FÉSZEK Művész Klub
Figyelő Archívum 1997-2000:
1999. február 18-24. (7. szám)
Cikkely:
Védett alkotók
A szerzői jog valamennyi új területére - a szoftverkészítésre éppúgy, mint a digitális adathordozókon tárolt hang- és képanyagokra - kiterjed az új, egységes törvény, amelynek tervezetét a napokban tárgyalja az Országgyűlés. A szerzői joggal kapcsolatos jogszabály közvetve az üzleti tevékenység szinte minden területét érinti, közvetlenül pedig átrendezi az egyik legjobban felfutó üzletág - a szórakoztatóipar - egész működését.
Festők, építészek és egyéb csepűrágók szervezték annak idején a maguk száimára azt a klubot, amelyben jól érezhették magukat egymás között - a publikum kíváncsiskodó tekintetétől elzárva. A Fészek-klub alapszabályában eredetileg szerepelt (talán még ma is ott van), hogy egyenruhások az épület helyiségeit nem látogathatják. A klub tagjai között pedig a legkevesebb szó a pénzről eshetett - már amikor volt. Pénz pedig nem volt mindig. A kávéházakban dolgozó íróknak a szerkesztőségi kézbesítő hozta a főszerkesztő által kiutalt honoráriumot - gyakorta előleg formájában -, s a szerzői jogok kérdésében is nagyobb toleranciát mutatott szerző és jog egyaránt.
Napjaink szerzői joga ennél lényegesen összetettebb, s az ehhez fűződő anyagiak is messze meghaladják a szerkesztőségi kézbesítők által átnyújtható összeget.
Két évtizeddel ezelőtt az elektronikus és fotomechanikus másolási technika (magnetofon, képmagnó, fénymásoló) tette a legnagyobb hatást a szerzői jogra. Most a szórakoztató ipart - de az élet csaknem valamennyi területét - elérte a digitális számítógépes technika, vagyis a hangok, képek, jelek bináris számjegyekkel való elektronikus rögzítése, számítógépes tárolása, és ezeknek a digitális jeleknek a valósággal egyező, vagyis analóg jelekké - hangokká, képekké - való visszaalakítása.
A szerzői alkotások az oktatás és a tudomány mellett jelen vannak az iparban, a kereskedelemben is (gondoljunk csak a számítógépes programokra és az elektronikus adatbázisokra), de a legnagyobb felhasználási terület mégis a szórakoztató ipar (Figyelő, 1999/4. szám). Ennek a digitális technikának a megjelenési formái elsősorban a szoftverek, amelyek maguk is többnyire egyéni eredeti gondolatkifejezések, tehát szerzői művek. Egyes programokkal további szerzői alkotások - például zeneművek, mérnöki tervek - is létrehozhatók. A szoftverek nagy gazdasági értéket képviselő elektronikus adattárak kezelésére is alkalmasak.
A digitális technika olyan új, összetett műtípus - a multimédia mű - létrehozását is lehetővé tette, amely az ily módon rögzített (írott, hangi, képi, mozgóképi) művek, műrészletek százait kapcsolja egybe, s fő jellemzője az úgynevezett interaktivitás. Egyre többféle olyan hang- és képhordozó jelenik meg a piacon, amely a képeket és a hangokat - lézersugárral leolvasható - digitális formában hordozza. Ezek a hordozók végtelen számú, azonos minőségű, olcsó másolat készítését teszik lehetővé.
A műsorszolgáltatásban és -elosztásban főleg a műholdas sugárzásra és a vezetékes közvetítésre van nagy hatással a digitális technika. A kompresszió és az optikai vezetékek egy-egy háztartáshoz 100-150 különféle program eljuttatását is lehetővé teszik. Ehhez kapcsolódik a műszakilag teljesen ellenőrizhető "közvetlenül számlázható" vezetékes előfizetéses rendszerek elterjedése. A digitálisan tárolt, terjesztett művek követésének, kódolásának, elzárásának módjait egyéb - például a példányonkénti, vezetékes vagy számítógépi - tárolás, terjesztés tekintetében is kidolgozták, alkalmazzák.
A fentiek is jelzik, mennyire összetett feladatot jelent napjaink szerzői jogi problematikájának egységes törvényi rendezése. Az erről szóló tervezet készítői abból indultak ki, hogy a jövőben a szerzői vagyoni jogok is részesednek abból a védelemből, amely az Alkotmánybíróság egy 1992-es határozata értelmében az alkotmánynak a tulajdonjogot oltalmazó rendelkezéseiből következik. E vagyoni jogok védelmének biztosítása állami feladat.
A szerzői jogi törvénytervezet is illeszkedik a hazai jogalkotás egyik legfontosabb irányához, a nemzetközi szabályrendszerek hazai jogba történő átültetéséhez, nem utolsósorban pedig a Európai Unió joganyagával történő összehangolásához. A parlament elé terjesztett gazdasági vonatkozású jogszabálytervezeteket (Figyelő, 1999/6. szám) szinte kivétel nélkül ennek a nemzetközi jogi harmonizációnak az igénye köti össze.
Figyelő Archívum 1997-2000:
1999. október 21-27. (42. szám)
Plusz
AZ ÉN ASZTALOM: Fészek
Zseniális név! Pedig rövidítés: Festők, Építészek, Szobrászok, Előadók, Komédiások. A kezdőbetűk adják ki: Fészek. A névnek aurája van. Ennél jobbat kieszelni sem lehetett volna a munka közben kikapcsolódásra vágyó bohémeknek (akik általában keményen dolgoznak). Az 1901-ben alakult, '21-ben a varázslatos Kertész utcai székházba költözött Fészek igazi Fészek lett. Volt itt minden: étterem, presszó, bár, kártyaszoba, puha zugok kényelmes diskurálásra. Kiállítások, művészeti szövetségek tanácskozásai, előadóestek, koncertek, jubileumi ünnepségek, premierbankettek: mindezek otthona a Fészek. Mediterrán, átriumszerű kertjéről nem is beszélve, mely kizárja a zajos várost - a város kellős közepén. Az ember büszkén vihetett külföldi írót, művészt ide, megmutatni, hogy a magyar bohémvilág mit hozott létre magának. Menedéket, olyasmit, amilyennek Molnár Ferenc látta a kávéházat, mint intézményt: mely szerinte azért jó, mert az ember nincs otthon, és mégsem kell a friss levegőn senyvednie.
A régi Fészekből mára sok minden nem működik sajnos. (A mesés épületet, például, rendbe kéne hozni.) Csak feltételezem, hogy nyilván lezajlott az ismert folyamat: az állam, mint támogató, részben vagy teljesen kivonulhatott innét. Elő kéne tehát venni a régi receptet, amikor a művészvilág gazdag pártfogói áhítattal és megtisztelve bejáratosak voltak a bohémszentélybe, s ezért áldozni voltak hajlandók. Ehhez viszont kell a régi presztízs, a klubnak ismét zártkörűnek kell lennie. Ahogy dukál, félretéve a félreértelmezett demokráciát. És régi fényében csillognia. Mindenekelőtt az étteremnek. A nyilvános menza és az exkluzív bohémtanya nem egyeztethető.
Régi slágere a Fészeknek például a tárkonyos őzragu leves. Pikáns, fanyarédes, utánozhatatlan ízegyveleg. Sosem hagytam ki, valahányszor ott ettem. Kivéve legutóbb, amikor feleségemmel az első kanál után egyszerre kaptuk fel a fejünket: mi ez a híg lötty, agyonédesítve, pár úszkáló húsdarabbal? Útálom az éttermi hepciáskodókat (a pincért a legkönnyebb megalázni), most mégis visszaküldtük a levet (nem levest). Egy másik régi slágert kértünk utána: egyszerű, házias káposztáskockát. Bizony ez se volt a régi! Legutóbb meg a birkapörkölt volt felerészt csont. És sosem sikerült kifognom egy másik régi Fészek-specialitást, a csokoládés minifánkot. Mindig azt mondják, ez a hét egy bizonyos napján kapható csak. Vajon miért tévesztik össze a lutrit az étteremmel? Csak reménykedhetem, hogy azért van itt még régi jó tatárbeefsteak, harcsapaprikás laskatésztával, a derék jóbarát lencsefőzelék, sólet sült libacombbal, felséges vadnyúl zsemlegombóccal. Ezek itt mind a kedvenceim voltak! Lehet, hogy még tartják a színvonalat, csak hát most elkedvetlenedtem. Annyira szeretném, hogy a Fészek régi fényében, hangulatában, varázsában újraéledjen! Vannak, akik ügyködnek ezért. Kísérje siker - és támogatás! - szorgoskodásukat.
o Környezet: szép, de kopott
o Kiszolgálás: udvarias
o Választék: bőséges
o Előételek: 581-3000 forint
o Levesek: 198-390 forint
o Főételek: 530-1820 forint
Magyar Hírlap, 1994-2001
1994 Szept.23., péntek
Krónika
Péntek - divat: Itt van Amerika
Legalábbis egy pici szelete kézzelfogható közelségbe került azokhoz, akik hétfő délután a Fészek Klubban megnézték Novobátzky Mariann szalonbemutatóját. A tervezőnő ugyanis New Yorkból hozta haza őszi-téli kollekciójának egy részét, hogy bemutassa barátainak és a divat iránt érdeklődőknek munkásságát.
