Mándli Gyula - Mecsériné Doktor Rozália
közös munkafeladata
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
NAISBITT, John - ABURDENE, Patricia:
Megatrendek 2000.
Tíz új irányzat a kilencvenes években.
A szerzőpáros jelenlegi mûvének előzménye J. Naisbitt Megatrendek címû könyve, amely a nyolcvanas évek világát alakító legfontosabb tendenciákat, azaz megatrendeket vázolta fel. Az akkori tíz megatrend közül a leglényegesebbek azok, amelyek az információs társadalom, a centralizációt felváltó decentralizáció és a nemzeti gazdaságot felváltó világgazdaság felé való elmozdulást prognosztizálták.
Az újabb kötetben a két szerző az ezredforduló megatrendjeit mutatja be, amely magyarul 1991-ben az Országos Mûszkaki Információs Központ és Könyvtár gondozásában jelent meg.
Kötetük szerint az új meghatározó megatrendek a következők:
1. Globális gazdasági fellendülés a kilencvenes években
A globális gazdaság fellendülése azt jelenti, hogy a gazdasági szempontok uralják a politikai megfontolásokat. Előtérbe kerül majd a szabadkereskedelem, ugrásszerûen fejlődik a távközlés, bőségesen lesz nyersanyag, csökken az előállított termékek mérete, drasztikus adócsökkentés zajlik szerte a világban, terjed a szabad vállalkozás, s nagyobb teret kapnak a környezetvédelmi szempontok.
A szerzők külön kitérnek az európai térségre, a véleményük szerint 1992 végére létrejön az egységes európai belső piac.
2. A mûvészetek újjászületése
A szerzők szerint mindazon térségekben, ahol teret kapott az információs gazdaság, jelentkezik a mûvészetek iránti megnövekedett szükséglet. Statisztikákkal bizonyítják, hogy például az Egyesült Államokban hogyan nőtt meg ugrásszerûen a színház- és koncertlátógatók száma, milyen nagy szerephez jutott az emberek életében a képzőmûvészet.
A képzőmûvészetek esetében a mûvészet fejlődését emeli ki, pedig inkább az üzleti világ befektetései kerülnek előtérbe. Az egész világon az egyik legjobb tőkebefektetés a képzőmûvészeti alkotások megvétele, mivel néhány év alatt bőséges nyereséget lehet elérni az aukciókon.
"A mûvészetek és a sport egyre hevesebben fog csatázni az emberek szabadidejéért és pénzéért" -írják, amiben a mûvészetek győznek. Ebben is tévednek, mivel a sport még mindig jóval nagyobb üzletet jelent, mint a mûvészet.
Az olvasás újbóli fellendülését is meghirdették, ami szintén másként alakult, még ha voltak is egyes országokban ennek eredményei. Az internet általános elterjedése - jelentős fejlődés történt a világháló használatában - inkább ártott, mint használt az ügynek.
3. A szabadpiacon nyugvó szocializmus felbukkanása
Az egyik legeredményesebb fejezet a szabadpiacon nyugvó szocializmust elemzi. Merész megállapításnak tûnt, hogy a 21. század küszöbére a korábban szinte biztos kimúlás felé haladó szocializmus gyökeresen átformálódik.
Az események elemzését azóta persze túlhaladta az idő, hiszen a Szovjetunió közben már megszûnt. S bár Magyarországról szólva a szerzők még Pozsgay Imrére és a korábbi hatalomra hivatkoznak elemzéseikben, de később leszögezik, hogy "bármennyire bonyolult a folyamat, nyilvánvalónak tûnik, hogy a kapitalizmus visszatér Magyarországra."
A magyarországi elemzés annak ellenére eléggé általános, hogy a könyv írásának idején gyakorlatilag már megtörtént a rendszerváltás, hiszen utalnak rá a szerzők, s a politikai váltás utáni helyzet már ismerhető volt a világsajtóban.
A szovjet birodalom bukásán és az európai államszocializmusok összeomlásán örvendező Francis Fukuyama eufórikus, jellegzetes amerikai illúziói a történelem végéről, a liberális parlamenti demokrácia rendszerének globális győzelméről - már a teória megszületése után megbukott, s a történelem lomtárába került.
Az elrettentés egyensúlyán alapuló korábbi stabilitást nem követtte a "szép új világ", hanem sokkal nagyobb lett a bizonytalanság, egyre több polgárháború alakult ki és ami eljött, az egy új világrendetlenség.
4. Globális életstílusok és kulturális nacionalizmus
Ami bekövetkezett és korunk fő folyamatává vált, az a globalizáció. A globalitás a legerősebb gazdaságok és államok rátelepedését jelenti a gyengékre, a tőlük függőkre. A fejlett világ a globális információs társadalom irányában halad.
A globális világrend egységesülő gazdaságot jelent, a tőke, az áru és a pénz majdnem szabad áramlását az egész világon. A világ globalizálódása a nemzetközi tőkepiac uralma, a nagytőke összefonódása, függetlenül annak nemzetiségétől. A konyhamûvészet, a gyorsétterem láncok fejlődésének leírása viszont megvalósult és folyamatosan bővül.
