Margit híd
1872-ben kezdték meg Budapest második állandó hídjának építését, amit 1876-ra fejeztek be. A műremek tervpályázatán Ernest Gouin nyerte el az első helyet, kinek cége, a Société de Construction des Batignolles végezte el a kivitelezést.
Az építést megelőző években sürgetővé vált egy második pest-budai híd építése a Dunán, mivel az egyetlen átkelő, a Lánchíd nehezen bírta az időközben felélénkülő átmenő forgalmat, olyannyira, hogy néhány keresztgerendája el is tört.
A híd három ágból, a budai oldali, pesti oldali és a Margit-szigetre tartóból áll. A két fő ág (budai és pesti) három-három ívből áll, a Margit-szigetre vezető pedig egyből. Az eredeti tervekben a híd útpályájának szélessége 11,06 méter volt a járdáké pedig kétszer 2,89 méter. Ezeket a méreteket később két alkalommal változtatták az át- és újjáépítések folyamán. A hídpályát hat egy vonalban elhelyezett ív tartotta, ez a szám később a híd újjáépítésekor nyolcra módosult. Továbbá az eredeti híd ívei kavartvasból készültek, és kereszttartókkal tartották a pályatestet. Volt villamos forgalom is, ami a külső sávban folyt. Maga az útburkolatot fakockákkal burkolták, a járdákat fapallók alkották, ezek akkoriban bevett gyakorlatnak számítottak. Az új híd avatása 1876. április 30-án történt meg, azonban ekkor még nem készült el teljes fényében. A Margit-szigetre tartó ágat csak 1900-ban adták át a forgalomnak.
Nagy mértékű átépítés történt 1935 és 1937 között, mikor is a teljes vasszerkezetet kicserélték, és déli irányba 1,4 méterrel kiszélesítették a hidat. A villamossíneket középre helyezték, és a megállókhoz aluljárót építettek. Az addigi fa-járdákat vasbetonra cserélték, de az úttest fakockás megoldását megtartották. A legérdekesebb azonban talán az volt, hogy ezekhez az átépítésekhez nem zárták le a hidat, így haladt a forgalom az átkelőn.
Mint minden dunai hidat, a Margit hidat is felrobbantották, ám az ő esetében máshogy alakultak az események. A híd „véletlenül” robbant fel, ugyanis a németek által korábban elhelyezett robbanóanyagot egy villamos áramszedője működésbe hozta, mikor áthalad felette. A detonáció eredményeképpen a három pesti pillér megsérült, a pest felé vezető ág összedőlt, sok áldozatot követelve, ugyanis mindez csúcsforgalomban történt. Ugyanakkor a németek nem késlekedtek –biztos, ami biztos– az addig épen megmaradt Buda felé vezető hídszakaszt 1945. január 18-án felrobbantották.
A hidat újjáépítéséig köznyelvben Manci hídként elnevezett pontonhíd helyettesítette. A háború után néhány évvel építették újjá a Margit hidat, igaz, sok módosítást hajtottak végre a szerkezeten. Ekkor bővítették ki nyolcra a főtartó-ívek mennyiségét, az ívek magasságát megemelték, illetve elhagyták az ívek feletti kereszttartós megoldást, ami ma már csak a Margit-szigetre tartó ágon figyelhető meg. A pályát újra szélesítették, a járda 3 méterre, az útpálya 18 méter szélességűre nőtt. Az újjáépült hidat félszélességben 1947 őszén, teljes szélességben pedig 1948 nyarán adták át, a mai szerkezetet forgalomba helyezvén.
A hidat 1978-ban újították fel utoljára, az ezredfordulóra jelentősen leromlott az állapota. A felújítás idejét a Megyeri híd elkészülte, illetve a Szabadság híd felújításának vége határozza meg. A tervekben ismételt hídpálya szélesítés szerepel, elhagyják az aluljárót, helyette zebrán folyhat a gyalogos forgalom.
Források:
Margit híd Wikipédia, a szabad enciklopédia http://hu.wikipedia.org/wiki/Margit_híd
Lassan a Dunába porlik a Margit híd Index http://index.hu/politika/belfold/budapest/margith0717/
A Margit-híd átépítése http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/margithid/index.html
retro 1900-1999 retronom.hu http://retronom.hu/
