TORNAI JÓZSEF: A tánc csókja. [Vers. 199703]
Tiszatáj, 3. Szám, 1997. Március
A tánc csókja maga a beteljesülés.
TORNAI JÓZSEF: Abszurd. [Vers. 200009]
Új Forrás,
Az alkohol mámora eljuttatja a költőt az öncsalás állapotába.
TORNAI JÓZSEF: De lófarkas szél. [Vers. 200107]
Forrás, 7. Szám, 2001. Július
Balaton, hattyú, lófarkas szél: ez egy lüktető, szűrealista vers.
TORNAI JÓZSEF: Holdfogyatkozás. [Vers. 199804]
Kortárs, 4. Szám, 1998. Április
A költő mindenütt eltünt szerelmét keresi, végül a holdfogyatkozásban pillatja meg elveszett (meghalt?) kedvesét.
TORNAI JÓZSEF: Lemminkeinen. [Vers. 200101]
Kortárs, 1. Szám, 2001. Január
A költő a verset Fodor András egyik fényképe hatására írta, melyen Tornai finn asszonyok között áll.
TORNAI JÓZSEF: Minden, ami virágzik. [Vers. 199703]
Tiszatáj, 3. Szám, 1997. Március
A virág és az ember, a virág és az isten, a virág és az élet, a virág és a halál, a virág és a szépség, a virág és a rútság: ez mind egy és ugyanaz!
TORNAI JÓZSEF: Odüsszeia. [Vers. 199608]
Új Forrás,
Örök visszatérés.
TORNAI JÓZSEF: Spirálköd. [Vers. 200101]
Kortárs, 1. Szám, 2001. Január
Mi neked a női hús, és mi önmagának. Erre keresi a választ a költő.
TORNAI JÓZSEF: Új himnus. A magyar nép még mindig zivataros századából. [Vers. ]
Szepi - Szegedi piaristák honlapja.
Attól lettünk nemzet, ami szenvedést a történelem folyamán elviselt, átélt ez a nép.