Feldolgozó neve: Nagy Gábor
Téma: Válogatás a Mindentudás Egyetemén elhangzott előadásokból
BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYOK
Bán Zsófia: Van-e az irodalomnak neme?
Sokan gondolják úgy, hogy a művészet, s benne az irodalom olyan önmagába zárt világot jelent, melynek értelmezéséhez, értékeléséhez nem használhatunk "művészeten kívüli" szempontokat, mert így a műalkotásokra, az irodalmi szövegekre tőlük idegen kérdéseket erőltetnénk rá, s esetleg ideologikus megfontolásoknak rendelnénk alá őket. Az előadás egy olyan irodalomértelmezési iskolát, illetve szempontrendszert mutat be, mely szembehelyezkedik ezzel az elgondolással, s a művészetet, az irodalmat elsősorban kulturális gyakorlatként tekinti.
Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből
Tekintsük A halmazt. Ez legyen a prímszámok halmaza. Egy pozitív egész számot prímszámnak nevezünk, ha 1-en és önmagán kívül más egész számmal nem osztható. Az 1-et nem tekintjük annak (noha!), de ilyen a 2, 3, 5, 7... és így tovább. B halmaz legyen a valaha élt magyar írók halmaza, tehát ha valaki magyar író, akkor benne van, és ha benne van (most az mindegy, hogy nyakig vagy bokáig), az magyar író. Írónak azt nevezzük... hát lényegében, amit prímnek, hogy az egyen és önmagán kívül ne legyen más osztója (lásd még: a mindenséggel mérd magad!), ha pedig valaki író és magyarul ír, az magyar író. (Ez a felfogás tehát nem tud értelmet tulajdonítani a "magyarul ír, de nem magyar író" kifejezésnek, illetve ez barokkos kifejezése annak, hogy illető nem író.) - Ez a prím váratlanul tényleg jó definíció, vannak pl. az ikerprímek, 11-13, 17-19, Goethe és Schiller, Arany és Petőfi, Stan és Pan.
Görömbei András: A magyar népi irodalom
A népi írók célja az egész népet magába foglaló új nemzettudat megteremtése volt. Az irodalmat a társadalmi cselekvés eszközének is tekintették. Egyszerre kívánták elősegíteni a Trianon utáni magyarság nemzeti és szociális felemelkedését. Ez a küldetéstudat kapcsolta össze az esztétikai irányuk szerint egymástól erősen különböző alkotókat. A fasizmussal és a kommunizmussal szemben a magyarság saját útját akarták választani. Az irodalmat az egyéni és közösségi önismeret és életalakítás nélkülözhetetlen eszközének tekintették.
Horváth Iván: Balassi Bálint és a számítógépes irodalomkutatás
2004-ben ünnepeljük Balassi Bálint születésének 450. évfordulóját. Az előadás - rendhagyó módon - nem a szokványos életrajzi, stilisztikai vagy poétikai oldalról közelíti meg az első magyar költő életművét. Azt próbáljuk meg rekonstruálni, hogy milyennek tervezhette Balassi kötetét, mely csak másolatokban maradt ránk; szó lesz továbbá a vele kapcsolatos irodalomtörténeti kutatásokról s mindezen keresztül az első információs forradalom egyik legfőbb találmányáról, a könyv ma ismert és a jövőben lehetséges formáiról.
Szegedy-Maszák Mihály: Nemzeti és világirodalom a huszonegyedik században
A 21. század egységesítő tendenciái új távlatba helyezik a magyar irodalmat, mely viszonylag kevéssé él a nemzetközi köztudatban. Egy globalizálódó világban a magyar irodalom szakértőinek sürgető feladata, hogy újraértelmezzék a nemzeti örökséget új környezetünk igényei szerint. Az előadás sorra veszi az irodalomtörténet írásának főbb fajtáit, hogy szempontokat nyújtson ehhez a feladathoz.
Nádasdy Ádám: Miért változik a nyelv?
Az emberi nyelvek egyik legérdekesebb vonása, hogy folyamatosan változnak, méghozzá az egyes ember számára jórészt észrevétlenül. A nyelvi változás célját, értelmét mindmáig nem tudjuk, hiszen a legpraktikusabb az volna, ha a nyelvek sosem változnának - akkor Rómában ma is latinul beszélnének, s megértenék Cicero szövegeit. Van olyan nézet, miszerint a nyelv egyre egyszerűsödik, mások szerint meg éppen bonyolultabb lesz.
