Kötetben:
Elveszett évszak (1985.)
Kattintson a kék négyzeteken a kéziratsor kijelöléséhez.
Kattintson a kéziraton a végleges szöveg sorait keresve.
Kattintson a kötetcímre a tartalomjegyzék betöltéséhez.
Szerzői jogi nyilatkozat
Olykor azon kapom magam: ez a nagyváros mégis otthonom. Leplezett honvágy árama zsibong át lépcsőkön, járdán, kirakatokon. Látok egy képet s megelevenülve egyszercsak odalép elém, fürdik a perc véletlen örömében, haja, bogárzó szeme csupa fény. Ismer, igen, de sohase beszéltünk s most mint a bátyját megtalált gyerek, kísér, búcsuzva hozzámdönti arcát, hisz nem titok, hogy mindig szeretett. És nem titok, hogy szerelem, barátság övezetében járva mindenütt, emlékek írják, őrzik, aki voltam, nem veszhet el, mi újra szíven üt. Megvan a régi épület a hegyben. Lombok fölött, a mézarany lapok mögül évülhetetlen ifjuságom örök-világló izgalma sajog. S nyáreste itt, hol terek, útak ága ideges lámpák ingáihoz ér, tolongó társak irgalma feszül rám: szoknyáik, ingük zászlaja fehér.