TOKYO UNDERGROUND
/ Az ezeréves posztmodern/
Vágvölgyi B.András könyvéről






















készitette:

Merényi Miklós
II. évf.Ktár.kieg.szak

1.Mi is ez voltaképpen?

Képzeljük el, hogy gyanútlan vásárlók vagyunk egy könyvesboltban, és
kezünkbe vesszük a könyvet. Belelapozunk, és ha van egy kis szerencsénk (vagy nincs) akkor tüstént egy ilyen mondatot találunk, hogy

"….Susan Suleiman Rubin a Harvard összehasonlító irodalomelméleti
tanszékének magyar származású professzorasszonya……"

vagy

"….a bakfis karmesternő valójában Sumeida volt, a medvetestû vak guru teenager kurvája."

De ne jöjjünk zavarba, hanem vegyünk egy mély levegőt és vessük bele magunkat a könyvbe, ami már a fazonjával is azt mondja, amit aztán a szövegből is folyton ki-ki érez az olvasó - hogy nem könyv ez, hanem valami más (is).

Szerintem szupertext. De erről majd később.

Gyorsan mielőtt elfelejtődne: könyvterv Fekete Valér, borító Zátonyi Tibor megérdemlik, hogy megemlítsük őket, hallani fogunk még róluk - remélem.

Szóval mi is ez? Itt egy frappáns megfogalmazás:" .. kötelező kézikönyv,
minden infovirus architektor és mémtervező polcán ott kell, hogy legyen
ez az olcsó és strukturált időgép." /Amikor még lehetett kapni 2.380.-HUF/

Persze ettől se lettünk sokkal okosabbak, a könyvet illetően ámde mielőtt
tovább mennénk két kép:

ez a Vágvölgyi B.András
aki könyököl, aki meg telefonoz
az nem más, mint Hunter S.Thompson !

Történetünk szempontjából neki az a jelentősége, hogy állítólag ő találta
fel azt a mûfajt, amiben, vagy aminek könyvünk is íródott. Ez pediglen
a gonzo újságírás lenne. Na ezt vitatnám, sőt vitatom is, de előtte egy
pár szó, mi is az a gonzó?

Félelem és reszketés Las Vegasban ! - na ez az! A könyvben /filmen/ ő
/mármint Thompson úr/ ill. az ő alteregója meg az ügyvédje, elmennek
valami motorversenyre tudósítani és, hogy ezt minél alaposabb szaksze-
rûséggel tehessék különböző tudatmódosító szerek széles választékának
nagy mennyiségével szerelik fel magukat, amiből aztán fejlemények
lesznek. Na de nem is ez a lényeg, hanem az üzenet, ami valami olyasmi,
hogy " ..ezek a narkósok meg anarchisták meg hasonló szabadságmániások
még mindig sokkal kevésbé káros dolgokat csinálnak, mint az emberiség jó
része hasonló adagok elfogyasztása után, vagy akár a nélkül is.

Ez itt egy kikerülhetetlen kitérő volt ahhoz, hogy ezt a gonzó fogalmat
valahogy érzékeltessem, ugyanis pontos definíciót sehol nem találtam,
pedig valamit kellet, volna, mert a méltatók szerint könyvünk a gonzó
szép példája.

Szerintem meg nem! Szerintem szupertext !

Mondanak egy ilyet erről a gonzó mûfajról. " ..a világ annyira manipulált,
hogy nem kell érteni semmihez, mert az teljesen felesleges.A lényeg, hogy
laza, jópofa és azért tájékozott legyen a szöveg írója."

Ha ez a gonzo akkor pláne nem az. Szerintem szupertext!


2. Miről is van szó voltaképpen ?


A címmel ellentétben nem illetve nemcsak az undergroundról mint a kultúra
egy rétegéről van szó, hanem Japánról általában. Talán kereshetjük benne az
általunk európaiak által sajátosan japánnak tartott értékek, szorgalom, hûség,
önfeláldozás, az apró szépségek szeretete és például a tokiói metróban mûkö-
dő, a szerelvényekbe az embereket betömő szakmunkások (vö.underground)
tevékenysége között feszülő látszólagos ellentmondás magyarázatát, DE a
lényeg nem ez hanem a dolgok állásának a leírása.

