A Nagy Könyv fóruma

Magyrországon az angol mintára készült játékos vetélkedő 2005 márciusában indult, amelynek célja, hogy az országban valamennyi könyvet szerető–olvasó ember, aki a játékban szavazatával részt vesz, 2006 decemberére révbe juttassa kedvenc magyar, ill. külföldi regényét, amelyet a legjobb regénynek fognak kinevezni. A játékot interneten is figyelemmel kísérők olvasási tapasztalataikat, könyvélményeiket már az indulástól megoszthatják egymással, de aki egyszer felnéz a http://www.anagykonyv.hu címen elérhető weblapra, biztos, hogy megtekinti a fórumot, esetleg rendszeres visszatérővé válk.

A fórumot a szerkesztők alapvetően két nagy részre tagolják:

1. legnépszerűbb témák

2. fórum kategóriák, ahol az alábbi csoportok találhatók:

Ø hazai írók művei (49 téma)

Ø külföldi írók művei (100 téma)

Ø hazai írók (105 téma)

Ø külföldi írók (150 téma)

Ø játékok, toplisták (41 téma)

Ø olvasókörök fóruma (886! téma)

Ø regény félék, fajták (32 téma)

Ø honlappal kapcsolatos (8 téma)

Természetesen a különböző topicok száma módosulhat, leginkább növekszik, attól függően, hány ember indít kedvenc témájának új fórumot. Mindig az öt legfrissebb, legdinamikusabb topcot tüntetik föl a csoportokon belül, de a további témákat is látni lehet, ha a kategóris/csoport címére kattintunk.

A fórum elemzésének pontjai.

Általában jellemző, hogy a topic szereplői mint virtuális személyiségek közül az egy–egy témában aktív résztvevők más topicokban is „képben vannak”, ők ismerik egymást. A választott nevek (nick name) akár tetszik, akár nem, tükrözik az egyéniséget, mivel ritka, hogy valaki az eredeti saját nevén jelentkezzen be. Úgy tűnik, gyakoriak a törzsvendégek, és bár sokszor ők generálnak új kommunikációs helyzeteket, nem sajátítják ki ezt a jogot. A legérdekesebb pillanatok születhetnek abból, ha egy játékba, véleménycserés topicba új szereplő ír, aki spontaneitásával, esetleg hozzá nem értésével a már megjelent szerepeket fölcsrélteti. Itt találkoztam saját hozzáállásommal: a felgyülemlett 50–70 oldal visszaolvasása elég sok időt és türelmet igénylő feladat, ezért kevesen is vállalják. Így aki egyszerűen csak játszani akar, vagy hozzászólni a témához, azonnal, ezen okból félreértésekbe bonyolódhat. A reagálásokból, reakciókból látszik, ki a segítőkész, megértő vagy hirtelen indulatú személyiség (hisz egymás között már nagyjából létrejött az a hierarchia, amit nem nagyon lehet megbontani). Egy új belépő akár még véleményformálóvá is előléphet, de ez igazán nem a játékoknál, hanem az írókról, művektől szóló topicokban llehetséges. Ha a topic pont abban a szakaszban van, amikor ráfér már a frissítés, akkor az új „elem” stílusváltoztatással: véleménycserék helyett játékot ajánl/indít, vagy kérdésekkel, feladványokkal „zaklatja” a többieket, vagy a témához fűződő egyetemi évekről kezd mesélni stb. elérheti, hogy új színt vigyen a közösségbe. A topicgazda, az indító szerepét viszont senki sem veheti át; ő az, aki a lelassult társalgást vészhelyzetben feldobja, akit a többiek vissza–visszahívnak, ha nem jelentkezik 1–2 napig; olyasmi, mint egy mindent látó anya (ha szabad ilyen hasonlattal élnem). Egyébként mint közösségre itt a hierarchia szó helyett talán az összeszokottságot használnám, mert a topciokban mindenki véleményformáló lehet (akár szélsőségesen). A kezdeti helyzet is egy véleményből indul, amihez nagyon gyakran a csak egyetértők csatlakoznak, a „szembenállók” válhatnak kívülállókká, vagy érezhetik úgy magukat; és előbb–utóbb csatlakoznak a velük azonos hangú topichoz.

Ez nem jelenti a témától való elkalandozást: a téma sokszor csak alapot ad az eszmecserének, hiszen maga a „találkozás” élménye vonzza az embereket így aztán sokszor kap tágabb hálózati kontextust a topic, mondjuk különböző linkek csatolásával, más honlapok beírásával, hasonló/azonos tárgyú fórumba való invitálással. Ekkor szokott kiderülni, hogy egy adott műnek/írónak több fóruma is van más weboldalakon, ami gyakran okozhatja az itteninek elhalását vagy stagnálását. A Nagy Könyv csak egy átmeneti helye a könyvbarátoknak, ezért a valóban fan fórumozók a már megszokott, bejáratott helyeiket nem nagy valószínűséggel hagyják el, így az embereket megosztja a sok fórumon való szereplés. Viszont az is előfordul, hogy nem tartják elég érdekesnek az új témát, ezért nem írnak; a passzivitás véleményem szerint nem lehet oka egy fórum elhalásának, legfeljebb a téma „kiüresedésének” (már nincs mit mondani róla). Ilyenkor javíthat a helyzeten a személyes találkozás. A következő típusokat olvastam: könyvcsere, könyvajándékozás, részt venni közösen egy dedikáláson.

Hogy szorosabb kapcsolatok alakultak–e ki, arról nem szól a fáma.