik, ráadásul ezek felderítése, keresése és a nyert adatok feldolgozása egyre több időt és szaktudást igényel.

Az információk és adatok egyre növekvo mennyisége, az ezekben való eligazodás a vállalatok, vállalkozások számára szükségessé teszi olyan munkaero alkalmazását, akik tudjak, hogy miként lehet az információkat a leghatékonyabban, minoségileg a legmagasabb színvonalon felkutatni, üzleti döntésekben felhasználni.

No a kereslet a megfelelo vállalati döntések professzionális információs menedzsmentje iránt. A sikeres vállalatok ma már világszerte az információk beszerzését profi szakemberekre bízzák, hiszen nem is olyan egyszeru a feladat, ha meggondoljuk, hogy az elektronikus adatbázisok száma ma kb. 9000. S eze-ket nem szabad összetéveszteni az Internettel. Az Internet csak eszköz ahhoz, hogy térítés ellenében, jelszóval hozzáférhessünk az on-line adatbankokban tárolt információkhoz.


Az információval élő szakembernek ugyanakkor fontosabb dolga is akad az adatok, az információ gyûjtögetésénél, s egyre gyakrabban bízza e feladatot az információkeresésben jártas szakemberre. E viszonylag új? mesterség folytatóját nevezik információbrókernek vagy az angol nyelvben: független információs szakembernek (independent information proffessional).
Az információbróker szó kifejezi, hogy a szakma mûvelői információval kereskednek és újdonságtartalma is van, bár valóban a bróker szó félreértésre is okot adhat.
"Az információbróker némileg félrevezető, viszont kellően visszataszító megnevezése egy különben nagyon érdekes szakma mûvelőinek - írja Zsadon Béla az Indexben olvasható kritikus cikkében.

A bróker esetünkben nem értékpapírokkal, hanem információkkal "kereskedik". Nyugat- Európában ez már elterjedt szakma, Németországban 4 éve muködik és az információs brókerek 70 százaléka már végzés elott elhelyezkedik.

Az információbróker tevékenysége, hogy ügyfelei problémái megoldása érdekében testre szabott információt, tudást kínál.
A fentiek alapján, tevékenysége rokonságban áll a könyvtároséval, bár a könyvtárost elsősorban nem a testre szabott igények kiszolgálására alkalmazzák.
A "testre szabott" tudást szolgáltató információbróker tevékenysége nem véletlenül került most előtérbe.
A puszta információ értéke ugyanis egyre inkább csökken, sőt, túláradásával sokszor káros. Az információ értéke egyre kisebb, sőt, gyakran negatív is, ha arra gondolunk, hogy a sok felgyülemlett papíralapú vagy elektronikus kacat -könyv, hírlevél, levél, folyóirat, kimásolt cikk vagy éppen fecni - miatt nem találjuk meg a fontos feljegyzést tartalmazó iratot íróasztalunkon vagy a winchesteren. Így vannak ezzel a betérő használók, olvasók is; nem érdekli őket a könyvtár állománya, története, nagysága, nekik csak az a néhány oldal vagy könyvfejezet lényeges, amely a holnapi felelethez, zárthelyihez, projekt-tervhez szükséges. A használók növekvő hányada a feldolgozott információt kívánja és fizeti meg.
Ennek következtében az értéket egyre inkább a termékhez, szolgáltatáshoz való információ-hozzáadás adja. Sőt, egyre gyakrabban esik szó a tudás társadalomról.
"Elmúlt az információs társadalom? Jaj az információszolgáltatóknak, éljenek a tudásszolgáltatók?" - teszi fel a kérdést Mikulás Gábor.

Mivel foglalkozik az információbróker?

Az információs bróker tevékenysége során felkutatja az információs igényeket, beszerzi és elemzi a legszélesebb körû (on-line, off-line) információt, a következtetéseket célorientált módon prezentálja, értékesíti, szükség esetén a meglévő területek ismereteit adott esetben ötvözi, kiegészíti új profilokkal, azaz új terméket, szolgáltatást állíthat elő. Hálózatban dolgozik, hogy a legkülönbözőbb területeket érintő megbízásokat is teljesíteni tudja.

Az információbróker célja: a megrendelő tudás iránti igényének kielégítése. Ide tartozik a céginformáció-kutatás, versenyfigyelés, környezetfigyelés, tudásmenedzsment, informetria, webmetria, trendfigyelés, irodalomkutatás, scientometria. E tevékenységek részben megvalósulhatnak a könyvtári információszolgáltatás keretében, webes keresésekre alapulva, térítéses adatbázisokból, illetve a szakemberrel folytatott interjúból való információnyerés és adatbányászás által is.

Tulajdonképpen a piackutató cégek, a szakkönyvtárak, sőt bizonyos fokig még az újságírók is ezt a tevékenységet végzik. Nehéz meghatározni, hogy jelenleg hazánkban hány infobróker tevékenykedik, mivel sokan nem nevezik magukat annak.
Vannak olyan könyvtárosok, marketingszakemberek, humánerőforrás-tanácsadók, oktatók, akik annak ellenére, hogy nem nevezik magukat információbrókernek hasonló munkát, végeznek. A felsoroltak közös nevezője, hogy mindannyiuk tevékenységében a tudás megragadása a fontos, annak továbbadása, a folyamat optimalizálása.

Az információs bróker az adott terület kreatív, rugalmas, problémaérzékeny szakembere, aki ért az on-line, off-line és a hagyományos információk megszerzéséhez, feldolgozásához, célorientált kiértékeléséhez és prezentálásához. Ő az, aki tudja, hogyan lehet a szükséges információkat költség-optimálisan, tartalmilag legmagasabb színvonalon felkutatni és feldolgozni.
Általában specializálódnak téma, iparág, az információ típusa vagy a tevékenységi forma szerint.
Elengedhetetlen a meglévő partnerek iparágának megismerése, személyes kapcsolatok kiépítése, az adatbázisok keresésére szolgáló technikai ismeretek folyamatos frissítése.
Megbízói számára valódi értéket teremt, hiszen a naprakész információk lehetové teszik a megalapozott stratégiai döntések gyors meghozatalát. Az információbróker a vállalkozás információ- és tudásigényét költséghatékony módon elégíti ki.

Az infobrókerek általában szabadúszók, önállóak, de az is előfordul, hogy szervezeten belül integrálva mûködnek. Pl. egy nagyobb vállalkozáson belül önálló költségközpontban - optimális esetben, könyvtárban dolgozik. (OMIKK, MTI).

Míg Nyugat-Európában egyre több könyvtár rendelkezik infobrókerrészleggel, illetve -munkatárssal, hazánkban ez még szinte ismeretlen. Magyarországon sokan félnek attól, hogy az infobrókerek elveszik a könyvtárak piacát, mert az infobrókerek testreszabottabban és gyorsabban tudnak információt nyújtani.



Információbróker kontra könyvtáros

2001 őszén a Katalist levelezőlistán parázs vita alakult ki az információbrókerségről. Elsősorban a két szakma egymáshoz való viszonyát, hasonlóságát ecsetelték, bírálták a hozzászólók.
A könyvtáros kollégák leggyakrabban a hagyományos szakmai értékek hiányát hangoztatták az infobrókerekkel szemben.

Az információbróker és a könyvtáros közötti viszony:

Az információbrókerre nem jellemző a dokumentumok gyûjtése. Összeszedi, és elsősorban értékesíti azokat. A szakirodalom szerint az infobrókernek akarnia kell eladni. Ezzel a tulajdonsággal a könyvtáros nem rendelkezik.
Másrészt, az infobroker megrendelésre pénzért információt prezentál.


Nem a társadalom széles rétegének, megyének, településnek az igényeit elégíti ki.
A könyvtáros csak bizonyos esetekben kap térítést a szolgáltatásaiért.
Nem primér dokumentumot ad, mint a könyvtáros általában.
Nagy hangsúlyt helyez a formai jegyekre. (pl. lefordítja az anyagot). A könyvtáros idő hiányában ezt nem teheti meg.

Nagyon fontos jellemző még, hogy az információbróker közvetlen anyagi visszacsatolást kap tevékenységéért.


Az információbróker az a személy, aki megrendelésre információkat keres, gyujt, elemez, és a megrendelonek értékesíti a feldolgozott információkat. A definíció akár a könyvtárosé is lehetne. De!
A könyvtárosok számára leginkább fájó pontja a definíciónak az "értékesít" kifejezés. Következésképp kizsákmányolja a könyvtárost, saját magának tartja meg a hasznot.
Erre reagál Mészáros Anikó: "csodálkozva figyelem a hazai könyvtáros szakma érdekérvényesíto képességének hiányát. Nem a szakszervezet(ek)re gondolok, hanem a könyvtáros szakma(i) szolgáltatások marketingjének és a könyvtárosi tevékenység PR-jának hiányára: értékelni és értékeltetni, tudni kellene a könyvtárosi tevékenységet".3


3 Mészáros Anikó. Kis információs társadalom. In.: TMT 2002. (48. év) 5.sz.



A könyvtárosok, félelmei, leggyakoribb kifogások:

1. Az infobroker eltéríti a könyvtár fizetőképes ügyfeleit.
2. Az ingyenes szolgáltatásokat, térítésért adja!!! - a könyvtárosok által gyakran emlegetett kifogás.
3. Könyvtárba beiratkozva, az infobróker igénybe veheti az ott térítésmentesen kínált szolgáltatást. A kapott információhalmazt átdolgozza (jelentést készít, elemez, fordít), értéknövelt változatát bocsátja áruba. A feldolgozással, "testreszabással" dolgozik meg a pénzért. Továbbá, ellenőrzött információt kell szolgáltatnia. Az ilyen, ellenőrzött és friss információ általában fizetős, adatbázisokból nyerhető. Amennyiben egy könyvtár szolgáltat ilyenből, akkor ez térítéses szolgáltatásként kínálja fel. (pl. OMIKK, lásd: Dialog)

Következtetések:

A kétfajta munkavégzés között elsősorban kulturális különbség van.
Amennyiben megjelenik egy könyvtárban a "pénzkereső" infobróker, a egyszeri könyvtárosból "nonprofit" munkatárs válik, ami feszültséget, okoz a munkaközösségben.
Amennyiben az infobróker jelentős bevételt produkált a könyvtár részére, a fenntartó esetleg csökkentheti a költségvetést.







Összegzés:
Az infobróker tevékenységét megismerve, leszögezhetjük, hogy nem konkurense a könyvtárosnak. Inkább kitörési lehetőséget mutat a könyvtárak, könyvtárosok számára.
Elmondható továbbá, hogy a két szakma elsősorban az együttmûködésben érdekelt. Pl. az infobróker megvásárolhatja a könyvtárosok értékes munkáját, alaposan átdolgozza, kiegészíti, s garanciát vállal munkájáért. Az a könyvtár, aki információbrókert is alkalmaz, vagy önálló részlegként "profitközpontot" mûködtet, növelheti esélyeit a jövő? tudástársadalmában.
S a legfontosabb: Az információsbróker munkája, hogy megrendelői kérésére információs csomagot készít és állít össze. Ilyeneket persze elvileg bárki tud.
De!, azt már nem, hogy idegen nyelvi - leginkább angol nyelvû - adatbázisokban megfelelően kiválasztott, finomított kifejezésekkel kereséseket végezzen. Ki kell tudni választani a megfelelő adatbázist, keresőkérdésekkel operálni, a keresőprofilokat lépésről lépésre csiszolni, a kapott találatokat az elvárások szerint tisztogatni. Szerintem mindezek a képességek, készségek (analízis, szintézis, szerkesztési ismeretek), nyelvtudás, informatikai ismeretek, mind-mind egyre több könyvtáros "jellegzetessége", vagyis rendelkezik ezen, - - nem éppen ördöngös - tulajdonságokkal.
Akkor miért nem próbáljuk ki magunkat?
Persze, csak óvatosan, hiszen, ha jelenleg egy mezei közalkalmazottként dolgozó könyvtáros információbróker szeretne lenni, jelentős befektetésekre van szüksége. Folyamatos tanulás, technikai berendezések (számítógép, telefon, fax, stb.) beszerzése és fejlesztése, iroda fenntartása.
A képzésről, s lehetőségekről részletesen olvashatunk:
www.benedict.hu
www.bdtf.hu oldalakon.

Felhasznált irodalom

Fazekas Edina. A tudásmenedzsmenttől a versenytársfigyelésig : adatot bányásznak az infobrókerek.
In.: http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/080/index.hu
Karácsony Zoltán. Információbrókerek. Kitörési lehetőség könyvtárosoknak.
In: http://jobpilot.hu/content/journal/kozeppont/infobroker.html
Mikulás Gábor. A tudásmenedzsmenttől a versenytárgyalásig.
In.: http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/019/index.htm
Mikulás Gábor. Az információ brókerei.
In.: http://www.dotkom.hu/print.php?rovatok/hr/010626-ibroker.html
Mikulás Gábor. Információbrókerek Tudás a hálózatban. In.: http://fn.hu/cikkprint.cmt?id=104398
Mikulás Gábor. Pióca, dögkeselyû vagy csak egyszerûen infobróker?. In.: 3K. 2001. (10.évf.) 9.sz. p. 19-27.
Pegán Anita. Egy könyvtáros gondolatai társadalmi helyzetéről. In.: 3K. 2001. (10.évf.) 10.sz. p. 14-17.
Zsadon Béla. Mi fán terem az infobróker? In.: http:/index.hu/gazdasag/donb/infobroker