Szupertextben.

Szerzőnk a kilencvenes évek végén Japánban időz és ír egy könyvet a dolog-
ról. A könyvet illetve a szöveget valahogy úgy kell elképzelni, mintha egy
taxiban araszolnánk az őrületes tokiói forgalomban, a taxis mondjuk arab, de
csak németül beszél, az orosz barátnőnk szája be nem áll, mert most tanulta
meg finnül a Kalevala első énekét és mondja is finnül, mi pedig csak a
fülesrádiónkon szeretnénk meghallgatni a hongkongi agárversenyek ered-
ményeit +tûzoltók+mentők+a taxis szereti a metálzenét.

Tényleg ilyen a szöveg, mintha ezerféle dolgot hallanánk egyszerre, pedig
a szöveg mint olyan ezt nem tehetné elvileg lehetővé. Vagy mégis?
Az olvasás kezdetén az ember hajlamos kétségbeesni azon, hogy ilyen
tudatlan lennék én, mert tudnom kellene ki az a Ryakusho Renziku (filmes)
vagy mi a noberu bagu (új hullám-figyeljünk a hangzásra!). Aztán a kétség-
beesés egy kis időre a felháborodásnak adja át a helyét, hogy minek néz ez
itt engem !- cikiz, vagy mi van?

Ezen is túl kell jutnunk és onnan nagyon fogjuk élvezni a dolgot, mert az
voltaképpen egyszerû.

A látszólagos káosz ugyanis logikus és feszes gondolatiságot takar, ami a
szupertext felületén közvetítődik az olvasó felé!


3. Mi is az a szupertext ?


Ezt a fogalmat voltam képes kitalálni, a könyv szövegére. A szöveg
ugyanis több mint szöveg de kevesebb, mint mondjuk egy linkekkel tele-
rakott internetes oldal. Egyik sem - de mindenképpen valahol a kettő között
áll !

Értem én ezt úgy, hogy a hagyományos lineáris történetmesélés során elága-
zásokhoz ér a szerző és ott olykor el is ágazik, aztán visszatér, aztán megint
elágazik és még a kis szövegbéli döccenések is a klikket idézik, ahogy az
ember a linkek között kószál, úgy vezet bennünket is a szerző körbe-karikába
de mégis a dolgon belül maradva és mégis kinézve, és elhagyva és vissza-
térve, állítva és tagadva, értelmeztetve és láttatva.

Ez a szupertext nagyon lényeges eleme, hogy nemcsak értelmez de láttat is.
Fantasztikus arányérzékkel keveri az információt a szöveg által közvetített
képpel, a láttatással a kettő együtt hangulatokat generál, és egészen átélhető-
vé sőt megélhetővé teszi a szöveget.

Egy példa: " A bosozuku tömegkulturális ikon lett, filmek készültek, a legje-
lentősebb Ishii Sago Crazy Thunder Roadja.Két óra száguldás, keménység,
harc, kamikazehagyomány.Nyolcvanas évek eleji, vérrel felülfestett nenonvilág, ázsiai fatalizmus, nagyvárosi bandaharc……Ennek a filmnek
alapvető érdeme a háború utáni japán machismo egy képbe sûritése: a háta
mögé zászlót tûző hajkötős yakuza motoron száguld, balkezében a katana,
a szamurájkard amely néha az aszfalthoz ér és persze szikrázik."- őrület.

Ezt neveztem én el szupertextnek!

És szupertext még attól is, hogy teljesen korrekt! Teljesen korrekt abban az
értelemben, hogy ha mondjuk a könyvet egy számítógép előtt ülve olvassuk,
akkor azonnal található az Interneten az igazolás (nem kis részben hála a ja-
pán nevek pontos átírásának). És erre az igazolásra - ellenőrzésre - nem
mondom, hogy szükség van, de például mangarajzolókból több mint húszat
említ és mindet meg is lehet találni. Ez is a szupertext.

Ezzel a szupertext dologgal persze lehet, hogy tévedek, de én egyedülállónak
érzem ezt a szöveget minden eddigi olvasmányom között. Lehet, hogy csak
ez maga a posztmodern (ezért is lett ezeréves posztmodern az alcím) a Tegnap
szigete ahol szintén sokat tanulhatunk.Ám szerintem mégis lehet különbözőség
a posztmodern irodalmi nyelv és a szupertext között, ha más nem hát a dinamikájában. Itt egy sokkal határozottabb, erőteljesebb, bátrabb, célratörőbb
beszédmódot tapasztalunk, és ha mondjuk a Rózsa neve szövegére, gondolunk
akkor azonnal érthetővé válik a különbség. Persze nem túl szerencsés egy
kvázi regényhez hasonlítanunk, de nem minősíteni akartam, pusztán a szö-
veg ütős voltára gondoltam felhívni a figyelmet.
A posztmodern kollázsok jórészt vagy dögunalmak, vagy elvont filozofál-
gatások vagy egyszerû jópofáskodások (vö. az elején a gonzóról) itt viszont
komoly ismeretek közvetítése folyik, bár az kétségtelenül felvethető kérdés,
hogy mondjuk a japán rajzfilm húszféle irányzatának és harmincféle alko-
tójának az ismerete ismeret-e.

És pontosan ettől nem gonzó, bár a dolog gerincét végső fokon, tudósítások
adják, de a szerzőnk nem akar itt nekünk semmi mást üzenni azon túl,
hogy pld. az ama az egy női gyöngyhalász.

Nem kevesebb, hanem több annál és ez pontosan a szupertexttől van.

Ugyanis mint jeleztem volt, a szupertext egy feszes gondolati vázon
feszül (omlik,ráncolódik) ami nem más mint a japán élet egyes terüle-
teinek az ismertetése. Tehát a könyv, mint minden rendes könyv feje-
zetekből áll, a fejezetek szólnak valamiről, és most arra teszek kisér-
letet, hogy megpróbáljam kiemelni az egyes fejezetek általam leg-
jellemzőbbnek ítélt mondatait vagy gondolatát. Teszem ezt azért, mert
pontosan a szupertextből adódóan minden fejezet kerek egész.Talán
úgy lehet elképzelni, hogy leülök a gép elé azzal az elhatározással,hogy
megkeresem ki a leghíresebb japán nyálzenész. Ha megtaláltam akkor tulajdonképpen végeztem, de közben megtudok egy csomó minden
mást is.

És a szupertextből adódóan mindig találhatunk /remélem/ egy olyan gon-
dolatot /mondatképet/ ami pontosan írja le a tárgyalt jelenség leglényegét.

A leghíresebb japán nyálzenész egyébként, Sakamoto Kyu "…máig
az első és talán utolsó szigetországi pop-performer, aki felkerült az ameri-
kai slágerlisták legfelsőbb tartományába. Sukiyaki cimû dalát…………..
furcsa cím, képzeljük magunk elé Szécsi Pált, amint darvadoz és a marha-
pörköltről énekel…."

Hát valahogy így pörgessük végig a könyvet.

4. Az utolsó ÁMDE Japán előtt

Ámde mielőtt pörgetnénk, még néhány szó a könyv tipográfiájáról, ami nem
is tipográfia, hanem design. Az elején említettem a két megformálót, akik
tökéletes formát teremtettek a tartalomhoz és többszöri végigtanulmányozás
után is bátran állíthatom, mindezt hibátlanul tették. A tördelés és a hasábke-
retezés egészen mestermunka és ráadásul nemcsak hibátlan, hanem követ-
kezetes és úgy hibátlan.

A helyzet úgy néz ki ugyanis, hogy a főszöveg fejezetekre tagolódik. A fe-
jezeteken belül tipikus szövegrészek találhatók, különösen fontos idézetek,
szerzői remineszcenciák, felötlő képek stb. és persze illusztrációk, amik sem
nem képek, sem nem nem-képek, hanem (ez csak egy felötlő gondolatki-
sérlet) olyan részletek, amiket ha kivágnánk és türelmesen illesztgetnénk
lehet, hogy valami értelmeset lehetne összerakni belőlük.

A könyv szellemével mindenesetre ez teljesen egybevágna- ha így lenne.

