Szivi Zsófia tanulmányismertetője

A kommunikációelmélet alapjai, KÖN-111, ELTE BTK, 2004 tavasz

 

 

Krajcsi Attila, Kovács Kristóf, Pléh Csaba:

Internethasználók kommunikációs szokásai

 

A cikk írói az új kommunikációs eszközök (mobiltelefon, Internet) hatásaival foglalkozók három táborát különítik el: az optimisták táborát, akik a kommunikációban bekövetkező pozitív hatásokat hangsúlyozzák: a könnyebb szervezést, információkeresést. A pesszimisták tábora a nyelv romlásától, az elszigeteltségből adódó depressziótól, függőség kialakulásától tart. A stabil biológiai rendszer hívei szerint a helyzet az ember állandó igényeiből (pl. társaság iránti) következően nem fog radikálisan változni.

A cikk egy internetes kérdőív eredményeit tartalmazza, amely az Internetet használók kommunikációs szokásait (email, böngészés, mobil, vonalas telefon) vizsgálta. Emailt a kérdőívet kitöltők gyakran, akár naponta többször használtak, általában ismerőssel, ritkán ismeretlennel leveleztek. Levelezőlistát csak egy szűk réteg használt, ők viszont nagyon gyakran. Ugyanez a helyzet a csevegéssel. Az Internetet leginkább információkeresés vagy szórakozás céljából böngészték. A sokat internetező még nem függő, az számít, milyen céllal használja az Internetet. A személyes kommunikációt pozitívnak ítélték, a csevegést megbízhatatlannak. A hangalapú kommunikációs eszközöket személyesebbnek, megbízhatóbbnak tartották, mint a szövegalapúakat.

 

A felmérés szerint az új kommunikációs eszközök megváltoztatják ugyan mindennapjainkat, de a kapcsolattartás legfontosabb eszköze továbbra is a személyes találkozás. A technika azonban megkönnyíti a mindennapos kapcsolattartást, ami ugyanakkor néha terhes is lehet; magyarázkodni, miért is kapcsoltuk ki a mobiltelefont, vagy miért nem válaszoltunk rögtön egy emailre, mikor az alig vesz igénybe pár percet. Eszerint tehát az optimisták és a stabil biológiai rendszer híveinek nézetei látszanak igazolódni: könnyebb, gyorsabb lett az információcsere. Függőség is csak annál alakul ki, aki egyébként is hajlamos a függőségre, ez pedig nem köthető konkrétan az Internethez, vagy a mobiltelefonhoz. A személyes kapcsolat magasra értékelése azt jelzi, hogy a kérdőívet kitöltők körében egyenlőre nem jelentkezik az Internet elszigetelő hatása. A „virtuális ismertségek” sem kerülnek túlsúlyba, hiszen a felmérés szerint az új kommunikációs eszközöket a már meglévő kapcsolatok ápolására használták, ismeretlennel legfeljebb szakmai ismeretcserét folytattak.

Az eredmények értékelése szempontjából természetesen fontos, hogy a kérdőívet jellemzően 30 év fölötti diplomás nők töltötték ki, ami abból adódhatott, hogy a kérdőívhez vezető linket a Pszichológia Online és a Búra internetes oldalakon helyezték el. Általános, messzemenő következtetéseket ezekből az adatokból nem lenne helyes, de mindenképpen iránymutató információkról van szó.

 

Linkek:

*        A cikk letölthető (pdf): http://21st.century.phil-inst.hu/2001_dec_konf/KRAJCSI.pdf

*        A kérdőív: www.jate.u-szeged.hu/~krajcsi/publikac/mobil/kerdoiv.htm

 

Egyéb statisztikák, felmérések:

 

Új kommunikációs eszközök lehetséges hatásai: