inapló/mutató/ cs > Csoóri Sándor


Csoóri Sándor

Csoóri Sándor (szöveg)
[Gyűjtés. ]
inaplo-log, szerző. Csoóri Sándor

CSOÓRI SÁNDOR: Vonat robog át a szobán. (szöveg)
[Vers. ]
Hitel, 17. évf. 8. sz.

CSOÓRI SÁNDOR: Öreg kutya. (szöveg)
[Vers. Vágyódás a fiatalság után.]
Hitel, XVII. Évf. 3. Szám, 2004. Március

CSOÓRI SÁNDOR: Ez hát a nyár. (szöveg)
[Vers. ]
Hitel, 17. évf. 8. sz.

CSOÓRI SÁNDOR: A homlokod kőtábla. (szöveg)
[Vers. Sinka István emlékére íródott a vers. A metafora Mózes kőtáblájára utal.]
Hitel, XVII.évf. 3. Szám, 2004. Március

CSOÓRI SÁNDOR: Én, a kőszobor. (szöveg)
[Vers. Az elmocskolódott jelen és az emberi múlt szembeállítása.]
Hitel, XVII.évf. 3. Szám, 2004. Március

CSOÓRI SÁNDOR: Bokor-szavak és lomb-szavak. (szöveg)
[Vers. ]
Hitel, 17. évf. 8. sz.

CSOÓRI SÁNDOR: Versei. Kifelé a nyárból; Diófáidra nehéz hó esik; Ha hallom őket; Szirmok, emberek; Fagyos húsvét; Ó, az a kis, kopasz költőcske. (szöveg)
[Vers. ]
Tiszatáj, LVIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM