Kötetben:
Reményfutam (1985.)
Kattintson a kék négyzeteken a kéziratsor kijelöléséhez.
Kattintson a kéziraton a végleges szöveg sorait keresve.
Kattintson a kötetcímre a tartalomjegyzék betöltéséhez.
Szerzői jogi nyilatkozat
Este van, de a horizont mögül még tartja az eget a fény. A pálmák motollái közt áll mozdulatlanul a levegő. Valami déli ösztön, valami titkos igéret mindig húzott ide, akkor is mikor Dublinban először láttam ezeket a fákat s vacogva mentem át a vasszürke folyón. Itt fűben, fában csupa készség, itt engedelmesen feszül a víz, tükrét a kajakok tűje irdalja csak, az ide-oda forgó pálcika-tollak sűrű ütemével suhamló néma regatta. Teraszok, lombok, asztalok. A palackok battériáin fulánk-nélküli béke. Ma még a dohánygyári lány sem civódik fiújával. Különben is, ünnepre készülődnek. A rakparton két akkurátos tanár próbáztatja az ifjak fúvószenekarát. Odébb négy atlétatrikós futja a fogadalmi távot. Szemközt egy bóklászó kutya. Tetőkről kilobbanó galambok. Nyitva a házak kapuja. A balkonon még kint a család. A kölykök bogyófekete szeme nem akar lehunyódni. Ők nem hiszik, hogy vége a napnak, csak a virágos ablakokból könyöklő nagymamák nézik, miként süllyednek a folyó színén a zöldek barna-puhába. S csak én fontolgatom a hihetetlent: lehetne így is élni?