|
Élete
vázlatosan |
A Tékozló ország c. eposz 1954-ben a Csillag c. folyóiratban látott napvilágot. Támája a parasztfelkelések vezető alakja, Dózsa György. A kor társadalmi viszonyai mindenképpen összefüggésbe hozhatók az eposz képvilágával. Értelmét, jelentését a mű egészéből lehet igazán megérteni. Az eposz tulajdonképpen az alcímben felbukkanó "ismeretlen vándor-költő" panaszáradata, siralma. Hisz ezzel az alcímmel (teljes alcím: ismeretlen vándor-költő krónikája 1514-ből) és az alcímet követő mottóból (Jeremiás siralmaiból: „Ezekért sírok én; szememből víz folyik alá, mert messze távozott tőlem a vigasztaló, aki megélesszen engem; fiaim elvesztek, mert győzött az ellenség.”) egyértelműen kiderül, hogy a műben nincs időrend, történés, csak siránkozás. Ezt erősíti az egész eposzban. A műben Juhász Ferenc a társadalomról alkotott képe mutatkozik meg a belső széthúzásról, a testvérharcokról és ehez kapcsolódóan a csatákról, vereségekről és a győzelmekről. |