Előző hónap | Hónapok | Következő hónap
Benne van a Szabad Nép-ben, hogy terrorista szovjet orvoscsoportot lepleztek le , akik különféle vezetők életére törtek. Ők ölték meg Zsdanovot is. Öt év után, íme, rájöttek erre. Kiderült, hogy a nagy Vinogradov elvtárs is Jointbefolyás alatt álló imperialista ügynök.
Ugyancsak a mai újságban olvasható cikk az új amerikai kormányról. Ők megérik a pénzüket: csupa monopoltőkés, méghozzá milyen hétpróbás üzlet- CIA-emberek. Dulles, a külügyminiszter minden szovjetellenes ügyben érdekelt, kemény antibolsevik.
Elnézek Kormos Pistához, nála találom Czibort is, így nehezen tudunk beszélni. Pista nagyanyja tegnap meghalt. Ez a bánat már nem is látszik a fiú beesett arcán.
Amikor a New York ház lépcsőjén megyek, szembe jön velem Király Pista. EIhaladunk egymás mellett, aztán utánam szól: - Fodor Bandi? Hová mész? Te még mindig a Népművelési Iskolán vagy? És mint költő hol vagy látható? Sehol? Nem írsz? Vesztemre azt válaszolom: - De igen... néha... - Küldjél nekem verset! Tudod talán, hogy újra a CsiIIag szerkesztője vagyok... Küldjél nyugodtan kéziratot, én megírom róluk a véleményem et. Na, most mit csináljak? Vas István nyugtat meg, hogy "hát csak küldjél!", persze jól válaszd ki, mit. Délután itthon levelet írnék, de beállít Domokos Matyi és Fazekas. Eleinte sakkoznak, aztán elcsábítanak a közértbe, vegyünk ezt-azt. (Mi ha magunk vagyunk, kenyérrel, tíz deka vajjal, teával is beérjük.) Fazéknál kötünk ki végül. Kapunk tőle egy fazék kávét.
Nekikeseredett pesszimizmus ülepszik körénk. Matyi magánélete válságát. csepeli fizikai munkássá lett Fazekas csömörét egyaránt megértem, s nem adok igazat az utóbbinak abban, hogy én bezzeg nem érzem, milyen rossz az élet. A minap, amikor öt percre betértem az Ilkovics népbüfébe, alig néztem az arcokat, mégis olyan penetránsan csapott meg az emberek nyomorúsága, hogy amíg élek, se felejtem el. Talán csak úgy szabadulok az élménytől, ha kiírom magamból.
Előző hónap | Hónapok | Következő hónap