Története
Az intézmény részvénytársaságként alakult 1841-ben Királyi Magyar Természettudományi Társulat néven.
A reformkori politika kevésbé lehetett fogékony a természettudományok iránt, illetve ez a tudományterület ebben az időben még alacsonyabb fejlettségi szinten állt a maihoz képest, talán ezek lehettek az okok, amiért kevesebb figyelmet kaptak a természettudományok. Már létezett az Akadémia - amelyet 1825-ben alapítottak-, de ezen kívül az ebben folyó munkára előkészítő intézmény még nem jött létre, ezért született meg ez az ún. "előkészítő akadémia" tudósok kezdeményezésével, amely alkalmas terepet nyújtott számukra, hogy tudományos problémákat vitassanak meg, így egyfajta találkozóhelyként, önképző körként működött az intézmény.
Ebben a korban az egyik fő akadályt a tudományok művelői számára a magyar nyelv jelentette, amely még nem volt elterjedt, legalábbis ami a hazai tudósokat illeti, akik leginkább a latin és a német nyelvet használták.
Az alapító, Bugát Pál (1793-1865)
Forrás:http://titnet.hu/tortenet/index.html
"Ha csak annyit tudnánk róla, hogy a pesti egyetem orvoskarának tanára, Bene Ferenccel együtt a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek megpendítője, máris tisztelettel emlegethetnők nevét. De ő több volt ennél. Mint a nagy reformkorszak embere maga is reformer volt, azon a kisebb körön belül, hova tehetségei vonzalmai és sorsai állították. Benne is megvolt, mint minden újítóban a szinte fanatikus alkotásvágya. Igaznak és helyesnek vélt céljai felé való törekvésében a rendíthetetlen kitartás... "
A reformkorban a latin és a német nyelv használata egy idő után anakronisztikussá vált, illetve egyre fontosabbá vált a nemzeti nyelv, a kúltúra ápolása, és ezért az egyik meghatározó cél az lett a tudományos életben, hogy a magyar nyelvet alkalmas eszközzé tegyék a tudományos munka számára. Így Bugát Pál is "...el volt telve lángoló hazaszeretettel, s egy nagy ideál lebegett előtte, melynek megvalósítására hivatást érzett magában: ő lesz a magyar orvosi és természettudományi műnyelv megalapítója." Elhivatottságát az is bizonyítja, hogy létrehozta a negyvenezer kifejezést tartalmazó Tudományos szóhalmazt (Buda, 1843).
"Egyelőre még csak 48 éves Bugát, telve fiatalos lelkesedéssel, semmi akadályt nem látó elszántsággal, agya zsúfolva tervekkel, szebbnél-szebb elgondolásokkal. Látva, hogy milyen kedvező fogadtatásra talált indítványa, sürgeti a megvalósítást. Alig zajlott le a Vándorgyűlés három napja, már egy szűkebb bizottság dolgozik az alapszabályokon. 1841. június 13-án az első közgyűlés is összeülhet. Természetes, hogy elnökké Bugát Pált választotta az alakuló közgyűlés..." Ezt követően még kétszer választották erre a posztra, később a Társulat alelnöke, de egyben mecénása is volt.
A Társulat alapító oklevele
Forrás:http://titnet.hu/tortenet/index.html
Az első közgyűlést 1841. június 13-án tartották, az "alakító tagok" közt szerepelt többek közt Irinyi János és Jedlik Ányos, ekkor a Társulat közel kétszázötven tagot számlált. A tagok oklevelet kaptak, amely az egyesület országos jellegét hangsúlyozta, valamint illetmény-lapban (Természettudományi Közlöny) részesültek. Az oklevelet egy bécsi mester kőmetszete alapján 500 példányban nyomtatták ki.
"Ahhoz, hogy országos egyesületté váljon, hiányzott még a felsőbb elismerés. Ezt pedig abban az időben nem volt könnyű megszerezni... A folyamodás egyenlőre eredménytelen maradt... A társulat tagjainak tehát választani kellett a között, hogy megmaradnak magánegyesületnek szűkre szabott keretek között, vagy pedig megkísérlik a hivatalos elismertetést... A folyamodás 1841. október 25-én felterjesztetett a helytartótanácshoz. A kérés mégis több mint egy esztendeig elintézetlenül hevert Bécsben..." 1843 március 14-én István főherceget kérik fel pártfogónak... A főherceg kedvező válasza pár nap múlva megérkezik. 1844. október 22-én érkezik meg a végleges megerősítés... A társulat országos jellege legfelsőbb helyen is elismerést nyert...
1844. novemberében mutatta be Kubinyi Ágoston a Társulat pecsétjét. Ennek Közepén Isis egyiptomi istennő trónol, bal kezében a Holdat, jobbjában a Földet tartja. Lábai előtt a szfinx fekszik, alatta a koronás magyar címer látható, és az ovális pajzson a Királyi Magyar Természettudományi Társulat felirata és megalakulásának dátuma, 1841. olvasható.
Az intézet első korszaka 1849-ig, a szabadásgharc leveréséig tartott. A Társulat ezidáig igen tevékenyen működöt, 1848-ig közel 300-szor ülésezett, bár még szerény körülmények közt működött, egyetemi előadótermekben, az Akadémia kölcsönkért üléstermében gyűltek össze tagjai, majd pedig a Vármegye u. 7. sz. alatt, Schwindler Ignác házában bérelt szobát magának a szervezet.
A forradalom leverése után megtorlások következtek, ezért A Társulat működése is 1850. június 20-ig szünetelt. A tudósok közül egyesek emigráltak, hiszen az itthon maradottak nem folytathatták már ugyanabban a légkörben munkájukat, így Bugát Pálra is rendőri felügyelet várt. A Bach-korszakhoz az is hozzátartozott, hogy 1853-ban az egyesült pecsétjét is bevonták azzal a megjegyzéssel, hogy "ha a Társulat új pecsétet metszet, a magyar címert ne csonkítsa meg".
Az 1850-es és 1860-as években Szőnyi után Szabó és Than voltak a Társulat vezéralakjai. Ebben az időben a Társulat magát az Akadémia szemináriumának tekintette, 1860-tól, Szabó József elnökletével új koncepciót fogalmazott meg, a cél a tudomány népszerűsítése, megkedveltetése lett. A szervezet fejlődését jelzi, hogy 1862-ben a Váci utca 44.-be költözött, de könyveinek egy része még a Műegyetem könyvtárában maradt. 1867-ben István főherceg halálával új pártolója lett a társulatnak, mert öccsét, József főherceget kérték fel erre a feladatra, aki szabadidejében botanikával foglalkozott.
A 19. században számos rangos közéleti személyiség csatlakozott: Széchényi István (1847), Eötvös József (1854), Tisza Kálmán és Tisza Lajos (1856), Trefort Ágoston, Podmaniczky Frigyes (1860), Jókai Mór (1863), Kossuth Lajos (1876), továbbá Eötvös Loránd és Herman Ottó is.
Szily Kálmán |
Than Károly |
Jedlik Ányos |
Eötvös Loránd |
A szervezet az első világháború után is működött, de a második világégést követően úgy tűnt, hogy nem fog összeülni többé. Erre végül 1953-ban került sor, amikor Természet- és Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) néven alakult újjá, 1957-től pedig mai nevét viseli. A megváltozott politikai viszonyok miatt "...bár a Társulat megszervezésére szovjet minta nyomán került sor, működését mégsem jellemezte az a direkt politikai kiszolgáló szerep, mint a népi demokrácia társszervezeteit." Ez leginkább Mód Aladár koncepciójának köszönhető, de hozzá kell tennünk, hogy őt a testület éléről részben politikai nyomás miatt váltották le 1961-ben.