5. Szóval a fejezetek !

5.1. J-pop: Intro.
Bevezetés, Krátkij Kursz, hogyan került az emberünk oda, Japán rövid
története,stb.
"Kérdezték tőlem miért is töltök hosszabb időt Japánban. Pont rosszkor
ért a támadás, visszakézből reagáltam, cinizmusra törtem.Van egy elmélet
-mondtam, 2003-ban UFO támadás sújtja majd a glóbuszt, ez tuti, Belg-
rádban mondta az arcomba egy szerb apokaliptikus festőmûvész, másod-
állásos szoráb vámpír, csak az éli túl, aki képes akklimatizálódni a meg-
szálló földönkivüliekhez. Namármost koncepcióm további leglényege
szerint a földlakók közül a japánok állnak legközelebb az UFO-khoz,
Japánban edzek, hogy ki legyek gyúrva mire jönnek.
Szerették."
"Ja, még annyit: Roland Barthes a francia iró-textológus (hoppá)
mondta, hogy ….az ember Japánban rájön, hogy a racionalitás csak
egyike a lehetséges világmagyarázatoknak!
Francia szájból: korrekt!"


5.2. Hely

Hol is vagyunk? Milyen HELY ez igazából.Utcák,terek,helyek.Épitészet.
Japán építészet Japánban és külföldön, külföldi építészet Japánban. És a
lakás. A WTC-t (szegény) egy japán tervezte.

"Megérkezni Tokióba….film, vagy valami különlegesen kegyetlen videojáték.
Gyors a város. Fut, szalad, rohan…..gagyi karnevál, világosság éjfélkor.
A várost nem elég horizontálisan ismerni, érdemes tudni, hogy a fontosabb
magasházak melyik szintjén mi van. Lift és metró egynemûek!"

"Egyszerûség, minimalizmus.A létezés efemerségének a tudata.A mulandóság
gesztusa és örök tudása. Az örökkévalóság nagyarcú nyugati hajhászása helyett az időbeli korlátok állandó észben tartása, még oly időtálló mûfajok
esetében is mint az épitészet.Finom rezdülések, törékeny vonalak."

Ingatlanárak- a tokiói császári palota néhány hektáros parkjának ingatlan-
értéke (már ha van neki) kb. annyi mint az USA Kalifornia államáé, Holly-
voodostól, Ocean Boulevardostól stb.
És a földrengések.
A legszebb történet a tokiói Imperial Hotel története. F.L.Wright a korszakal-
kotó amerikai épiti a századelőn.Túléli a nagy földrengést (1923) a szőnyeg
és gyújtóbombázásokat (1944-45)de nem éli túl az ingatlanárak emelkedését.

És a lakás.

" …..A japán lét poroszosan rendezettnek s meghatározottnak tûnik a távoli
megfigyelőnek, az is, de legalább ilyen erővel van benne a kifelé takart káosz.
Japán lakásba bejutni nem egyszerû. Talán szégyellik, talán csak tudják az
átlag-gaijin nagyobb terekhez szokott nem akarnak alul maradni az össze-
hasonlitásban. Van egy Tsuzuki Kyochi nevû japán fotográfusnak egy Tokyo
Style cimû könyve, amelyik lakói nélkül mutat be párszáz otaku enteriőrt.
Szörfdeszka támaszt szintetizátort, rizsfőző a WC-tartály tetején, fûtéscsövön,
szobafregolin lógnak a ruhanemûk, a hangfal akkora mint az isten, idoru, pin-up, buddhista és keresztény szimbólumok, könyv,manga,hanghordozók,Kitty-
chan,Pikachu és más plüssállatok,villany-ninják és elektromos szamurájok
képmásai. Mindez szalma-tatamin, levett cipővel, fehér zokniban, a napköz-
ben az elhúzható ajtajú beépített szekrénybe göngyölt futon-nal (derékalj)
sok konnektor,sok elektromosság feszültségtelin. Villany Japán. A gáztûzhely
előtt vah-vah pedál, a Gibson gitár a mikrohullámú sütő tetején.Konyhaab-
lakban a tuskészlet, az iróecsetek, sarokban a shodohoz (kalligrafáláshoz)
használt rizspapir. A főzőfülke a tea, a hozatott vagy készen vett hulladék-
élelmiszer és az instant-ramen fogyasztásának rekvizitumaival. Ebben a
környezetben kell a szemetet kilenc féle szempont szerint reciklikálni."

5.3. Vizkereskedelem

Ez a szép szó a japán szexipart jelenti.