Róna-Tas András: Nép és nyelv: A magyarság kialakulása
1235 telén Juliánusz barát eljutott a volgai bulgárok fővárosába. Itt találkozott egy asszonnyal, akitől megtudta, hogy kétnapi járóföldre megtalálja azokat a magyarokat, akiket keres. Kik voltak ezek a magyarok? Léteztek-e egyáltalán? Milyen alapon nevezhetjük őket magyaroknak? Az előadás bemutatja azokat a forrásokat, melyek alapján a tudományos kutatás a magyar nép és a magyar nyelv eredetét, Honfoglalás előtti történetét vizsgálja. Olyan kérdésekre kaphatunk választ például, hogy mi a nép és a nyelv történeti viszonya, vagy hogy mi volt a magyarok neve saját maguk számára és a többi nép között. És végül, de nem utolsó sorban kiderül az is, hogy az Európai Unióban közlekedő magyar autók H betűje tulajdonképpen középkori francia papok találmánya.
Szilágyi N. Sándor: A jelentésvilág szerkezete
A kognitív nyelvészet az utóbbi negyedszázad igencsak eseménydús tudományterülete. Amióta a nyelvet nem az emberi megismerőrendszertől elszigetelve, hanem azzal való szoros összefüggésében vizsgáljuk, állandóan újabb és újabb, korábban meg sem fogalmazott kérdések merülnek fel, és az ezekre adott különféle, egymással versengő vagy egymást kiegészítő válaszok folyamatosan újabb titkait tárják fel az emberi nyelvnek.
Heller Ágnes: Mi a modernitás?
Sokat hallani ma a "posztmodernről" - mintha az valami a modernséget megkérdőjelező fejlemény volna a kultúra, a gondolkodás történetében. Pedig a modernitást magát is a megkérdőjelezés szelleme mozgatja: egyfajta dinamika, amely valahol az ókori Athénben született, ott munkál a zsidó-keresztény kultúrában, és azóta is bomlasztóan hat minden hagyományos, hierarchikus és tekintélyelvű társadalomra. Mégis, a modern társadalom az egyetlen, amelyet ez az elbizonytalanító dinamika nem fenyeget összeomlással - ellenkezőleg, ez tartja életben.
Maróth Miklós: Az arabok mint a görög tudományok örökösei
Az ideális világot kutató, platonikus tradíciókat ápoló Európával szemben az arabok inkább a természettudományok iránt érdeklődtek, azokat fejlesztették. Nem csoda hát, ha Európa kulturális és tudományos képe alapjában véve változott meg, amikor latinra fordították az arab tudományos műveket.
Nyíri Kristóf: Enciklopédikus tudás a 21. században
A nyomtatott anyagok tömegének roppant növekedésével, a tudás fokozódó komplexitásával azonban az egységes tudomány eszménye egyre csak halványult, s a 19. századra éppenséggel elenyészett. Ehhez képest az internet eleve egy új enciklopédizmus gondolatának jegyében áll. Az előadás feltérképezi az interdiszciplinaritás - a résztudományok közötti átjárhatóság, együttműködés és szintézis - új lehetőségeit a hálózott számítógépek korában.
Andrásfalvy Bertalan: Tárgyi kultúra és hagyomány
Az önálló tudományként egyetemi tanszékkel rendelkező diszciplínák közül a néprajz elismerése és értékelése a legvitatottabb, pedig az idegen népek sajátságainak feljegyzése az ókorra nyúlik vissza. Magyarországon a legendák szerint már Szent Gellért is érdeklődéssel fordult a népi kultúra felé. A néprajz a 19-20. század fordulóján jelent meg a magyar egyetemeken. E tudományág létjogosultságát gyakran megkérdőjelezik, avíttnak vagy éppen nacionalistának tartják. Az előadás ezekre a vádakra is megpróbál válaszolni, miközben felvázolja a néprajztudomány történetét, és bemutatja, hogy a múlt szokásainak ismerete hogyan adhat választ a jelen dilemmáira.
Marosi Ernő: Művészettörténet - az emlékezés tudománya?
