Szarka Anita
Tóth Zsuzsanna
ELTE, Könyvtár kieg.
II. évf.


Varga Csaba: Tudástársadalom és tudásrégió
(tömörítmény)




A 20. század domináns létélménye: nincs egész. Az egészélményt felváltotta a csonka részélmény, s az egészélmény hiánya miatt az egységélmény mintha elveszett volna. A század második felét jellemezhetjük posztindusztriális társadalommal. Az újkapitalizmust felváltja az újgazdaságnak hívott információs kor, melyet nevezhetünk globális információs társadalomnak, mediatizált tudástársadalomnak is. Az informacionális paradigma szerint a társadalmak olyan új, speciális változatáról van szó, amelyben az információ termelése, feldolgozása és forgalmazása alapvető forrása a gazdaságnak, politikának.
A tudás az egész víziója. Az új korszak jellegzetessége ugyanis, hogy a csonka részek helyett a végtelenre nyitott egészben gondolkodik. A globalizáció újdonsága, hogy felülemelkedik a földi diktatúrák, demokráciák egyvelegén, és az egész felé nyit. Ha az egészet rendezett, széles értelemben vett káoszként fogjuk fel, akkor a részek is önálló univerzumként értelmezendők. A globalizáció így nem más, mint az egészek kifejlett teljessége, avagy globalitása. Ugyanúgy globális egész ebben a lokális világ is, mely erősebbé, teljesebbé válik a globalizációs világban, mint a nemzetállami alávetettségben. A lokalizáció most egyszerre a korábbi helyi egyediség elvesztése, átalakulása és kiteljesedése. A globalitás és lokalitás egyelőre egymás ellenfelei, miközben nem léteznek egymás nélkül. A lokalizáció egységesülő egyediség-teljesség.
A globalizáció sajátossága, hogy a határok általában nem ott vannak, ahol eddig feltételeztük őket. Így például a régiók nem biztos, hogy egyeznek a megye fogalmával. A hazai régiók stratégiája a regionális információs társadalommá, majd tudástársadalommá válás, melyet intelligens régiónak is neveznek. Központi eleme a tudáspark. A régió a nemzeti és a helyi szint közötti középső szint, mely tudatosan keresi meg azokat az intelligens tudásgazdasági és tudástársadalmi mozgásformákat, amelyek segítségével versenyképessé válik, esélyt teremt az életminőség javítására.
Az információs társadalom fogalma a globálisan végbe menő sajátos változásokat tükrözi, melynek középpontjában az információáramlás és információcsere, új digitális média kiterjedt használata áll. A globális információs kor első lépcsője az információs társadalom, második lépcsője a tudástársadalom. Az információs társadalom alapvetően technológiai feltételeit teremti meg a hálózati társadalomnak, míg a tudástársadalom már a tartalomszolgáltatásra koncentrál. Magyarország jelenleg egyszerre építi az információs- és tudástársadalmat. Nincs még mögötte ugyanis az információs társadalom, de azt sem teheti meg, hogy rögtön nem építi a tudástársadalmat. Ennek a programnak több az előnye: egyszerre fejlesztheti a földi (optikai) és a mobil hálózatokat vagy egyszerre építhet interaktív kábeltelevíziót és rögtön mûködtethet távoktatási csatornát. Nálunk már vannak regionális információs társadalom fejlesztések és közben fogalmazódnak a kormány információs társadalom akciótervei.
A globális információs- és tudástársadalom stratégiák elvileg három alternatíva megvalósítását kínálják nekünk:
1. A globális információs társadalom átnyúl az európai unión és a magyar államon is és közvetlenül a hazai gazdasági és a regionális fejlesztési szereplőkkel köt együttmûködést.
2. A magyar regionális információs társadalmak átnyúlnak állami/kormányzati tétovaságokon és közvetlenül együttmûködnek az európai unió információs társadalom fejlesztési programjaival.
3. Az aktuális magyar kormány tudatos jövőépítő szándékkal közvetlenül együttmûködnek és állami támogatást nyújtanak a globális/európai és a magyar országos/regionális közös fejlesztésekhez.

Mi az egész értelme, avagy mi a globalizáció célja?
1. Globális, teljes egésszé váljon a földi civilizáció.
2. Az Egész alapvető ártelme az igazságosság megvalósítása.
3. Az egyéni és társadalmi boldogság lehetővé tétele.
4. A hasznosság maximalizációjának növelése.
5. Az üres rendszer feltöltése tudással.
6. Az ezredforduló gazdasága és társadalma mindenekelőtt jeltermelő gazdaság és társadalom legyen.
7. A tudás harmadik megismerési fokozata minél több embernél a legmagasabb rendû tudatállapothoz vezessen. Stb.
A termelékenység és növekedés forrása a tudásképzés, tudástermelés. Az utolsó évtizedekben soha nem látott mértékben került le tudás a tömegtudásba. A tudások hármas felosztása:
1. Érzékszervi-lelki-mentális ismeretek (szubjektív tudás).
2. Fogalmi-elméleti-mûvészeti gondolkodás (objektív tudás).
3. Vallási tudás, megvilágosodás tana.
A jövő az objektív tudás fejlesztése. A tudástársadalom nem lehet tudatfejlesztő társadalom nélkül.
Az Európai Unió 1999. decemberében nyilvánosságra hozta programtervezetét, az e-Europe-t. Vagyis Európa az európai információs társadalom felépítése mellett döntött. Ez a programtervezet az európai kormány politikai nyilatkozata. Központi üzenete: eljött az az időszak, amikor az információs társadalom előnyeit, áldásait ne csak kevesekhez, hanem lehetőleg mindenkihez eljutassuk. Másik üzenete, hogy a digitális korszak technikailag lehetséges alkalmazásaival törekedjünk az életminőség javítására; és végül, hogy az elektronikus Európa megerősödése érdekében a tudásgazdaság, az információs gazdaság fontosabb alkalmazásait gyorsan és szélesebb körben elterjesszük.
A kilencvenes évek közepétől az Európai Unió államában közel 30 regionális információs társadalom projekt indult el. A Pest megyei Tudásrégiónak legközelebbi kapcsolata a finn tamperei régióval alakult ki, mely régió projektje alapján megyénk is kidolgozta a maga információs társadalom projektjét.
Pest megye Magyarország közepe, mely az ország és Közép-Európa tudásközpontja lehet az információs társadalomban. A tudásközpont, a technológiai fejlesztési övezet programja az egyik központi gazdaságstratégiai elem lehet. A Közép-Magyarországi régió magába foglal két hatalmas, egyenrangú területi egységet: Budapestet és Pest megyét. Ennek a régiónak a jövőjét csak úgy lehet végiggondolni, ha az európai térszerkezetben vizsgáljuk a Magyarország közepét jelentő régiót.
Budapestnek és Pest megyének együtt kell európai színvonalú tudásközponttá válnia, másfelől Magyarországon belül is mintaadó, a húzóerőt képviselő tudásrégiónak kellene lennie. Ehhez az kell, hogy Pest megye hátrányát behozza, ezzel az egyenlőtlenség a két területi rész között (Budapest és Pest megye) felszámolódna. A megye gazdaságilag és társadalmilag az utóbbi két évtizedben megerősödött, törekszik a Tudásrégió megvalósítására, és a környező megyéket támogatja ugyanezen törekvéseikben.
A Tudásrégió projekt szándéknyilatkozatot 1999. májusában írta alá Pest megye és Bács-Kiskun megye. A projekt a következőket fogalmazta meg 2000-2010 közötti időtartamra:
1. Szélessávú, interaktív hálózat építése, mûködtetése.
2. Tudásalapú gazdaság, technológiafejlesztési övezetek (például: INCOPARK program).
3. Távoktatási központok, virtuális egyetemek.
4. Távegészségügyi projektek.
5. Intelligens falvak, városok.
6. Digitális önkormányzás, e-közigazgatás, elektronikus városházák.
7. Teleházak és tudásházak rendszere.
8. Interaktív médiák és új szolgáltatásaik.
9. Tartalomszolgáltatási projektek (például: Tudás-völgy program).
Ez a kilenc pont európai minőségû stratégia. Ha ez a Tudásrégió program megvalósulna, Pest megye szükségképpen európai mintává válna. (Tudásház a társadalmi tudásinnováció intézményesített formája; a tudáspark vagy tudománypark technológiai fejlesztési övezet = INCOPARK. A Tudásrégió programnak a Tudás-völgy projekt a tudásteremtést, tudáselosztást és a tudáskereskedelmet menedzselő stratégiája.)
Tudásrégió stratégia 2001-től:
1. Száz település bekötése az infokommunikációs hálózatba.
2. Az e-közigazgatás bevezetése 15-20 településen.
3. Megyei információs és e-gazdasági integrált portálhálózat készítése.
4. Az INCOPARK program elindítása négy-hat helyszínen.
5. Három intelligens kistérségi program megvalósítása.
6. Öt-hét (vagy hét-tíz) tudásház megnyitása.
7. Két távoktatási központ kialakítása (Fót, Budaörs).
8. A Pest megyei internetes televízió kísérleti adásának elkezdése (Mafilm médiaparkban).
9. A Tudás-völgy program tartalomszolgáltatásainak indítása.
A Tudásrégió projekt adaptálja és továbbfejleszti az európai információs társadalom normáit, mûködési formáit, másrészt szervesen folytatja a magyar kultúra-központú társadalomfejlődés modelljeit, hagyományait.
Az Európai Unió első tartalomfejlesztési programkísérlete az e-Content, melybe belefoglalták a tudásértékesítésre, tudásidentitásra, tudáspiacra vonatkozó törekvéseket. Az információs társadalom felfogásának kulcskérdése a tudásalapú gazdaság előtérbe állítása. A tudásalapú gazdaságba már beleértik a társadalomipart és a tartalomipart is. Ez a tudásalapú gazdaság az Új Gazdaság, mely óriási növekedési, foglalkoztatási és befogadási potenciállal rendelkezik. Az Új Gazdaság alapját a digitális információ gazdasági és társadalmi értékekké való alakítása képezi. A Tudásrégió projekt az Új Gazdasághoz való integrációt gyorsítaná fel, a technológiafejlesztési övezet létrehozását célozza meg.
Végezetül egy kérdés: Vajon a tudástársadalom korszaka jellemezhető lesz-e majd azzal, hogy az embert valóban nemesíti tudással? Az eddigi korokban ugyanis a tudás mindig veszített.