Fodor András verskéziratai
Kattintson a kék négyzeteken a kézirat megjelenítéséhez.
Kattintson a kéziraton a végleges szöveg sorait keresve. Szerzői jogi nyilatkozat
Egyszer, még bejáró koromban,
pár napig akárhova szálltam,
valahol mindig megtalált
a vonaton.
Idősebb volt nálam vagy négy-öt évvel,
izgékony, barna-vékony,
hogy mi járatban jött-ment
nem tudom.
Mintha ismertük volna egymást valahonnan,
mondatait nem kezdte el
nem is fejezte be,
valami csellel kimódolta mindig,
hogy szemben ülhessek vele,
Majd fölpattant váratlanul,
lerángatva az ablakot,
élvezte, félig visszanézve rám,
ahogy a szél szabad fürtjében kavarog.
Leült megint, elmozduló
lábával térdem áramozta,
majd ellentmondást nem tűrőn
húzott maga után a peronra.
Magunk voltunk, de ő a kihívó,
önmaga örvényébe bukva, ideges zavarában,
nem tudta megtenni helyettem,
mit nővel addig nem csináltam.
Eltűnt. Belátva tán, a kiszemelt
diák másféle mafla,
még valóban gyerek.
A testek játékaira
majd egyszer más tanítja meg.