Emléknek nevezzük a művészettörténet tárgyait és forrásait, de a művészet története nem egyszerűen ezek felsorolása, például időrendbe szedett listája. Az előadás az emlékről, a művészettörténet egyik alapfogalmáról szól. Azért erről, mert az emlék mintegy magába sűríti tudományunk egész problematikáját és sajátos szempontjait - attól kezdve, hogy a múltat miképpen értelmezzük a jelenben, odáig, hogy hogyan őrizzük meg a jövő számára.
Gángó Gábor: Mi a nemzet? - A népek életéről és haláláról
Az előadás azokra a kérdésekre keresi a választ, amelyek valamennyiünket a leginkább foglalkoztatnak mint egy adott nemzeti közösség tagjait. Hogyan keletkeznek a nemzetek? Milyen vonások jellemzik őket? Hol keressük nemzeti előszereteteink és előítéleteink eredetét? Hogyan gondolkodunk mi, magyarok, a nemzetről? Mit hozhat a jövő a nemzet, e történeti képződmény számára?
Radnóti Sándor: Jó ízlés, rossz ízlés
"Mindenkinek megvan a maga ízlése" - "Az ízlésről nem lehet vitatkozni": ugye ismerős fordulatok? Mindennap halljuk, használjuk őket. De vajon a széptan hivatásos művelői, a filozófusok és esztéták hogyan magyarázzák az ízlés fogalmát? Összeegyeztethető-e individuális ízlés és sensus communis, azaz közös érzék? Mi az, amit megítél az ízlés? Hogy lehet jó ízlésre szert tenni? Az előadás az ízlés filozófiájának másfél évszázados virágzását tekinti át. Az ízlés átalakulásának folyamatát a Belvederei Apollón példáján mutatja be, és kitér a fogalom 19. század utáni történetére.
Király Béla: 1956 - a szabadságharc katonapolitikája
Király Béla nyugalmazott vezérezredes, a Nemzetőrség egykori parancsnoka hadtörténészként, s egyben az 1956-os események tevékeny alakítójának szemszögéből tekinti át a forradalomban és a szabadságharcban részt vevő különböző fegyveres testületek - a néphadsereg, a rendőrség, a határőrség, az ÁVH és a belső karhatalom - akkori állapotát és az eseményekben betöltött szerepét, a szovjet agresszió alakulását, illetve a felkelők harci tevékenységét Budapesten és vidéken. Az előadás kitér a szabadságharc nemzetközi megítélésének összefüggéseire is.
Ormos Mária: Van-e történelem?
Az előadás fő kérdése az ember és a történelem kapcsolata. Mi a történelem, kik "csinálják" a történelmet, van-e egyáltalán történelem? Mi a történész feladata, ha egyszer cáfolhatatlan történelem mint olyan nem létezik? Gondolhatjuk-e, hogy a történelem valami magasabb rendű céllal bír? A gondolatmenet Odo Marquard és Francis Fukuyama történelemfilozófiai téziseit érintve kísérel meg válaszokat adni ezekre a kérdésekre, problémákra.
Romsics Ignác: A történetíró dilemmája
Megismerhető és elbeszélhető-e a múlt objektív módon, úgy, ahogyan azt a természettudósoktól a maguk tárgya esetében elvárjuk, vagy pedig meg kell elégednünk valószínűsítésekkel, igaznak látszó, ám egzakt módon bizonyíthatatlan állításokkal? Vagy esetleg még ez utóbbi is teljesíthetetlen elvárás, s a múlt valójában annyiféleképpen interpretálható, amennyiféleképpen csak akarjuk? Tudomány-e a történetírás? Előadásomban a "történelmet" a történelmi tudás időben egyre változó tartalmának, s a történetírás ebben játszott szerepének a bemutatásával fogom jellemezni, leírni, ábrázolni.
Szabó Miklós: Egy népvándorlás anatómiája - A történelem és a régészet szembesítése
Az előadás egy esettanulmányt mutat be, mely a Kárpát-medencét, ezen belül a mai Magyarország területét érintő Kr. e. 4-3. századi kelta népmozgalmakat vizsgálja, s ezen keresztül szemlélteti a történettudomány és a régészet viszonyát, illetve kapcsolatrendszerét.
Hunyady György: A nemzetek jelleme és a nemzeti sztereotípiák
A közfelfogás szerint a nemzetek különböznek egymástól. E különbségek számontartása és értékelése gazdagíthatja világképünket, ám a megkülönböztetés bizonyos formái méltatlan bánásmódhoz is vezethetnek másokkal szemben. Fontos kérdés tehát, hogy van-e valóban "jelleme" az egyes nemzeteknek. Ha igen, hogyan ragadható meg tudományosan ez a "jellem"? Milyen szerepet játszanak életünkben az "nemzeti jellemre" vonatkozó közkeletű elképzelések, a nemzeti sztereotípiák? Hogyan állapítható meg, hogy mekkora az igazságmagva egy-egy sztereotípiának, és mikor kell előítéletről beszélnünk?
Kósa Éva: A média szerepe a gyerekek fejlődésében
Napjainkban a médiumok, mindenekelőtt a televízió elterjedtsége jelentős mértékben átalakítja a szocializációs folyamatot. A mára már hagyományosnak tekinthető médiumok (film, újság, televízió, videó stb.) mellett a gyorsan elterjedő új technológiák is egyre jelentősebb szerepet játszanak a gyerekek és a fiatalok mindennapjaiban. Az előadás a média hatásának általános elméleti kérdéseit taglalja, valamint megvizsgálja, milyen tényezőktől függ, hogy mit értenek a gyerekek a médiából, és bemutatja a felnőttek szerepét a gyerekek médiához való viszonyában.
Pléh Csaba: Nyelvében gondolkodik-e az ember?
Az emberi gondolkodás az ember természetének meghatározó eleme, sajátosságait számos tudományág tanulmányozza. Szavakban, kijelentésekben, képekben-képzetekben gondolkozunk. A gondolkodás tartalmaiban, meghatározóiban és működésmódjában érinti a biológiát, a társadalomtudományokat, az eszmék történetét, a logikát, a nyelvtudományt és a filozófiát egyaránt. Az előadás e gazdag képből a pszichológia megközelítését képviseli.
Tringer László: A depresszió: kor-kór?
Talán kevéssé ismert, de a statisztikai adatok tükrében nyilvánvaló, hogy a depresszió sokkal több embert érint, mint gondolnánk, és igen súlyos társadalmi és egészségügyi problémát jelent. A depresszió, régebbi nevén melankólia, ezen túlmenően kulturális jelenség is: az irodalom és a művészetek gyakran nyúlnak a melankólia és a bűntudat témájához. Az előadás a depressziót több oldalról világítja meg, az idegrendszeri zavarok, betegségtünetek mellett bemutatja a depressziós beteg sajátos világlátását, létélményét is.
MŰSZAKI TUDOMÁNYOK
Havass Miklós: A számítógéptől az információs társadalomig
Ma körülöttünk mindenütt számítógépek dolgoznak. Számítógépek irányítják autóinkat, légi forgalmunkat, olykor szívverésünket. Számítógépek ellenőrzik bankforgalmunkat, atomerőműveinket. S mindebből 50 éve még semmi nem létezett. De a mindennapok csodái még nem értek véget: a számítástechnika, a távközlés és az elektronikus média gyors összeolvadása (konvergenciája) világméretű hálózatokba szervez valamennyiünket. Összeszűkül a Glóbusz, lerövidül az idő, felgyorsul az élet, kitágulnak a lehetőségek. Az új technológián új társadalom szerveződik.
Máray Tamás: Hálózatok hálózata: az internet
A számítógépeket és intelligens eszközöket összekapcsoló világméretű hálózat megsokszorozza alkotóelemeinek képességeit és lehetőségeit; a távoli felek közötti információcserét hallatlanul egyszerűvé, gyorssá és olcsóvá teszi. Egy gombnyomás vagy egy egérkattintás, és a következő pillanatban valahol a távolban, talán sok ezer kilométerre egy számítógép dolgozni kezd és jeleket küld felénk, amelyek információt hordozó üzenetekké állnak össze, és írás, kép vagy hang formájában megjelennek előttünk. Mi mindennek kell történnie ahhoz, hogy mindez valóvá váljon? Tényleg olyan fontos a ma és a jövő embere számára, amilyennek mondják? Tényleg átformálja az életünket és körülöttünk a világot?
