Magyar Napló

Bihari Sándor

Istennel


Olyan akár a szerelem
sejtjeimben a hit,
él, virágzik és sohasem
kell hozzá harmadik.




Kutyám, Basa

Hirtelen dörögni kezdett az ég
és villámlani! Éreztem, hogy a
lábamnál a szobába surransz
és bebújsz a bútorok közé. Mint
mikor éltél - szomorodtam el
a gondolattól, mert túl a halálon
félsz a haláltól. Mégis az élő
szeretet vagy és a hűség. Hogy
nyúlna kezem az íróasztal alá
a fejedhez, hogy megsimogasson.
A szó bepárásodik a papíron.
Jössz velem, az idegrendszerem
a póráz.