Kötetcím: Megyek magam (1996.)
Kattintson a kék négyzeteken a kézirat megjelenítéséhez.
Kattintson a kéziraton a végleges szöveg sorait keresve. Kattintson a kötetcímre a tartalomjegyzék betöltéséhez.Szerzői jogi nyilatkozat
Milyen könnyen becsapható a szem!
Az utólag kiszínezett
filmek jelenidejűvé
varázsolják a fekete-fehérbe
dermesztett régi képeket.
Csapatok vonulása, magabízó
fiatal arcok, és
a torpanó, a folyton visszahulló
remény, az örökös
kín, vér, szorongás, megaláztatás.
Akár az esti hírekből, körém
zúdul a bombaverte London.
Tűzoltók, rendőrök, romok
közt tiblábolva itt is, ott is
Winston kiütköző konok feje...
Galland őrnagy - (még mindig él?!)
nyilatkozik,
dícséri fennen Mölders barátját.
Kérdik az angol vadászrepülőket:
- Nagyon gyűlölték őket?
- Nem. Dühösek voltunk.
(Kár hogy nem érem meg: a mai
tizenkét évesek, kétezerharminckilencben
milyen lapokat húznak majd ki
a most megélt idő
kavargó kártyapaklijából)
S végül az ardenneki harcok.
Hallom a híreket
a front mögötti, eldugott,
utolsó, még beszélő
buzsáki rádióból.
Aztán győzelem!
Hová lett
a küzdelem tisztító szenvedése?
A fogyhatatlannak igért
szabadító lélegzet mámora?
print