Mobil-kormányzat Magyarországon

Mobil-kormányzat Magyarországon

Dolgozatom Sükösd Miklós és L. László János cikke alapján készült, melynek címe Az M-kormányzat (h)őskorszaka, avagy Hogyan használják a mobilt a magyarországi önkormányzatok, és ki fizeti a számlát? A cikk egy empirikus kutatás eredménye, mely során tíz község, három kisváros, és két budapesti kerület önkormányzatának dolgozóit kérdezték meg, az ottani költségvetést vizsgálták. A többirányú kutatás eredményeként láthattuk, hogy a telefon funkcióit még messze nem használják ki sehol. A nem hangalapú szolgáltatások főleg baráti, családi, személyes kommunikációra jellemzőek; a telefon nagyobb szerepet játszik a magánszférában – persze nem ugyanígy, ha államilag támogatott mobiltelefonról van szó. A mobiltelefon feladatának az interjúalanyok többsége a kapcsolattartást, az információcserét, és az elérhetőséget tartja.

Ma, hogy már gyakorlatilag mindenkinek van mobiltelefonja, célszerű lenne kihasználni az effajta kommunikáció nyújtotta előnyöket, a közvetlen demokrácia új formáinak megjelenését. Kormányzati szinten a mobilos ügyintézés még Európa szerte kezdeti stádiumban van. Az m-kormányzatot, valamilyen formában az e-kormányzattal érintkező rendszernek kell tekintenünk, bár a két dolog korántsem fedi teljesen egymást. Sőt, meg kell jegyeznem, hogy bár az elektronikus ügyintézés –bankolás, számlakezelés, vásárlás az interneten keresztül, nagy népszerűségnek örvend, ennek ellenére a lakossági lefedettsége a mobilnak sokkal nagyobb , és nem csak hazánkban, hanem nemzetközi viszonylatban is. Nálunk száz emberre 75 mobil és 16 internet-hozzáférés jut. Így egyértelmű, hogy az általánosan elterjedt beszéd- és adatátviteli eszköz kiválóan alkalmas lenne bizonyos hivatalos ügyviteli folyamatok meggyorsítására. Persze itt-ott akadnak már próbálkozások (Hajdúszoboszlón már készült közvéleménykutatás SMS-ben), de tartósan, tervszerűen nincsenek kihasználva a lehetőségek.

2003. szeptember 16.-án írt alá egy szerződést a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem a Pannon GSM mobilszolgáltatóval 6,4 millió forintról egy évre, melyet több vidéki város és egy fővárosi kerület önkormányzatával összhangban működve egy elektronikus közigazgatási modell kidolgozására, kutató és fejlesztő munkára fordítanak majd. Az Uniós irányelvekkel összhangban kidolgozott szerződés elhárítaná az eddig fennálló jogi és szervezeti akadályokat, melyek gátolják mintegy az információs társadalom „kiteljesedését”. Ez a minta először csak az SMS-t iktatná be ügymeneti megoldásként, majd idővel kifejlődhetne a WAP-os és Java alkalmazások alapján működő ügyintézés.

És hogy mire lehetne még használni a mobilt a közigazgatásban és a politikában? Számtalan lehetőség közül csak néhányat sorolok fel. Az SMS kiváló lehetőség közterület-foglalásra, adók befizetésére, akár emeltdíjas formában a parkolói díj kifizetésére. Meggyorsítaná a hivatali ügyintézést annyiban, hogy a fogadóórákra SMS-ben lehetne jelentkezni – nem kellene órákig várni míg a vonalas telefonból eltűnik a foglaltat jelző búgás; előre lehetne sorszámokat igényelni: okmányirodába, más hivatalokba, de akár az SZTK-ákba is. Az egyes fontos hírekről, nyilvános bejelentésekről SMS-ben szerezhetünk tudomást a szolgáltatótól ( ami a napi hírekkel már most is működik, de nem jellemző, hogy a politikai döntéshozást megkönnyítendő repkednének üzenetek a képviselők között), lehetséges volna hogy a kérvényeinket is csak ilyen szűkre szabott, karakterekkel körülhatárolt formában nyújtsuk be. Hírlevelek körbeküldésére, többirányú szervezésre kiválóan alkalmas az SMS (emlékezzünk csak vissza 2002-es szavazás kampányára, ahol bár hirtelen jött ötlettel, de a mobilkommunikációba mégis betört a politika, és ezzel a személyes szférába is; a passzív állampolgárok pedig a mozgósító, vagy éppen mosolyogtató pártpolitikai hangvételű üzenetek továbbításával bekapcsolódtak a közélet politikai vérkeringésébe). . Persze a politikai célra felhasznált, kampányoló SMS-ekre nem jellemző, hogy címzettjei hivatalos – legális adatbázisokból kerültek volna ki, de a posztmodern kampánytechnika ellenőrzött, és törvényekkel szabályozott formában kiváló politikai eszköz lehet.

És nem utolsó sorban itt a szavazás, a népszavazás. A valóságshowk telefonos mutatóiból egyértelmű, hogy az állampolgárokat (ez esetben közönséget) igenis érdekli a végeredmény, és maguk is bele szeretnek szólni a dolgok alakulásába. És ha politikai kérdésről van szó, nem utolsó szempont, hogy a képviselők a mobiltelefon útján sokkal közvetlenebb kapcsolatot teremthetn(én)ek az állampolgárokkal. A személyes szférából menne át az SMS-ezés a közszférába, ezzel közelebb hozva a kettőt egymáshoz. A mobil másik fontos előnye, hogy az internettel ellentétben, már nem névtelenül érkeznek az üzenetek. Az anonimitást felváltja a készülékekből fakadó beazonosíthatóság, ami két irányban is folyamatos és demokratikus ellenőrzést tehet lehetővé. A véleményüket közvetlenül, névvel fejezhetik ki az állampolgárok.

Az m-kormányzat kiépítése nem csak jól informált, gazdaságosan tájékoztatott társadalmat hozna létre. Működésével talán az is elkerülhető lenne, hogy egy egész szavazóbizottságnak kelljen Mongóliába utaznia egyetlen külföldön jogait érvényesíteni vágyó, becsületes állampolgár miatt...

Idevágó linkek: