A Balázs Béla Stúdió honlapja

 

            A főoldalon alul megtalálhatjuk a BBS elérhetőségeit (címét, telefonszámát, e-mail címét). A honlap három fő részre tagolódik: archívumra, aktualitásokra és katalógusra.

            Az Archívumban a filmek, a címek, a kronológia, az alkotók, dokumentumok, forgatókönyvek, levelek és kritikák szerint és között válogathatunk. Sajnos ezek közül csak a cím- és névmutató, a kronológia és a levelezés használható, a többi feldolgozás alatt van. (Ezt egyébként végig jelzik – már a fő oldalon is.)

            A cím- és névmutató alfabetikus felosztásban van, a film címe és a rendező neve mellett feltüntetik az operatőr nevét és a film elkészítésének évét. Néhány filmből részletet is láthatunk – egy-egy filmkocka erejéig. A kronológia tízévenként (1961-től) van felosztva, az oldalmenüből, ill. a cím- és névmutatóból egyaránt ugorhatunk bele. A filmkockáknál további adatokat (a fim hossza, műfaja) tudhatunk meg (angolul is.)

            A levelek 1979-1995 közötti levelezés feltárása. Nem maguk a dokumentumok közlése, hanem többféleképp megközelítve maga levelezés. Produkció szerint (itt csak a címek és a rendező neve található), szervezet/gazdaság szerint (a levél tartalmát foglalja össze egy mondatban) és érdekességek/fesztiválok szerint (pl. a 25. Miskolci Filmfesztivál meghívója).

            Az Archívum, még ha feldolgozás alatt is áll, tökéletesen használható és legfőképp teljes.

            A főmenü második része az Aktuális, ahol megnézhetjük milyen BBS filmeket vetítettek a 31. Magyar Filmszemlén mozik, dátumok és időpont szerint. Vetítések címszó alatt a BBS filmtörténeti sorozatát ismerteti a Toldi moziban – a baj az, hogy 1999-es műsor. A Pályázatok sem éppen aktuálisak: kettőt hirdet, de mindkettő 1998-as, viszont itt ismertetik  a BBS céljait, jellemzőit, ti. kis költségvetésű filmek készítése, az alkotói szándékoknak nem szabnak határt, főleg az újítóknak, céljuk is ez: kísérletezni a filmnyelvvel, struktúrával, eszközeivel, és így, alkotói csoportok létrehozása, akár gyűjtés, feldolgozás céljából is.

            Gróf Ferenc, a BBS honlapjának vezetője és szerkesztője, a Publikációkban Cirrocumulus Cinematographikus c. cikkében olvashatunk a honlap létrejöttével kapcsolatban, ill. arculatáról. A használók hozzá küldhetik észrevételeiket, javaslataikat a megadott e-mail címre.

            Végül a honlap harmadik részében, a Katalógusban, már konkrét filmekből (pontosabban két rendező – Erdélyi Miklós és Moholy-Nagy László – filmjeiből) láthatunk részleteket. Erdélyi filmjei inkább az elméleti oldalt, a dramaturgiát közelíti meg, nála találunk részleteket a forgatókönyvből;  Moholy-Nagy filmjei pedig a filmes eszközökkel, képi megoldásokkal kísérletezik, az ő leírásaiból rengeteg helyről kapunk képi információt is (képzőművészeti alkotásokon kívül fotókat, tervrajzokat, akár mozgóképet is.)

            Itt, a Katalógusban találhatók a film gyakorlati megvalósításának néhány szemléltető példája.

            Összességében a honlap nagyon jól szerkesztett, könnyen érthető és kezelhető. Arculatát tekintve szolid, az egész fekete-fehér. Kiváló adatbázis és példatár. Hátránya ill. hibája, hogy a legfrissebb aktualitás 1999-ből való -- ennek már négy éve! Túl zárt is, nem lehet kilépni belőle, nincsenek linkek, amivel bekapcsolódhatna a világhálóba. Pedig a BBS Magyarország egyik legfontosabb filmművészeti műhelye immár több mint negyven éve, szükség és igény van fórumára, ahol az érdeklődők kapcsolatba léphetnek egymással – ám ezt sem lehet. Egyéb kiadványairól sem esik szó.

            Elérhetősége sem a legegyszerűbb: a Startlap Kultúra rovatából a Több kultúra, művészet címet választva, ezen belül pedig a Filmben található.

            Azért bocsássunk meg kiváló adatgyűjteménye miatt, és kívánjunk sok erőt és sikert a továbbfejlesztéshez.

 

Budapest, 2003. május 20.

                                                                                  Góber Eszter