Pap László: A technika új csodája: a digitális helymeghatározás
A földrajzi helyzet meghatározásárára már a legrégebbi civilizációk is ismertek módszereket. A 20. század végén született műholdas globális helymeghatározó rendszerek (GPS) a korábbi feladatokat rendkívül nagy pontossággal képesek végrehajtani, s számtalan új feladat megoldására is alkalmasak. Az előadás betekintést nyújt a földrajzi pozíció kiszámításához szükséges fizikai és matematikai ismeretekbe. Megismerkedhetünk a GPS rendszerek működési elvével és technikai megvalósításával, így a műholdas infrastruktúra elemeivel, a műholdak és a GPS vevők közötti kommunikáció módjával. Gyakorlati példákon keresztül pillanthatunk be a helymeghatározó rendszerek széleskörű alkalmazási lehetőségeibe a geodéziai, ipari, közlekedési területektől egészen a szabadidős felhasználásokig.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK
Tóth József: Kell-e nekünk régió?
Napjainkban ismét felélénkülni látszik a hazai közigazgatási rendszer átalakításáról szóló szakmai-politikai vita. Az elmúlt évtizedben végrehajtott magyarországi változtatások nem hoztak létre új, átfogó rendszert. Különös aktualitást ad e kérdéskörnek hazánk belépése az európai integrációba. A "régió" mint az európai térszerkezet egysége az elmúlt évtizedben divatszóvá lett, s közben egyre inkább elhomályosult a jelentése. Az előadás arra vállalkozik, hogy megvilágítsa a régió fogalmát; kísérletet tesz a magyarországi reformfolyamat geográfiai hátterének bemutatására, természetesen nem megfeledkezve arról, hogy napjaink regionális struktúrája a Kárpát-medencében eltöltött évszázadok olykor zavartalan, máskor viszontagságos fejlődésének eredménye.
Palánkai Tibor: Európai integráció
Az előadás célja, hogy minél több szempontból betekintést nyújtson az európai integráció folyamatába. Az egységesülés gondolati forrásainak történeti áttekintése és az integráció fogalmának tartalmi elemzése képzi az előadás elméleti alapjait. Ezeken túl olyan kérdésekre is választ keres, amelyek a hétköznapi élet világától sem álnak távol. Ennek jegyében az Európai Unióhoz történő csatlakozás előnyeinek és hátrányainak elemzése is az előadás tárgyát képezi. Zárásképp az EU jövőjével kapcsolatos kérdések vizsgálatára kerül sor, így a bővítés további lehetséges irányai és a bővítéssel bekövetkező változások elemzése kerül napirendre.
Ferge Zsuzsa: Társadalom, amelyben élünk
Az előadás röviden vázolja, hogy mi a dolga a szociológia tudományának. Ezt követően megvizsgálja, hogy milyen erők alakították a társadalom struktúráját az államszocializmusban, amelyben a központi túlhatalom a spontán mozgásokat lefojtotta, de a nem-hatalmi egyenlőtlenségeket csökkentette. Az erőforrások korábbinál egyenlőbb elosztásával összességében valószínűleg előre vitte a modernizációs-civilizációs folyamatot. Az újkapitalizmusban a politika társadalom fölötti túlhatalma megszűnt, a tőke és a munkaerőpiac visszanyerték strukturáló szerepüket. A forráscsökkenés és a nagyobb egyenlőtlenség egyelőre a szegénységet és kirekesztést növelték. Az Európai Unióban erősödnek a kirekesztés-ellenes törekvések, amelyekhez nekünk is jó lenne kapcsolódnunk.
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK
Palló Gábor: A magyar tudós-zsenik
Az előadás természettudomány-történeti: a 20. századi nagy magyar tudósokról szól. Olyanokról, mint Hevesy György, Polányi Mihály, Szent-Györgyi Albert vagy Kármán Tódor, Teller Ede, Neumann János. Nobel-díjasokról és majdnem Nobel-díjasokról. Azt próbálja végiggondolni, magyarországi születésük hozzájárulhatott-e ahhoz, hogy egyesek külföldön olyan kiváló tudósnak bizonyultak. Egyáltalán: miben állhat egy ilyen hozzájárulás?