Novobátzky Mariann az ötvenes években kezdte el tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán, de befejezni nem tudta, nem engedték neki. Így azután az elméleti oktatást a gyakorlati ismeretek elsajátítása váltotta fel. Egy Váci utcai híres divatszalonban dolgozott egészen addig, míg 1956-ban el nem ment Magyarországról, hogy a "lehetőségek országában" ő is megvalósítsa saját elképzeléseit. S ez sikerült is, méghozzá maradéktalanul. New Yorkban, a művésznegyed közelében saját méretes szalonja van, amelyben megálmodja és megvalósítja a számára sikert és elismerést hozó modelleket. Most először jött úgy haza, hogy magával hozta egyedi tervezésű és kivitelezésű összeállításait is. Ez a kollekció természetesen magán viseli a hagyományos európai ízlésvilágot, a tervező a hosszú évek alatt sem vált igazi amerikaivá, divatja mentes az amerikai stílus szélsőségeitől. Kifinomult vonalvezetésű - némi pikantériával és merészséggel megfűszerezett - modelleket láthattunk tehát, amelyeket bizonyára itthon is szívesen viselnének a hölgyek. A praktikusan elegáns, az őszi-téli trendet bemutató kollekció zömmel egymással variálható darabokból áll. A finom színekre felépített modellsorozat fő vonala szürke alapú gengsztercsíkos gyapjúszövetekből készült. A klasszikus vonalvezetésű blézereket mindenki saját ízlésének és alkatának megfelelő darabokkal egészíthető ki. Mint tapasztalhattuk, viselhetők konzervatív, térd közeli hosszúságú szoknyákkal csakúgy, mint pantallókkal, mellényekkel, hosszú szoknyával és minivel is.
Az egymással variálhatóság jegyében terveződtek a többi öltözékek is. A szürkén kívül zömmel a feketét a barnát, és a meggypirosat favorizálja a kreátor. A gengszterhölgyek mellett a franciásan törékeny, karcsú sziluettet kedvelők számára is készültek összeállítások. A hosszított kosztümkabátok hangsúlyosan nőies fazonokkal készülnek, derékig testhezállóak, onnan viszont többé-kevésbé harangszerűen bővülnek. A darabok szexis hangulatát még fokozza a nyári divatot idéző kivillanó derék, köldök látványa. Ugyanis a kosztümöket az esetek többségében nem blúzokkal, hanem rövidke melltartószerű topokkal, mellényekkel egészíti ki a tervező. Ez a csábos megoldás vonul végig a kollekción, a nappali öltözékeken és az alkalmi összeállításokon egyaránt.
Lazarovits Szilvia rovata
FOTÓK: ISZA FEREN
Magyar Hírlap, 1994-2001
1995. Január 27., péntek
Krónika
Fapados filmszemle
MH-információ
A Magyar Filmszemle idei költségvetése a tavalyinak körülbelül a fele: 20-22 millió forint - mondta sajtótájékoztatóján Kézdi Kovács Zsolt, a filmszemle igazgatója. Kézdi Kovács szerint kissé "fapados" lesz a rendezvény, amelyet február 4. és 8. között rendeznek meg Budapesten.
A versenyprogramban 14 játékfilm és a - benevezett 160 közül kiválasztott - 39 dokumentumfilm szerepel, amelyeket az Uránia és a Művész moziban mutatják be. A Művész ben és a Fészek Klubban információs vetítéseket is tartanak, a játékfilmek utánjátszásának a helyszíne Művész és a Szinbád. A játékfilmújdonságok között van többek között András Ferenc, Elek Judit, Gárdos Péter, Gothár Péter, Szomjas György, Szőke András műve, Szirtes Andrásnak a film százéves évfordulója alkalmából készített opusza a Lumiere-tekercsek és Pacskovszky Józseftől, az Esti Kornél csodálatos utazása. A rendezvénysorozatot a Broadway moziban és az Urániában Bacsó Péter filmjének, a Tanúnak a folytatásával a Megint tanúval nyitják meg, s az Urániában Korda Sándor nemrég felújított műve az Aranyember vetítésével zárják. Az utolsó estén hirdetnek eredményt, adják át a szemle díjait, illetve átnyújtják a filmszemle igazgatója, szervezőbizottsága és tanácsadó testülete által odaítélt életműdíjat Gábor Miklósnak, Morell Mihály vágónak és Romvári József díszlettervezőnek. A játékfilmes zsűri elnöke Kovács András, tagjai: Donáth László evangélikus lelkész, Granasztói György történész, Kardos Sándor operatőr, és Szabó Magda író. A Dokumentumfilmes zsűri elnöke Schlett István politológus, tagjai: Greskovits Béla közgazdász és Zsugán István kritikus.
o G. A.
