Kötetben: Reményfutam (1985.)
Kattintson a kék négyzeteken a kéziratsor kijelöléséhez.
Kattintson a kéziraton a végleges szöveg sorait keresve.
Kattintson a kötetcímre a tartalomjegyzék betöltéséhez.
Szerzői jogi nyilatkozat

Fodor András:
Zarándokok



       Egyiket – túlsokat ivott –
  bevezettem szobájába az ágyig.
  Lehevert hanyatt mint a zsák, de
  tarkóját falnak döntve, váltig
     beszélt hozzám.
  Elmondta, mennyire boldog:
  itthon lehet megint, szülőhelyén!
  Majd akadozó nyelven, föl-fölizzó
  szeretettel dícsérni kezdett.
  Soraimat idézte, mondta, mondta:
  mit kéne elvállalni még
  csakis nekem a közös ügyért.
     Mig végül egy
  alany és állitmány között
     szájára tenyerelt az álom.
  Másnap Cserszegtomaj zöld
     arénája fölött
     a temetőben Csurka
  mondott pár szót,
     nem is tudom mit,
  de így volt színigaz a kegyelet,
     ahogy a két kar is
  esetlenül, szégyenkezőn
  csüngött a gyászoló barát
  hatalmas törzsöke mellett.
     Egy iskolás kislány idézte
  Szabó István hírét, írását,
     míg én homályló szemüveg mögül
  néztem a szántóföldeket,
     hol a barázdák trónusán
  egykor a madárcsontút, őt
     rázta a traktor serpenyője.
        Pista, a hegy-völgy, ég a régi!
        Vonyarc után, amikor visszanéztem,
        éppen az útvágatban állt
        Nap kemény golyóbisa.