"Ha gaijinnak születünk akkor a gésakaland esélyei minimálisak!"

A japán pornó egyébként piacvezető Ázsiában. 3 milliárd fogyasztó.

A gésákról meg csak annyit, hogy teljesen ki vannak festve, csak a tarkó-
juk nem !!!!

A japán szexipar tárgya, fogalma, története, tudományközi kapcsolatai,
a japán sorarimenek anyakomplexusa, Edo-underground, agyatlan isko-
láslányok - mint a japán férfi vágyának a legkevésbé sem titokzatos
tárgyai és………………..

".. még mielőtt honi pedofilek tömegei élnének a vizummentesség adta
flexibilitással, nem árt tudni, hogy az árak a "kispénzû magyar túris-
ták pénztárcájához mérten(hommage á Fehér Klára) magasak, de ha
ránk is szakadt a bank, kell még egynéhány apróság a távol-keleti
liliomtipráshoz: tudni japánul+japán pónem sem árt, mert a gaijin
hátrányos helyzete kimondottan halmozott."

5.4. Gurume

Étkezés és étkezési szokások. Festői könnyedség+szofisztika=enni.
A japán McDonaldsban lehet dohányozni, egyébként is nagy cigarettázók.
A ramen a japán gulyás!
"Aki belenéz egy ramenes fazékba, annak átalakulnak az elképzelései a
bomló fehérjék természetéről. A remen csak a lé, a fazékban viszont akár
egyhónapos disznófej is úszhat, ugyanis csak felöntik az elhesznált lét
vizzel…… egy ilyen yakatori-ramen étkezdében este 9 után már mindenki
pocsolyarészeg, igaz ebben szerepet játszik az is, hogy a japánok szerve-
zetéből hiányzik állítólag az az enzim amely az alkohol lebontását segiti.
De szerintem ez fajelmélet!"

Persze máshogy is van.

" A japán étel stilizált jel, jelzés őslétre utaló archaikus tengerizek, steril
neutrália, olyan mint a klasszikus épitészet, már régen is olyan, hogy ma
nagyon korszerû. Kifinomult apróságok. Látványkonyha.

5.5.Pop-Lit:

Itt meg a japán irodalom, rövid története, jeles alkotói és irányzatok korunk
japán irodalmában.

Irók és irónők, nőirók és egykor férfiből nővé lett nőirók, nőlelkû férfi-
irók, giccs, nyál és remekmûvek.

Yoshimoto Banana - lehetne pld. egy brazil transzvesztita előadómûvész
pedig egy 1964-ben született irónő. Mondjuk Mikage, Eiko, Yuichii árvagyerekek, zavaros szexuális orientációkkal. Hármójuk közül az egyik
megmérgezi vagy agyoncsapja a másik kettőt. Aztán a régi leveleiket
olvasgatja: "….mikor befejeztem az olvasást gondosan visszatettem a
levelet a boritékba. Eiko kedvenc parfümjének illata megfacsarta a
szivemet. Ez az illat, ha néhányszor kinyitom még a levelet, el fog tûnni
gondoltam. Ez volt a legkeményebb!"

És persze a gaijinpróza Japánról,-tól és ból.

Marco Polotól Arthur Goldenig (nyálgagyi), és Ian Fleming és James Bond.
(úgybizony) a könyv sokkal jobb mint a film.

" Néha szinte azt érzem, hogy az emlékeim élőbbek mint azok a dolgok
amiket magam körül látok………… a jó fiúk meg mindig Keanu Reevesnek
néznek ki."

5.6. Kép

A manga története, néprajza, fogalma, tárgy, helye a tudományok rendszerében.
A manga a spec. japán képregény. A világ legnagyobb kiadói biznisze, 2,3
milliárd db/év. Amikor (hetente) új megjelenés van, az újságosok valósággal
körülbástyázzák vele magukat, egy kötet kb. akkora mint a budapest telefon-
könyv, a különböző mûfajú mangákat a köteten belül más-más szinû lapok-
ra nyomják.

Töménytelen irányzat a Bambitól az egészen hardcore-ig. És agyament
baromságok.

