Kötetben:
Elveszett évszak (1987.)
Kattintson a kék négyzeteken a kéziratsor kijelöléséhez.
Kattintson a kéziraton a végleges szöveg sorait keresve.
Kattintson a kötetcímre a tartalomjegyzék betöltéséhez.
Szerzői jogi nyilatkozat
Mint mikor égő házban zuhognak a gerendák... Vagy csak az én fülem maradt ilyen hisztérikusan ép? Az asztalokon körben tolongó kuglibábuk: szaporodnak a sörösüvegek. Hátul rosszarcú naplopók lézengő raja csattog valami játékmasinával. A szembesülés csöndjét lassan mindenhol elveszik tőlünk. Vagy nem is érdemel mást e kicsikart találkozás? Műanyagasztalon halott rovar: fekete lábát keresztbe vonva hever szemüveged. Ősz halántékok tarlói közül árad fakón a végtelen panasz, a terméketlenség zárszámadása. Hol a vidám ifjú, ki mint a mégis célba-ért csatár felénk-felénk suhint a levegőbe? Hol az aggódó fürge szem, mely naponként leplezte le: - Sápadt vagy, megint nem aludtál. A párbeszéd oltalma elmúlt, kereng maga körül a csőd. Hányadszor élem újra: Egy bolygó útja leszakad az égről, nem tudok áthatolni a saját balsorsát kihívó magány szaturnusz-gyűrüjén. Pincér! Fizetni... Vége! Nincs megoldás. Elválunk kint a koradélután csüggesztő forgatagában. De fülem egyre hallja, a fakó hang mögött hogyan zuhognak a gerendák.