Kötetcím:
Elveszett évszak (1987)
Kattintson a kék négyzeteken a kézirat megjelenítéséhez.
Kattintson a kéziraton a végleges szöveg sorait keresve. Kattintson a kötetcímre a tartalomjegyzék betöltéséhez.Szerzői jogi nyilatkozat
Két hétig minden nap a tenger
égre tűzött mocorgó, tiszta sávja.
És alattunk a kert,
kőlépcsők stációi közt
ciprus, füge, dió, virágok:
egymás mellett a kék, piros,
lila, fehér, zöld, barna, sárga.
Jánossal párban olvastuk Homéroszt.
Míg ő az Iliászt, én az Odüsszeiát.
Láttam hulllámhintán vonódó
gályákat emberistenekkel,
gyerekek futkosása hozta este
az argoszi mezőkről
a méhek dobaját.
Te meg közben a madarat figyelted,
hűséges gonddal viszza-visszatérve,
hogy ring az ághegyen,
sirályrikácsolás alatt is,
hogy termi, fonja számolatlan
türelme csöndes levelét,
megunhatatlanúl az öt elem.
Volt egy fehér pad, hol mindig megálltunk,
fölszedtük a gyümölcsöt,
mit a jótékony körtefa adott.
Emlékszel a szamárra?
Míly keserves-kedvesen ordibált,
mintha helyettünk gyászolta volna
az elveszített paradicsomot.