Kötetben:
Reményfutam (1985.)
Kattintson a kék négyzeteken a kéziratsor kijelöléséhez.
Kattintson a kéziraton a végleges szöveg sorait keresve.
Kattintson a kötetcímre a tartalomjegyzék betöltéséhez.
Szerzői jogi nyilatkozat
Fodor András:
Zarándokok
Egyiket – túlsokat ivott –
bevezettem szobájába az ágyig.
Lehevert hanyatt mint a zsák, de
tarkóját falnak döntve, váltig
beszélt hozzám.
Elmondta, mennyire boldog:
itthon lehet megint, szülőhelyén!
Majd akadozó nyelven, föl-fölizzó
szeretettel dícsérni kezdett.
Soraimat idézte, mondta, mondta:
mit kéne elvállalni még
csakis nekem a közös ügyért.
Mig végül egy
alany és állitmány között
szájára tenyerelt az álom.
Másnap Cserszegtomaj zöld
arénája fölött
a temetőben Csurka
mondott pár szót,
nem is tudom mit,
de így volt színigaz a kegyelet,
ahogy a két kar is
esetlenül, szégyenkezőn
csüngött a gyászoló barát
hatalmas törzsöke mellett.
Egy iskolás kislány idézte
Szabó István hírét, írását,
míg én homályló szemüveg mögül
néztem a szántóföldeket,
hol a barázdák trónusán
egykor a madárcsontút, őt
rázta a traktor serpenyője.
Pista, a hegy-völgy, ég a régi!
Vonyarc után, amikor visszanéztem,
éppen az útvágatban állt
Nap kemény golyóbisa.