Benczik Vilmos: Másodlagos szóbeliség és mobil telefónia

A kommunikáció alapvető formája számunkra mindig a kozvetlen emberi kommunikáció. Jellemzője, hogy minden érzékszervünk részt vesz benne. Ez sem tökéletes azonban, mivel kiindulási formájához képest torzul(hat). Ennek ellenére is ez szolgál alapul minden komm.-ós technika számára. Azért hozunk létre új technológiákat, hogy meghaladjuk korlátait, de csak ezek valójában csak egy-egy vonatkozásban tágítani képesek korlátait, gyakran egy másik része kárára. McLuhan szerint telefonálás közben nem vizualizálunk ("hideg médium"), de a szerző szerint ez nem így van. Részletesen katalogizálja a különböző komm.-ós technológiákat, a kézírástól a mobiltelefonálásig. A technológiát csak távközléshez használunk, mivel közvetlen komm-hoz nincsen rás szükségünk. Többszörösen hangsúlyozza a telefon fontosságát, mivel az valósítja meg a legtöbbet a közvetlen komm. jellemzőiből. A hangrögzítés nem rögzíti a hangot, csupán másolja. Ong a telefont a "másodlagos szóbeliség" korszakának megindítójának nevezi. Sokáig a telefonvonalak elterjedtsége jelezte a civilizáció határait. A telefon demokratizálja a távközlést (diktatúrák ellenzik). A hipotézis, mely szerint a házhoz jövő információ helyhez köti az embert, a szerző szerint nem állja meg a helyét, éppen ellenkezőleg. Kábelkényszer: a hálózat jobb kiépítésével (jobb lefedettség) a probléma csökkenthető. A mobiltelefonálás kifejlődésének előzményei (közvetlen elődök: autótelefon, személyi hívó - és ezek jellemzői). A kommunikációs képlet újraírása: a telefon relativizálja a teret és az időt. A vezetékes telefonhoz szokott idősebb nemzedék nem, inkább csak az ifjabbak tudnak ténylegesen mozgás közben telefonálni. Mobiltelefon és személyes szabadság: növeli (térbeli elérhetőség), és egyben csökkenti (nagyobb társadalmi ellenőrzés). Hosszasan tárgyalja a mobiltelefon-technológia lehetséges továbbfejlődési irányait. Zárás: teljesen ugyan nem érhetünk el a közvetlen emberi komm.-val egyenértékü technológiát, azonban ösztönösen minél közelebb igyekszünk hozzá jutni a komm.-ban.

Rituper Tamás: Jobbára ártalmatlan: chat a wapon

Kezdetben időben eltolódott az Internetes komm-ós formákban az üzenet és a válasz. A chat azonaban más: sokkal jobban közelít a természetes komm.-hoz. A wapos chat kevésbé ismert, mint az Internetes chat: ennek okai. Különbségek a kettő között, miért használják wap-os chat-ot kevesebben. Az SMS chat (személyesebb), a szexchat (írott telefonszex). A szerző anyaggyûjtésének módjai. Névválasztás a chat-en, a klónok (azonos néven másvalaki) szerepe és használata mint fegyver. Több idézet chat-ekből (névvita, stb.). Nemek és a névválasztás (15-20% már volt más nemre utaló néven), homoszexuálisok névválasztásának sajátosságai. Köszönési szokások - mindenkinek, vagy csak az ismerősöknek? A használók csupán 9%-a kommunikált aktívan, elsősorban az ismeretségi körükkel, a többiekre nem nagyon reagáltak. Az aktivitás és az ismertségi kör kapcsolata fontos. Rövidítési szokások: viszonylag ritka, de egyes esetekben nagyon gyakori. Ismerkedés a chat-en, első a nem, kor, lakóhely. Mikrovilág iránti érdeklődés nagyobb szerepet kap az Internetes chat-nál: helyhez kötöttebb volta miatt. Személyes kapcsolatok, baráti körök kiépülésében is szerepet játszhat, ellentmondva ezzel a fejődő technika miatti egymástól való elhidegülés elméletének.

Buda Béla dr.: Az elektronikus kommunikációs kultúra árnyoldalai? Aggályok és tények az Internet és a mobiltelefon visszaélő ill. túlhasználatával kapcsolatban.

A modern elektronikus komm-ós eszközökkel szemben két fő félelem:
- Pótcselekvésként elidegenítik az embert a természetes kapcsolatoktól.
- Függőséget alakíthatnak ki.
Ezek a félelmek mind-mind jelentkeztek az eddigi találmányoknál is (film, telefon, stb.). A szerző szerint a hátrányaihoz képest rengeteg előnyt nyújtanak. Még csak kevesen foglalkoztak az Internet és a mobiltelefonok addikciójának kérdésével (nem túl régóta léteznek). A szerző kategorizálja a mindekettőnél előforduló problémákat, ezek: túlzott használat, konfliktusok, szubjektív tünetek, szexuális öningerlés. Internetaddikció néhány tünetét ismerteti, az addikció hátterében általában valamilyen más probléma áll. Fölvázol néhányat az okai közül is. Az Internetaddikció terjedni látszik, azonban lehet, hogy ez csak azért tûnik így, mivel jobban odafigyelnek rá. Mobiltelefon-függőséggel folytatja: fő okai, hogy könnyen, minden körülmények közt mûködtethető, és egyre több, vonzó opcióval rendelkezik (játékok, SMS, stb.). Mára annyira elterjedt, hogy nem lehet egyértelmûen megállapítani, hol kezdődik a függőség. Sokféle ok játszhat közre kialakulásában, pl. egyedüllét érzésének elkerülése, feszültség oldása, szórakozás, stb.. Gyakran státusszimbólum, vagy egy közösségen belüli kapcsolattartás eszköze.
Előnyeiről is beszél. Mindkettő kedvezően is befolyásolhatja a személyiségfejlődést túlzott használatuk, de a külső jelek ekkor is ugyanazok. Biztonságosabb, ellenőrzöttebb módját is adhatják a komm-nak, így fejlesztve a komm-ós képességeket, illetve a hatalmas (és jól ismert) előnyei vannak a kapcsolattartásban is.
Az Internet és a mobiltelefon-addikción szerencsére könyebb segíteni, mint egy fiziológiai függőségen, és már vannak megfelelő segélyszolgálatok is.

Krajcsi Attila - Kovács Kristóf - Pléh Csaba: Internethasználók kommunikációs szokásai

Ez a cikk egy közvélemyénykutatás eredménye, rengeteg táblázattal és statisztikával. Gyakran internetezők komm.-ós szokásait vizsgálták kérdőívekkel. Az új komm-ós technikák elterjedésével háromféle vélemény alkault ki:
Optimisták: Jobb kapcsolattartás, hatékonyabb munka, jobb információszerzés, esetleg könnyebb és természetesebb gondolkodás és komm..
Pesszimisták: függőség, nyelvromlás, elszigeteltség, az erőszakos játékok miatt agresszívabb gyerekek.
Stabil biológiai rendszerek hívei: nem hoznak alapvető változást.
A vizsgálatok során a kérdőíveket az Interneten keresztül lehetett elérni, egy látogatott pszichológiai oldalon keresztül. A vizsgálatok eredményeiről (sok grafikonnal): a nők kevesebbet e-mail-eznek, a harmincon túliak is erősen kezdik képviseltetni magukat az Interneten, az iskolázottság összefügg az Internetezéssel, nagy arányban Budapestiek. A vizsgálatok szerint az e-mail nem csökkenti a többi komm-ós forma használatának gyakoriságát. A gyakori felhasználók elsősorban szórakozásra és elsősorban információszerzésre használják a Netet, az ügyeiket nem azon intézik. A rendszeres böngészés nem feltétlenül van összefüggésben az aktív levelezéssel. A chat csatornákat inkább egy kis, stabil réteg használja, nem a többség. Az internetfüggőség nem a használat mennyiségével áll elsősorban összefüggésben, hanem azzal, hogy mire, milyen céllal használják. A rendszeres használók körében az e-mail vezető komm-ós formává nőtte ki magát. Indokolt a munkaadók aggodalma, a dolgozók szeretik munkaidőben magánügyeik intézésére használni az Internetet.