A mûfaj fő jelesei: Tsuge Yoshiharu, Akisato Wakuni, Yamagishi Ryoko,
Narita Akira, Mauro Suehiro, Chusonji Yusuko, Tezuka Osamu-ő a leg-
nagyobb hal, Otomo Katsuhiro, Aoki Yuji stb.stb.stb.

Szövegek a szövegbuborékban:

burun - a melltartóból szabaduló keblek hangja
doki-doki,waku-waku - szívdobogás
gata-gata - reszketés
kacha- ajtónyitás
noro-noro - surranás
pachi-pachi………………………..(taps)
suru-suru - tészta szürcsölése a levesből
bushuuu - a gyomronszúrt ember áradó vérénak a hangja.

Nagy terjedelmû fejezet - a dolog a j.életben is nagy terjedelmet foglal, de a
végén szó esik a kortárs japán képzőmûvészetről is szemelvényesen.
Hőse: Mori Moriko bishoji imperszonátor, hableány és trendlovarnő

5.7. Játékgyakorlat

Persze a videojátékok. De a pacsinkó sem maradhat ki. Élére állított és
lekicsinyített és leagyatlanított flippergép (a helytakarékosság miatt), ha
ügyes az ember és szerencséje van akkor nyer egy csokinyuszit amit a
trafikban pénzre váltanak. Yakuzabiznisz és óriási.

A könyvben még érződik némi bizonytalanság, de azóta már tudjuk:
a PlayStation lenyomta a Nintendót.

"A videojátékok rosszat tesznek neked?! Ugyanezt mondták a rock n rollra!"
" Shigeru is to video gaming what John Lennon is to music"

5.8. Anime

A japán rajzfilmek világa - a mangából érthető és levezethető.
Ugyanúgy stílusok és irányzatok mint a mangában, csak ha lehet még nagyobb
üzlet. Sőt !

" …az anime a 90-es évek legnagyobb kultúrszenzációja a Csendes- óceán
két partján. Még a Blockbuster videonál, a legnagyobb amerikai kölcsön-
zőcégnél is van külön anime részleg"

"Fontos a japán anime -és minden japán narrativ mûfaj- megértéséhez,hogy
…..a japánok más isteneket imádnak, más tipusú hőseik vannak és más a
gonosz……Mást tartanak rossznak, különbözik a halálhoz való viszony, más
a kihívó és más a kirívó viselkedés, teljesen eltérő a nőkhöz és a női szerepek-
hez való viszony. Ha ezt nem tudatosítjuk és ebbe nem érzünk bele, teljesen
félreérthetjük a japán mûvészetet és tömegkultúrát."

5.9 Hang

Noise, Shibuya-sound meg a hibakusha -muzak, nyálzenészek és matsuri
fesztivál.

Talán gáz, hogy a komolyzenéről szó se, ha az építészekről vagy a klasszikus
filmekről (Kuroszawa) igen, akkor talán erről is eshetne pár szó.

Japán klezmerzenészek (!) és iduruk.

" A noise nem otthon hallgatandó mûfaj-normál hangerőn inkább idegesítő
-rászánja magát az ember és koncerten szétpukkasztja az agyát. A nemzet-
közi noise szcénában, főleg Amerikában nem ritka az olyan performance
ahol a noise felolvasással, kinyilatkoztatással, az erőszak képeinek vetité-
sével kombinálódik…..A japán niose-ban kevesebb a hangon kívüli ag-
resszió, bár előfordult, hogy a Hijokaidan nyershallal dobálta meg és
levizelte a közönségét" (Huhhhh)

5.10. Film

Mind közül a legterjedelmesebb fejezet. Érdekes filmről szupertextben
írni, keressünk inkább erre jó példát, mint végigmenjünk a japán film-
történeten, múlton és jelenen.

"A nádas az Onibabában. Az erdei ösvény a Vihar Kapujában. A nő ahogy
evez a Kopár szigetben, ahogy botladoznak a harmincas évekbeli gésák a
Gion lányaiban, ahogy ül a tatamin a kamera és néz ki a fejéből Ozu mozi-
jában, ahogy Matsuda Eiko/Sada Abé felemeli a fejét Kichizo ágyékáról,
s ámul Oshima kamerájába. Imamura coup de cinemája, ahogy nőt tud-
nak erőszakolni Wakamatsunál és Kitano Takeshi mosolyogva lövi főbe
magát, nos ez mind a japán film, néha magasztos, néha meg ostoba és
alpári, bámulatos és elviselhetetlen, nyugatiaknak revelativ, felvillanyo-
zó, máskor meg kinos és befoigadhatatlan, de ami mondjon rá bárki
bármit az egyik legnagyszerûbb dolog volt a szaros XX.században."