Magyar Hírlap, 1994-2001
1995. Február 4., szombat
Ahogy Tetszik
A huszonhatodik
Ma kezdődik és szerdán ér véget a 26. Magyar Filmszemle, amelyet - a szerényebb anyagi lehetőségek miatt - ezúttal nem a Kongresszusi Központban, hanem több helyszínen, az Urániában, az öttermes Művészben, s a Fészek Klubban rendeznek meg. A versenyprogramban 14 játékfilm szerepel: András Ferenc Törvénytelen, Bacsó Péter Megint tanú, Böszörményi Zsuzsa Vörös Colibri, Czencz József A fantom ász, Czabán György-Pálos György-Szőke András Ilyen az élet, Elek Judit Ébredés, Enyedi Ildikó A bűvös vadász, Gárdos Péter A brooklyni testvér, Gothár Péter A részleg, Kabay Barna-Petényi Katalin Európa messze van, Rambold Lofti Levelek Perzsiából, Pacskovszky József Esti Kornél csodálatos utazása, Szirtes András Lumiére-tekercsek, Szomjas György Csókkal és körömmel című alkotásai. A benevezett 160 dokumentumfilmből az előzsűrizés után 39 került versenybe. A játékfilmes zsűri elnöke Kovács András, tagjai: Donáth László evangélikus lelkész, Granasztói György történész, Kardos Sándor operatőr és Szabó Magda író. A dokumentumfilmes zsűri elnöke Schlett István politológus, tagjai: Greskovits Béla közgazdász és Zsugán István kritikus.
A rendezvénysorozatot a Broadway moziban és az Urániában Bacsó Péter Megint tanújával nyitják meg, s az Urániában Korda Sándor nemrég felújított Aranyemberének vetítésével zárják. Az utolsó estén hirdetnek eredményt, adják át a szemle díjait, illetve átnyújtják a filmszemle igazgatója, szervezőbizottsága és tanácsadó testülete által odaítélt életműdíjat Gábor Miklósnak, Morell Mihály vágónak és Romvári József díszlettervezőnek.
Kétoldalas összeállításunkban az életműdíjasokról, egy dokumentumfilmes- műhelyről, néhány rendezőről és új filmjeikről olvashatnak.
Magyar Hírlap, 1994-2001
1995. március 27., hétfő
Krónika
Vonóstanárok konferenciája
(MH) Április 6. és 11. között rendezik meg a Vonóstanárok Európai Szövetségének 22. konferenciáját Budapesten. Az idei konferencia címe: Bartók és kora a vonóskultúrában. Bartók Béla halálának ötvenedik évfordulóján a világ minden tájáról kétszáz vonós szakember érkezik Budapestre, ahol megismerkedhetnek a magyar vonósiskolákkal, a vonóshangszer-játék jellegzetességeivel és Bartók (elsősorban a vonósirodalmat érintő) munkásságával. A Fészek Művészklubban, valamint a Zeneakadémián tartandó koncerteken fellép Szabadi Vilmos, Perényi Eszter és növendékei, Falvay Attila és a Weiner Kamarazenekar.
Magyar Hírlap, 1994-2001
1995.július 12., szerda
Kultúra
Priscilla-parti a Fészek klubban
MH-információ
Az idei év filmínyencségének számító Priscilla, a Sivatag királynőjének kalandjai című film sikerén föllelkesülve a minap partit szerveztek a Fészek klubban. Így a hazai transzvesztiták és transzszexuálisok Magyarországon először kívülállók számára is megmutathatták "művészetüket".