Gedeon Péter: Piac és pénz a mobil információs társadalomban

A tradicionális társadalmakban az emberek egymás (illetve a közösség) iránt érzett bizalmon alapultak a gazdasági tevékenységek, emiatt azonban szükségszerûen egyszerûnek kelett maradnia. A modern társadalmakban a személyes kapcsolat helyett már személytelen kapcsolat van a felek között, és így a személyes bizalmat a pénzbe vetett bizalom helyettesíti.
Napjainkban a tömegtermelés globális piacokat hozott létre. Ilyen piacokon már nem lehet a személyes kapcsolatra alapozva eladni a terméket, más módszerek kellenek. Az egyik ilyen a márkanév alatti árusítás (minden termék ugyanolyan, ugyanaz a minőség). Azonban az információs társadalom kialakulásával ismét megnőtt a közvetlen visszacsatolás jelentőssége. Már nem ugyanazokat a termékeket igényli mindenki, hanem mindenki egyéni, testreszabott termékre tart igényt. Ez egyfajta "személyes személytelenség"-et eredményez.
Az elektronikus kereskedelem (e-commerce) segítségével a vevő megtalálhatja a neki kellő árut, azonban az eladók is olcsón kapnak információt a vásárlási szokásairól. A vevő jobb informáltsága lejjebb szoríthatja az árakat, azonban az eladónak is vannak új lehetőségei, hogy megnehezítse a számára a piac áttekinthetőségét.
A mobil kereskedelem (m-commerce): még gyorsabb visszacsatolást és személyesebb komm-ót eredményez, azonban mivel a telefon alapján meghatározható a vevő helyzete, már lokálisan is pozicionálhatják a terméküket vagy szolgáltatásukat. Funk szerint a mobiltelefonok ugyan kevesebb információt képesek elérni, mint a Net, azonban nem annyira helyhez kötöttek, mint a számítógépek. A mobiltelefonon keresztül a szolgáltató bármikor és bárhol elérheti a vevőt, azonban ezzel megsértheti annak magánszféráját. Ezért csak annak a cégnek engedélyezett ajánlatát eljuttatni a vevőnek, akit az erre fölhatalmaz. Másik probléma, hogy az információtúltengés miatt a vevőnek szelektálnia kell az adott információt.
A globális virtuális közösségek személytelen személyessége veszélyeztetni látszik a lokális közösségek személyes kapcsolatrendszerét (Van Alstyne, Brynjolfsson). Ez az elemzés azonban nem veszi figyelembe, hogy az Internet (és mobiltel.) a lokális kapcsolatokat is erősítheti. Anyagi okok miatt a mobiltelefon inkább alkalmas a lokális kapcsolatok megerősítésére (az e-mail negy mennyiségben, messzire olcsóbb).
Elektronikus pénz (eMoney): csökkenti a pénzmozgások költségeit és kényelmesebb, továbbá megvan az esélye rá, hogy kiszabaduljon az állam irányítása alól, így egyfajta "globális, nemzetek feletti pénz" lehet. A mikro-tranzakciók területén a mobiltelefon egyfajta elektronikus pénztárca szerepét is betöltheti majd. Jó összegzés.

Laki János - Palló Gábor: Projektvilág és információs hálózat a tudományban

Az új komm-ós technikák elvben képesek lehetnek biztosítani a ma nagy mértékben széttagozódott tudományterületek egységét.
Elméletek: A Nagy Tudomány - "nagymértékû forráskoncentáció egyre kevesebb intézetben", és ezekben egyre specializáltabb tudású személyzet mûködik, jól szervezett csapatként. Bár most a tudományok fejlődése (és a beléjük fektetett erőforrás) gyorsul, ez nem folytatódhat a végtelenségig, az állapot előbb-utóbb állandósul. A tudomány egyre inkább üzleti jelleget ölt, "szellemi termék" végeredménnyel.
Tripla Helix elmélet: a tudomány alapja az egyetem, az ipar, és az állam közti komm-ós kapcsolat. Ezeknek fontos egyenlő kölcsönhatása. E szerint az elmélet szerint az egyetem fokozatosan átalakul.
Projektvilág: a szerzők saját elmélete. A tud. A második világháború óta projekteken dolgzik. Magánemberek már nem tudnak igazi eredményt elérni, csak csapatok, és a pénzt adók meghatározzák a kutatás célját is, így a kutatás pontosan definiált célokra irányul. A "szigeten élő" kutató, aki nem tartja a lépést a tudományterülete többi részével, nem kap annyi támogatást se, és lemarad. Akinek ügyesebbek a menedzserei, az több támogatást is kap.
A központosított intézetek azzal járnak, hogy drága gépeiknek fokozatosan mûködniük kell. Az így felhalmozódó információmennyiség arra kényszeríti a tudósokat, hogy bevonják a feldolgozásába a világ más részein élő kollágáikat is, így a komm. szerepe megnő. A tudományos kutatásból befolyó összeg egy részét át kell irányítani emiatt a komm.-ós hálózat fejlesztésébe.
Az utóbbi 15 évben a tudomány egyre inkább a teljes "Brahe-modell" megvalósítása felé halad, azaz a koncentrált kutatóbázisok mellett kiépül a tudomány valamennyi szereplőjét összekapcsoló informális hálózat. A globalizálódó tudomány egyben azt is jelenti, hogy a világméretû komm.-nak köszönhetően kevésbé lesz fragmentált, és sokkal egységesebb formátumú lesz.