Egyetemi nyomda

A témához kapcsolódó könyvek:

A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda története 1577-1927 / eredeti levéltári kutatások alapján összegyűjtötte és írta Iványi Béla és Gárdonyi Albert ; a tárgyi emlékek ismertetésével kiegészítve szerk. Czakó Elemér ; 1928

A Magyar Királyi Egyetemi Nyomda termékeinek czimjegyzéke, 1777-1877 / összeáll. Baloghy István ; 1882

Az Egyetemi Nyomda négyszáz éve <1577-1977> / Käfer István ; 1977

A könyvek elérhetők at Egyetetmi Könyvtárból

A nyomda rövid története

Az ország legrégibb nyomdája. Telegdi Miklós alapította 1577-ben Nagyszombaton. Halála után (1586) a nyomda az esztergomi káptalané lett 12 évre. 1598-ban Forgách Ferenc a jezsuitáknak adományozta. 1644-ben hozzácsatolták az 1604-ben alakult pozsonyi érseki nyomdát. 1655-ben a nyagyszombati akadémiához csatolták, melyet Pázmáy péter alapított. Mária Terézia 1775 februárjában az egyetemnek adományozta. 1777-ben, amikor az egyetem székhelye átkerült Budára, a nyomda is költözött vele. Budán több kiváltságot is kapott. 1779. nov. 5-én Mária Terézia szabadalmat adott a tankönyvek kinyomtatására és terjesztésére. 1811. ápr. 26-án I. Ferenctől a Breviariumra és a Missale Romanumra kapott kiváltságot. Később a Ritualera és a Cozrpus Juris Hungaricire is. 1822. szept. 13-án berendezése jelentősen gyarapodott novakovics István román-illir intézetének megvételével. Ferenc király 1805. jin. 23-án felruházta a nyomdát is illit és román könyvek kiadási jogával is. A nyomda nem szorítkozott a szabadalmai által biztosítottak kiállítására, kiadványai felölelték a tudomány minden ágát, a szépirodalmat. 1882. évi Budapesten megtartott könyvkiállításon házi könyvtárából az 1777-1877. év alatt megjelent könyvekből 484 latin, 803 magyar, 283 német, 4 francia, 3 olasz, 4 görög, 46 tót, 10 horvát, 283 szerb, 23 ruthén, 9 bolgár, 9 vend, 87 román és 100 héber nyelvü könyvet állított ki, melyek közt az iskola és vallásos tárgyu könyveken kivül nagy számmal vannak filozofiai, jogi, történelmi és szépirodalmi művek. Ezt egyetlen más hazai nyomda sem volt képes megtenni, de külföldön sem sok nyomda rendelkezett ilyen felszereléssel. A nyomda egyesítette a nyomtatás és a betűöntés mesterségeit. Nemcsak könyveket készített, hanem öntvényeket is a könyvnyomtatóknak. Készített helytartósági és koronázási okmányokat is, egészen 1870-ig, míg meg nem alakult a Magyar Királyi Államyomda. Addig az összes minisztériumok ügykezelési és egyéb hivatalos nyomtatványai is itt készültek. Közigazgatásilag a vallási- és közigazgatása minisztériumnak volt alárendelve egészen 1893-ig. Az igazgatóját, pedig maga a király nevezte ki. Az 1920-as évektől főként tankönyvkiadással foglalkozott, majd 1948-ban államosították. Működését ezek után Egyetemi Nyomda néven folytatta tovább, míg 1950-ben egyesült a Forrás nyomdával.