A "harmadik nem" képviselői Magyarországon ez idáig csak saját bárjaikban léptek fel zenés-táncos műsoraikkal, mígnem a hazai mozik is el kezdték játszani azt az Oscar-díjas ausztrál filmet, melyben három nőimitátor indul neki a sivatagnak Priscilla nevű Barbie-buszával, hogy egy kisváros szállodájában fellépjen. Stephen Elliot elsőfilmes rendező - aki nem moralizál s vérbően jeleníti meg a "hölgykoszorú" hétköznapjait - művével rendkívüli népszerűségre tett szert a világban. A Fészek klubban megrendezett Priscilla-parti meghívójának csalétkei: "traveszti-show, belépés bű(n)bájos ruhákban, móka, kacagás" ígéretes estével kecsegtették az érdeklődőket. Ám a klubban szolid társaság ücsörgött. Sehol egy ezüstösen csillogó ruha, karneváli pávatollzuhatag.
"Gyúljanak ki a fények, szóljon az édes zene" - szólt le egy türelmetlen hang az emeletről, s nyomban ott termett a kifutón Terry Black, az est műsorvezetője. Dalra is fakadt volna, ha mikrofonja el nem némul. Mikor a playback is csődöt mondott - a társulat tagjai pedig némán tátogtak - kínos hangulat ült a nézőtérre.
Később Tina Turner és Psota Irén imitátorait, a fölmelegített dallamokat hallva úgy tűnt, a közönség kedélye már-már fölengedett, a show operettslágerei és mű-cigánydalai viszont oly feszélyezően hatottak, hogy a legelszántabbak is kihátráltak a büfébe. Közben a színpadon egymást váltották a sminkelésben és mozgásban kishíján profi nőimitátorok. Némelyik kacér kikacsintása és riszálása elismerő tapsvihart váltott ki értő "szakmai" körökben. A fények kialudtak, s a Fészek klub személyzetének arcán félreérthetetlen kifejezés nemcsak arra figyelmeztette a táncolni vágyókat, hogy véget ért a móka mára, hanem arra is, ha a nyár végére újabb partit szerveznek, nem árt időben toleránsabb személyzetről és jobb szervezésről gondoskodni.
o Thüringer Barbara
Rubicon 1990-2000
11.évf. (2000) 6.szám (100.)
STANDEISKY ÉVA: KÁDÁR és az értelmiség
Értelmiségellenes indulatok
A párt és az állam első embereként már nem kerülhette meg, hogy időnként véleményt nyilvánítson az értelmiségről. Különösen a forradalom leverését követő megtorlás idején emlegette a renegát kommunista írókat, újságírókat. Ő is abban a tévhitben szerette volna ringatni magát, mint Hruscsov és a szovjet pártvezetés: az "ellenforradalmat" az értelmiségiek, mindenekelőtt a lázadó írók, újságírók készítették elő. Amikor 1956 novemberében szembesülnie kellett a kettős hatalom tényével, a munkások "félrevezetéséért" az értelmiségieket kárhoztatta, akik szerinte felheccelték a kétkezi dolgozókat az ő "szocialista", "munkás-paraszt" kormánya ellen. Még azt is hajlandó volt elhinni, hogy a munkástanácsok fokozódó radikalizmusáért Gimes Miklós, Déry Tibor és Sándor András felelős. Azért éppen ők, mert félhírekből, tévinformációkból az ő nevüket hallotta meg (hallotta ki), feltehetően nem véletlenül: ugyanis hithű rákosistákból váltak mindhárman Nagy Imre híveivé, s a szovjet kommunista pártnak Sztálin bűneit leleplező XX. kongresszusa után "pártkereteken kívül" (értsd: a nyilvánosság előtt) harcoltak Rákosi megbuktatásáért, amit Kádár a szocializmust veszélyeztető kalandorpolitikának tartott. Egyikőjük sem ült koncepciós eljárás vádlottjaként börtönben, s ez Kádár szemében súlyosbító körülménynek számított, hiszen az ötvenes évek elején börtönbe nem került kommunisták akkor is élték világukat, amikor neki és társainak szinte elviselhetetlen testi és lelki kínokat kellett elszenvedniük. Úgy érezte, hogy az ő és az "eszméhez hű maradt" börtönviselt kommunista társai privilégiuma a "szocialista Magyarország" megteremtése.
Kádárnak 1957-58-ban "revizionista" bűnbakokra (értsd: eretnek kommunistákra) volt szüksége, ezért választott ki magának néhány sokat hallott nevet. Kádár író- és újságíró-ellenes indulatának része lehetett az általa támadottak későbbi sorsának alakulásában: Gimes Miklós az életével fizetett bátor kiállásáért, az említett két író kilenc, illetve nyolc év börtönbüntetést kapott.
Online források
Fészek Művészklub hivatalos honlapja
Magyar Elektronikus Könyvtár/Magyar Színházművészeti Lexikon
Wikipedia
Készült: 2008 őszén az inapló projekt keretében.