Kiadványok
"A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat mint Szövetség a jogelődök, az 1841-ben alapított Magyar Természettudomyányi Társulat, az 1901-ben alakult társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat etikailag hiteles hagyományait folytatva és megújítva országosan hangolja össze és képviseli a tudományosan megalapozott elméleti és gyakorlati ismeretek, magatartás - és cselekvésminták közvetítését a társadalom minden rétege számára. A Társulat minden megyében jelenlévő, főként tudományos ismeretterjesztésre alakult önálló jogi személyiségű társadalmi szervezetek (tagegyesületek) országos szövetsége. Pártoktól független, azoktól anyagi támogatást nem kap, anyagi támogatást nem nyújt, képviselőjelöltet nem állít és nem támogat, pártpolitikai tevékenységet nem folytat. Kiemelkedően közhasznú szervezet, szolgáltatásait bárki igénybe veheti. Közhasznú célja megvalósítása érdekében, de azokat nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet is folytat."
Képek a múltból
Megjelent a Hold domborzati térképe, 1962. |
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megkezdte IV. országos küldöttgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, 1964. |
Aláírás a Magyar Tudományos Akadémia és a TIT között, 1972.A dokumentumot a MTA tudósklubjában Szentágothai János, a MTA elnöke és Ádám György, a TIT elnöke látta el kézjegyével |
Magyar Nyelv Hete, Debrecen, 2000. |
2000. június 28-án megválasztott elnök, Dr. Vizi E. Szilveszter |
A közhasznú tevékenység során részt vállal:
Dr. Gergely János akadémikus, Magyar Természettudományi Társulat
Dr. Tőkéczki László egyetemi tanár, a Valóság főszerkesztője
Dr. Bodó Sándor, a Győrffy István Néprajzi Egyesület elnöke
Dr. Cseh Sándor, a Pannon TIT Egyesület elnöke
Dr. Csongrády Béla, a Nógrád Megyei TIT Egyesület elnöke
Dr. Grétsy László, az Anyanyelvápolók Szövetségének ügyvezető elnöke
Dr. Helmeczy Balázs, a Hajdú-Bihar Megyei TIT elnöke
Dr. Székely Gábor, a TIT "Jurányi Lajos" Egyesület elnöke
Dr. Tibori Tímea, Magyar Szabadidő Társaság
Dr. Tihanyi László, TIT Fejér Megyei Egyesület
Bizottságok és Testületek
Etikai Bizottság
Elnök:
Dr. Ulrich Károly (Somogy Megyei TIT)
Tagok:
Dr. Bagdi Sándor (Koch Sándor Csongrád Megyei TIT)
Dr. Böőr László (TIT Teleki László Ismeretterjesztő Egyesület)
Horváth Margit (Vas Megyei TIT)
Dr. Vámosi Zoltán (Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület)
Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság
Elnök:
Dr. Bakó Károly (TIT Veszprém Megyei Egyesület)
Tagok:
Dr. Gyetván Mihály (TIT Bugát Pál Egyesület)
Dr. Hatvani János (TIT Hajdú-Bihar Megyei Egyesület)
Dr. Hubert Imre (TIT Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesület)
Dr. Pirityi Sándor (Budapesti Ismeretterjesztő Társulat)
Szakmai Tanácsadó Testület
dr. Bod Péter Ákos egyetemi tanár, Corvinus Egyetem
dr. Cseh Sándor főigazgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar
dr. Kabdebó György igazgató, Fővárosi Oktatástechnológiai Központ
dr. Tibori Tímea tudományos igazgatóhelyettes, MTA Szociológiai Intézet
Kalotáné Németh Ágnes egyetemi oktató, ELTE Perzsa Tanszék, TELC fővizsgáztató
Ismeretterjesztő Intézmények
Intézményi kapcsolatok
Nemzetközi kapcsolatok
TIT-lapok
Források:
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat - http://titnet.hu
Fazekas Árpád: A TIT 150 éves : 1841-1991. Budapest: TIT, 1990. 172 p.