Dülöngélünk (Kormos István, 1947)

Életrajz:

Élt: Mosonszentmiklós, 1923.10.28 - Budapest, 1923.10.28.

Költő és műfordító ként vált híressé. Először az Ifjúsági Könyvkiadó szerkesztője, később a Móra Ferenc könyvkiadónál is. 1963-ban Párizsba megy ki, és két évig ott él. Ez idő alatt a Seuil kiadónál és a Gallimard-nál dolgozik.
Magyarországra visszatérve az "A magyar irodalom" és "A világirodalom" szerkesztője.

Díjai:
1955 - József Attila-díj
1972 - József Attila-díj

Költészete:
Korai: népköltészeti jellegű, szegények nyomorúságáról
50-es évek: csak gyermekversek

Művei időrendben:
Az égigérő fa (verses mesék, 1946) Dülöngélünk (versek, 1947) Az erdő (mese, 1951) Robert Burns válogatott versei (fordítások, 1952) A tréfás mackók (verses mesék, 1954) Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról (1956) A repülő kastély (verses mesék, 1957) A muzikális kismalac (verses mesék, 1960) Két bors ökröcske (képes mesekönyv, 1960) Vackor világot lát (1961) Szegény Yorick (versek, 1971) Bohóc rókák és egyéb mókák (mesék, 1971) Zöldbajusz Marci királysága (1972) Ejhaj csibekas (verses mesék, 1973) A zsiráfnyakú cica (1974) N. N. bolyongásai (versek, 1975) A Pincérfrakk utcai cicák (mesék, 1976) A pöttyös zöld lovacska bátyja (1977) Kormos István versei (1979) Az égigérő fa (1980) A vasmozsár törője alatt (prózai írások, 1982) A nyár gyerekei (1986) Mese a két kicsi ökröcskéről (1987) Kormos István művei (1995) Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról (1998) Vackor az első bében - Vackor világot lát (2001) A Pincérfrakk utcai cicák és más mesék (2002)

Dülöngélünk - Vasy Géza kritikája alapján:

1947 júliusában jelenik meg a "Dülöngélünk" verseskötet, melyhez kiadót Szijgyártó László szerzett hozzá. Ez egy ciklus, ami életének egy részét ölelte fel. Műveiben átdolgozások is találhatók, ami Vasy véleménye alapján komoly műhelymunkára vall. Hangvétele a népi írók líráját idézi, témája önéletrajzszerű, sokszor feltűnik benne a szegénység motívuma. Néhol "álmodozó herceg", Nincstelen János, máshol sezrelmes Boldog János a főszereplő, ezzel is mutatva a költő nagyszerű készségét az érzelmi skála kimutatására. Nem csak mennyiségben, hanem minőségben is maradandót alkotott saját magához képest.Indíttatása a fiatal éveinek életmódja, és talán József Attila leehtett - ami stílusából sejtehető. a szegénység témáján belül kiemelkedő az elveszettség, az éhezés, a fázás, de feltűnik a nyomorúság minden formája, például a lelki válság édesanyjának halálával kapcsolatban.
A mű igazán a költő halála után vált értékessé, és bár legendássá vált Kormos István személye, legtöbben mégis a műveire teszik a hangsúlyt. Szerencséjére lehetett, hogy ebben az időben a népi jellegű költőket karolták fel, így válhatott elismertebbé.


Hivatkozások:
http://www.retsag.net/konyvtar/c041002.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kormos_Istv%C3%A1n#M.C5.B1vei
http://www.konyvaukcio.hu/ant/book.php?func=szerzo&tipus=tema&kezdet=1&darab=50&talalat=12&rendezes=Cim_AZ&temakorID=0&sszam=9&ID=236879