Az oldal tanulmányi célra készült egy egyetemi projektben.
Vincent van Gogh:
Ciprusok az éjszakai ég alatt
( Csillagos éj)
Készült 1889-ben olajfestékkel, vászonra. Mérete: 73,6 x 92,3 cm
Ma New Yorkban láthatjuk kiállítva a Modern Művészetek Múzeumában.
Az arlesinak nevezett időszak 1888 februárjától 1889 májusáig tartott, s ezen a lenyűgöző vidéken erőteljesen és erőszakosan nyilvánult meg a festő teremtő géniusza, ekkor készült a CSILLAGOS ÉJ című képe is. Technikája is bámulatos volt: vastag, állandóan foltokká, pontokká, vesszőkké, pálcikákká bomló ecsetkezelés jellemezte. Minden ábrázolása halucináció-szerűvé vált. Van Gogh úgy döntött, hogy a szabad ég alatt festi meg az éjszakát, s így egy újabb hagyománnyal fordult szembe. Állítólag olyan kalapot viselt, amelynek a peremére gyertyákat erősített, hogy a festék színeit felismerje. Így készült több éjszakai képe, mint az Éjjeli kávézó és később a CSILLAGOS ÉJ. Ám egyes elemzők szerint esti képeit csupán emlékezete alapján festette.
Itt olvashatunk egy elemzést a képről, melyet Dr. Simkó Alfréd PhD, Prof. Dr. Hans Georg Zapotoczky pszichiáterek készítettek.
A kép ma olyan nagy népszerűségnek örvend, hogy az egyik légkondicionálókat gyártó cég modelljére előlapként ezt használta. Rengeteg reprodukció, plakát készül, amatőr festők örömmel utánozzák Van Gogh eredeti képét, olykor egészen különös stílusban.
A kép még több művészt is megihletett:
• Anne Sexton költőnőt "The Starry Night" című művét,
• A kanadai Giancarlo Scalia zongorista Starry Night című művét,
• Don McLean "Vincent"című dalát, ami az alábbi nyitó szavakkal kezdődik "Starry, Starry Night".
• Henri Dutilleux: Hangok, tér és mozgás című partitúráját is a "Csillagos éj" ihlette.
Vincent Van Gogh műveiben a viharos minták egy matematikai elemzés szerint elképesztő hasonlóságot mutatnak a valós turbulenciával, melyeket többek közt az örvénylő vízben láthatunk.
A Cikk mexikói UNAM Egyetem fizikusa, Jose Luis Aragon és munkatársai megfigyeléseit mutatja be.
Mások csillagászati jelenségeket figyelnek meg a képen, amik feltűnően emlékeztetnek Vincent van Gogh egyik leghíresebb képére, a Csillagos éj címűre, melyben vaskos spirálok tekeregnek a viharos éjszakában. Cikk A Hubble által készített képen porból és gázokból álló, több trillió kilométeres spirálok láthatók.
A tajvani és hongkongi szakemberek Van Gogh Csillagos éj című híres festményéből is mozgónak tűnő képet tudtak alkotni számítógépes programjuk segítségével. Ez azért vált lehetségessé, mert sikerült feltárniuk az optikai érzékcsalódás további mélyebb rejtelmeit. Cikk
Kiállítás Budapesten a Szépművészeti Múzeumban
2006. december 2. - 2007. április 1
Közel negyven gyűjteményből hetvenhét van Gogh-művet kölcsönöztek, nemcsak Európából, hanem az Egyesült Államokból is. A kiállítás szervezői olyasmit akartak bemutatni, ami még sosem volt, és ami a hazai, de a közép-európai közönség figyelmét is felkelti. Az érdeklődés valóban óriási volt, a kiállítás, amely éppen van Gogh születésnapján nyílt meg, rekordszámú érdeklődőt vonzott.
Van Gogh
Vincent Williem van Gogh, 1853. március 30.-án született és 1890. július 29.-éb hunyt el Franciaországban. A holland festőművész, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja volt. Festészeti próbálkozásai valójában jóval túlhaladták az impresszionizmust, s szélesre tárták a kaput a fauvizmus, az expresszionizmus, s nagy mértékben a modern művészet előtt. Öt testvérével műkedvelő családban nőtt fel. 1880-ban Brüsszelben határozza el, hogy festő lesz, az akadémián művészetet tanult. Az első években művésztársa, Anthon van Rappard műhelyében volt csak alkalma a szenvedélyének hódolni. Már korán megmutatkozott, hogy a művész a lendületes vonalakkal rajzolt, felesleges részletektől mentes kompozíciókat kedveli. Miután családját el kellett hagynia, mert összeveszett édesapjával, első saját műhelylakásában alkotott Hágában. Már ekkor a szegénységgel küzdött, mivel édesapja segítségére már nem számíthatott, testvérétől - Theótól - kért kölcsön a modellek kifizetésére. Kezdetben inkább rajzolt, mert a festéshez használt anyagokat nem tudta megfizetni. Több évig együtt élt Sien Hoornikkal, aki varrónőből és prostituáltból lett Van Gogh modellje, majd élettársa. Egy fiúgyermekük született. Később útjaik kettéváltak. Az arlesinak nevezett időszak 1888 februárjától 1889 májusáig tartott, s ezen a lenyűgöző vidéken erőteljesen és erőszakosan nyilvánult meg a festő teremtő géniusza, ekkor készült a CSILLAGOS ÉJ című képe is. A művész egész életében anyagi gondokkal küzdött. 1888-ban történt meg az, a mindannyiunk számára ismert eset, mikor Van Gogh egy Gauguinnal való veszekedés után levágta bal füle alsó részét. A túlhajszoltság és barátjával, Gauguinnal együtt áttivornyázott esték miatt idegileg összeroppant költő a levágott részt levélben küldte el örömlány barátnőjének, Rachelnek. "Őrizze meg jól ezt a tárgyat" utasítással.
Állandó álmatlanságtól és hallucinációktól szenvedett. A szomszéd gyermekek kövekkel dobálták és gúnynevekkel illették. Mindenki őrültnek tartotta. Nyolcvanegyen írták alá azt a kérvényt, amely kérte, hogy szállítsák kórházba. Tisztában volt az állapotával, ezért 1889. májusában saját kérésére a kórházába vitték, ahol epilepsziát diagnosztizáltak nála. Bár gyógyulásában végig reménykedett, ez soha nem jött el. Túlhajszoltsága és betegsége miatt teljesen megtébolyult.
1890. július 27.-én, vasárnap festőállvánnyal felszerelkezve indult útnak, majd az auvers-i vár környékén egy revolverrel szíven lőtte magát. Theó azonnal hozzá sietett, s egészen két nappal későbbi haláláig vele is maradt.
Van Goghot csak halála után ismerték el igazán, egész életében mindössze egy festményt adott el - a piros szőlőskert címűt- amit egy belga festőnő, Anna Boch vásárolta meg.
Wikipedia szócikk
Fazekas Enciklopédia
2008. márciusában szűnt meg az a kiállítás a MODEMben, ami "A történet folytatódik..." Kortárs művészek Van Gogh nyomában címmel a művész alkotásainak utóéletét mutatta be.