Kell-e több ?

5.11 Terebi

Ez meg a TV. Még a szerző is elismeri, hogy a japán TV vetélkedőknél
nagyobb baromságot életében sem látott!

De a többi sem jobb. A hírmûsorok unalmasak, totális amatőrség látszata.
Merevség, fantáziátlanság. A humornak meg leginkább a habostorta-haji-
gálós változata jön be.

Pedig a technika szuper !

"..a japánok fáradhatatlansága világszinten is közismert…juszt is lesz a
falra akasztható, képkeretnél nem vastagabb CinemaScope méretû …..
mozgókép és 125 millió ember nézheti lélegzetvisszafojtva, hogy Beat
Takeshi valamelyik 70-80%-os ratingû showjában, csúszdáról a szarba
huppan agy komplett alsó-középiskolai leányosztály Gifu prefektúrából."



5.11 Hagakure

Egyetlen tárgyi szimbóluma a katana, a szamurájkard.

Elolvashatunk egy rövid forgatókönyvet magáról az eljárásról, szóba jön
Mishima Yukio is.

A kard kultuszáról meg sok minden más mellett csak annyi:

"Mióta Bruce Willis a Pulp Fictionban ezt emelte le a polcról, akcióba ment
vele, s később a Kicsoda Zed? kérdésre azt közölhette, hogy Zed s dead baby,
azóta tudható, hogy a katana, a szamurájkard erősebb fegyver mint a láncfûrész, a baseballütő vagy a spájszer."

Egyébként mint tudjuk a jó kardnak három kívánalomnak kell megfelelnie:
törhetetlenség, keménység, élesség. Vasmagra edzenek acélborítást, a hegyet
és az élet külön eddzik "…hogy még a legjobb borotvát is elsápassza!"

Egy korabeli ármeghatározás szerint a daimyo kardjának értéke a kastély
és a birtok mindenkori értékének kétszerese, de minimum kettőszáz arany-
tégla.

5.12. Zenmall

Szerzőnk immár hazafelé tart.

"a Zen nem filozófia, hanem élmény: a világgal való magától értetődő ős
azonosságunk élménye, aki nem élte át, vagy legalább nem érzett rá,
csak az eszével próbálja megragadni, az elől minden keserves erőfeszi-
tése dacára elillan."

Szerzőnk még Koestlerrel is vitába száll, és felejthetetlenül szép gondolattal
fejezi be a munkát a tükörről, a Zenről, rólunk és a világról.


A kötet Appendixben tartalmaz egy Kitano Takeshi interjút (vele Beat Ta-
keshi néven korábban mint bárgyú TV vetélkedők rendezőjével találkoz-
hattunk, egyébként egy médiaalak aki képes a velencei filmfesztivál
Arany Oroszlánját is megnyerni. Aztán olvashatunk még a japán terroriz-
musról egy rövid összefoglalást, és kapunk egy japán értelmező szótárt is.

Kb. tehát az a leltár.

Japán csoda, mutáns képregényhősök, zen, gésák, hagakure, anime, terebi,
egy szótár amit érdemes lesz lapozgatnunk, ha elkezdenénk úgy gondolkod-
ni mint ő az elején az UfÓkkal.

Aki mainstream akar lenni
Japánba kell annak menni ?

Vagy csak kezdjen el tanulni japánul.

Élvezetes és tanulságos olvasmány, eredeti forma+gondolat kisérlet és
néha még szívszorító is bír lenni.

Bp.2002 05.20.



Irodalom:

Vágvölgyi B.András: Tokyo underground. Új Mandátum Könyvliadó.
Bp.2000.

A könyvön kívül két irodalmat használtam - nem túl nagy haszonnal.
- az interneten elérhető egy Vágvölgyi interjú ("vagvolgyi+b+andras") és
szintén ott olvasható egy rövid ismertető Bakács Settenkedő tollából. Ő
a gonzós - nem értünk vele egyet.