Az angol nyelv elterjedésének hatását leginkább az internet fejlődése jelentette, hiszen az alapnyelvévé vált, és világszerte azon folyik az információcsere.
A közép-kelet-európai átmenet egyik legnagyobb problémája a térségben lábra kapott nacionalizmus. Az emberi jogok európai dimenziói nem kedveznek a kontinens konfliktusainak megoldásának és a demokrácia megerősödésének. A világháborúk békeszerződései során a nemzetközi rendet meghatározó nagyhatalmak nem voltak érdekeltek a nemzeti kisebbségeket érintő kulturális jogok nemzetközi elismertetésében, csak a személyek jogainak védelmét ismerték el és a kollektív jogokat elhanyagolták. Ez azóta is folyamatos konfliktusforrrása a politikának, a közéletnek és nehezíti az egységes Európa kialakulását.
5. A jóléti állam privatizálása
Ebben a fejezetben néhány nagyobb ország belső helyzetét elemzi, kiemeli modellként Nagy-Britanniát, részletesen elemzi az Egyesült Államok helyzetét.
6. A Csendes-óceán peremvidékének felemelkedése
Amerika és Kelet-Ázsia néhány országának, és városának: Japán, Hongkong, Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan, Kína gazdasági fejlődésének lehetséges fejlődését taglalják.
7. A kilencvenes évek: a női vezetők évtizede
A szerzők a tárgyalt korszakot az "üzletasszonyok évtizedének" nevezik, ahol jelentős női munkaerőt foglalkoztatnak. Az amerikai információs gazdaságban létesült több millió új munkahely kétharmadát nők töltötték be. Ugyannakkor változott a vezetői posztokon is a nők aránya, mert már nem jelent előnyt, ha valaki férfi.
8. A biológia korszaka
A biotechnológia óriási jelentőségûvé válását jósolták meg az elkövetkező évtizedekben, megemlítve a géntechnológia fejlődését. Ez be is következett, hiszen a génsebészet soha nem látott magaslatba emelkedett, függetlenül az etikai kérdésektől, amelyek szintén napirenden vannak.
9. Vallási megújhodás a harmadik évezred elején
A vallások terén bekövetkező válság, illetve megújhodási törekvések mellé társult az ezredfordulóhoz mindig csatlakozó világvége jóslatok tömege. A hagyományos vallások szerepének csökkenése együtt járt a globalizációs hatásokkal is, valamint az üzleti világ betörésével.
10. Az egyén diadala
Nagyon erőteljesen kezdődik meg az egyéni felelősséget hangsúlyozó szellemi doktrína, amely egyrészt kiemeli a közösség szerepének csökkenését és egy új, vállalkozói magatartás megjelenését. "A számítógépek, rádiótelefonok és távmásoló berendezések hatalommal ruházzák fel az egyént, s nem az elnyomását készítik elő, amint attól hajdanán tartottak"
A könyv végig olvasmányos, gazdag szakirodalommal és adatbázisra építve mutatja be azokat a fontosabb erővonalakat, amelyek mentén a világ az ezredfordulóra új arcot nyer.
De : az amerikai szerzők könyve tipikus "hurráoptimista" megközelítést sugároz, arról hogy miként képzelik el a 2000. évfordulót: "mérföldkőnek tekinthető határidőként hat". Miközben megállapítható, hogy a történelem menete nem igazodik a kerek évfordulókhoz, a valóságos történelmi folyamatokat fejezi ki a kronológia, a történelmi események időrendje. Pl. a XIX. század igazából 1789-től 1914-ig tartott, a francia polgári forradalomtól az első világháború kitöréséig. A rövid XX. század 1914 -1989/1989-ig tart, a szocialista rendszer összeomlásáig. Ezt követőleg történelmileg már a következő évszázad kezdődik.
A jóslások megbizhatatlanságára legjobb példa az előző, a Szovjetunió összeomlása, a közép- és kelet-európai országok rendszerváltása, amelyet sokkal későbbre jósoltak, s amikor bekövetkezett, a "nyugat" nem tudott mit kezdeni vele.
Érdekes módon- az előzőkkel ellentétben - Magyarország esetében a 2000. év fontos korszakhatár, mivel ekkor ünnepeltük ezeréves államiságunkat. Az államalapítással és a kereszténység felvételével hazánk kijelölte és megtalálta helyét Európában. De: történetileg a rendszerváltás fontosabb esemény, hiszen egy majd 45 éves politikai rendszer dőlt meg, s a magyar történelem más kronológiát követ, mint mondjuk Franciaország.
A jelenlegi tőkés gazdasági világrend összeségében ma inkább követendő mint taszító példa, követendő gyakorlat, főleg a világ elmaradottabb régióiban.
A jövő új modelljére van szükség, amelyben ne az ember szolgálja a gazdaságot, hanem fordítva: a gazdaság az embert. A mai uralkodó profitközpontú szemlélettel szemben az élet humanizálására van szükség. Olyan világrend kellene globalizálódó világunkban, amelyben érvényesül a demokrácia, megvalósul a társadalmi - gazdasági esélyegyenlőség.