SZIKRA JÁNOS: A másság glóriája. [Esszé. ]
Magyar Felsőoktatás
Nehéz ma magyarként élni Magyarországon. Az ember akaratlanul is elkülönül, a másságba menekül. másság, kisebbség, elkülönültség
SZIKRA JÁNOS: Apa, fiú. [Vers. 200303]
Kortárs, 3. Szám, 2003. Március
Együtt mennek, míg a fiúból apa lesz. És ez így van örökkön-örökké.
SZIKRA JÁNOS: Az élet ma másmilyen. [Próza. 199912]
Árgus, 6. Szám, 1999. November-december
A szerző nem tud, és nem is akar igazán megszabadulni élete koloncaitól.
SZIKRA JÁNOS: Esővárók erdejében. [Vers. 200308]
Magyar Napló, 8. Szám, 2003. Augusztus
A züllés, a lecsúszás, a pusztulás ábrázolása.
SZIKRA JÁNOS: Fehér szél. [Vers. 200404]
Forrás, 4. Szám, 2004. Április
A költő búcsúzik az élettől, bár a születésnapján írja a verset.
SZIKRA JÁNOS: Fohász. [Vers. ]
Fohász az életért és az emberi akaratért.
SZIKRA JÁNOS: Föld, magyar föld. [Vers. 200405]
Kaláka 2004 május
Ha sínylődünk is, ez a föld a miénk.
SZIKRA JÁNOS: Ikonosztáz. Mozaikregény. [Próza. 200404]
Árgus, 4. Szám, 2004. Április
A mozaikregény kis történetek laza együttese. Minden történet egy-egy ikon az ikonoztázon.
SZIKRA JÁNOS: Szeretni! [Vers. 200404]
Forrás, 4. Szám, 2004. Április
Tárd ki a lelked és szeress!
SZIKRA JÁNOS: Utóirat. [Vers. 200107]
Ezredvég, 2001 június-július
Ne kersd azt, aki meghalt!