Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó Feszl Frigyes építész főműve (nevéhez fűződik még többek között a Dohány utcai zsinagóga, a Dreher sörgyár), ami 1859-től 1865-ig épült. Romantikus stílusú építmény, amely tartalmaz szecessziós, nemzeti és keleties elemeket is. Az épület háromhomlokzatos, és nyitott árkádok találhatok a bejárat előtt. A főpárkányt portrédomborművek díszítik a magyarcímer két oldalán. Ezeket a portrékat Marschalkó János (akinek legismertebb művei a Lánchíd oroszlánszobrai) készítette, és a magyartörténelem egy-egy jeles alakját ábrázolják: Zsigmond király, Mária Terézia, IV. Béla, Erzsébet, Széchenyi István, Hunyadi János, Nagy Lajos, Mátyás király, Zrínyi Miklós, József nádor, Szilágyi Erzsébet, Varula Jakab, Árpád és Attila vezérek. A hatalmas ablakokat elválasztó oszlopok előtt pedig hat önálló szobor, és a két oldalt lévő rizaliton (az épület homlokzatsíkjából kiemelkedő rész) két-két szoborcsoport található. A szobrok túlnyomó részét Alexy Károly készítette. Az oldalhomlokzat már egészen egyszerű, szinte dísztelen. Az első emeleten nyitott mellvédes erkélyek találhatók. Ami a belső teret illeti a Pesti Vigadónak 700 fős koncertterme, 220 fős kamaraterme, és egy galériája van.

Az 1800-as évek elején született egy olyan elhatározás, hogy építeni kell egy színházat és egy vigadót Pesten. Ám ekkor még csak a Német Színházra volt elegendő keret, és ezért csak ez utóbbi épült fel 1812-re. Eleinte egy udvari építészt, Johann von Amont bíztak meg a munkával, aki később kilépet, és végül Pollack Mihály irányította az építkezést. A Pesti Vigadó elődje, a Redout szintén azon a helyen állt, ahol a mostani vigadó épülete. Pollack Mihály tervei alapján épült, és 1832-ben adták át az akkor még klasszicista épületet. Fellépett itt id. Johann Strauss, Richard Wagner, Johannes Brahms, Richard Strauss, Bartók Béla, Kodály Zoltán, és Liszt Ferenc. A politikai élet sem állt távol a Redouttól, mivel 1848. júliusában itt tartották a népképviseleti országgyűlést, és Kossuth ekkor tartotta felkelésre buzdító beszédét. Valószínűleg ezért lövette rommá az épületet 1849-ben Hentzi osztrák generális a Budai várból. Az újjáépítés megtervezésével először 1854-ben Hild Józsefet bízták meg, ám ezeket a terveket később elvetették, és Hild tanítványának, Feszl Frigyesnek terveit fogadták el. Így kezdődhetett meg az építkezés 1859-től 1865-ig. Az épület jellemzően romantikus stílusú lett, és a nemzeti tudat is előtérbe helyeződött (bővebben feljebb) az építésekor. Több neves hazai művészünk is dolgozott az épületen, mint a már említett Alexy Károly, és Marschalkó Károly, vagy Lotz Károly és Than Mór, akik a beltérben lévő freskókat készítették. Annak idején sok kritika érte, például a nagy terem magassága miatt, vagy a homlokzati főpárkány hiánya miatt. Manapság viszont a romantikus építészet egyik hazai csodájának számít. 1944-ben, a második világháborúban megsérült az új épület is. Méghozzá annyira kiégett, hogy sokáig az is kérdéses volt felújítsák-e egyáltalán. Szerencsére 1967-ben megbízták Tiry Györgyöt a tervezéssel, és Kulcsár Sándort a helyreállítási munkák vezetésével. A külseje megmaradt még olyannak, amilyennek Feszl Frigyes tervezte, de a belsőtér változott, kiépítése korszerűbb és tágasabb lett. Végül 1980-ban újra megnyílhatott a Pesti Vigadó.

A Pesti Vigadó működtetője és fenntartója a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány (MSZA) 1993-óta. Céljuk, hogy teret biztosítsanak a hazai komolyzenei és színházi életnek; ezzel bővítve a fővárosi zenei és színházi élet kínálatát. valamint megrendezésre kerültek és kerülnek majd itt még fogadások, konferenciák, bálok is. Azért használtam múlt és jövő időt, mert a Vigadó még felújítás alatt áll; és várhatóan csak 2009 végén nyit újra ki. 2004 januárjában kezdődtek a felújítások, először még csak a külső munkálatok folytak (szobrokat megtisztították, kipótolták, és védőréteggel látták el). Mivel az alapítvány régebben nem kapott támogatást az államtól, ezért a Pesti Vigadó mögötti irodaépület bérleti díjából kellett fenntartani az intézményt, ami szintén az MSZA tulajdonában volt. A felújításokra való finanszírozást azzal a döntésével alapozta meg, hogy az irodaház kétharmadának tulajdonjogát átruházta az ING holland pénzügyi csoportra, akik 520 millió forinttal járultak hozzá a rekonstrukciós költségekhez. Valamint a hiányzó összeget pályázatokon próbálja elnyerni. A belsőterek felújításához már kapott állami támogatást is (420 millió forint). Többek között azért is ilyen lassú a renoválás, mert hosszú engedélyezési eljáráson eset át, mivel műemlék a Vigadó épülete, és az eddig megnyert pályázati forrásból beérkező összeg is lassan csordogál. A felújítást követően várhatóan korszerű gépészeti és technikai berendezések lesznek beszerelve, és kicserélik a padlót, a mosdót és a színpadot átalakítják.