Magyar Napló

MOLNÁR LAJOS

Ha majd Molnár Lajos
leszel

akkor majd fehér hajad lesz
a kertben a diófa alatt üldögélsz
elszunyókálsz és azt álmodod
folyó partján piros szárnyú pillangó vagy
röpkedsz erre-arra
aztán látod
ez a pillangó is csak álmodik
rólad és te meg azt álmodod
majd Molnár Lajos leszel
fehér hajjal ülsz a diófa alatt
és álmodsz


Lázárt eltemettük
(vázlat egy meg nem írt regényhez)

mert valahonnan ismerlek
emlékeimből előhívnálak
olyképpen ahogy Lázár szólításra
előjött sírbarlangjából
megírandó regény alakja lennél
élnél valahol egy vízparti házban
én éjjelenként forgolódnék ágyamban
mellettem csak hiányod
valami fehér árnyék szuszogna
kétélűként vízerekben közlekedve
fontos üzenettel indulnék hozzád
a vízben holdfényű hal
mutatná az utat
már előre örülnék mikor
meglátom vízparti házad
persze te azt hinnéd
medve mászkál a kertedben
és bezárnád az ajtód
én átbújnék a biztonsági záron
és paplanod alatt elringatnám
fáradt szemed náddal
csobogással tavi csókolással
hogy megértsd
mit is akarok mondani neked
de Lázárt nem támasztottuk fel
és a regény sem készült el
nem történt semmi
csak ennyi