XAVER BAYER osztrák író, 1977-ben született Bécsben, és ma is ott él. Önálló kötete még nem jelent meg. Itt olvasható elbeszélése 1999-ben elnyerte Steyr városának irodalmi díját. Az elbeszélés eredetileg a Bécsben kiadott Kolik című folyóirat 10. számában volt olvasható.
     
     JOZEF DELEU belga költő, a kortárs flamand irodalom egyik vezéralakja. 1937-ben született. A Septentrion című, a flamand és holland irodalmat bemutató folyóirat főszerkesztője. A közölt versek A nyulak összebújnak című, 2000-ben megjelent verseskönyvből valók.
     
     ANNA ENQUIST Christa Broer írói álneve, aki 1945. július 19-én született Amszterdamban. 1963-ban, a gimnázium elvégzése után Leidenben kezdte meg klinikai pszichológusi tanulmányait. 1969-ben, az egyetemi diploma megszerzése után a Hágai Konzervatóriumban zongoristának készült. 1976-ban végezte el a konzervatóriumot. Pszichológiatanárként kapott munkát az amszterdami Sweelinck Konzervatóriumban. A nyolcvanas években a pszichoanalitikusok hollandiai társaságának képzését látogatta Amszterdamban. 1987 óta a Holland Pszichoanalitikai Intézet munkatársa. Ebben az időben hagyta el a zongoristapályát, és kezdte írni első verseit. A Maatstaf című folyóiratban publikált először 1988-ban. 1991-ben a Soldatenliederen (Katonadalok) című kötetéért C. Buddingh irodalmi díjban részesült. 1993-ban a Jachtscénes (Vadászjelenetek) című kötetét a Holland Irodalmi Társaság több díjban részesítette. A Het meesterstuk (A mestermű) című regényéért 1994-ben megkapta a hollandiai és flandriai legjobb első könyv díját. A mestermű és a Het geheim (A titok) című regényei bestsellerré váltak. Anna Enquist műveit lefordították többek között német, svéd, francia és angol nyelvre. A titok című regénye magyarul is olvasható. Az átkelés (De overseek) az 1999-es D kwetsuur (A sérülés) című novelláskötetből való.

     ANNIE ERNAUX francia írónő 1940-ben született Lillebonne-ban. Irodalomtanár. La Place (Árulás) című kisregényéért Renaudot-díjat kapott. Lapunk többször közölt tőle.
     
     MIROSLAV HOLUB (1923-1996) cseh költő, esszéíró, publicista a prágai orvostudományi egyetemen végzett, és élete végéig kutató orvosként dolgozott. Alelnöke volt a cseh PEN Clubnak és a British Poetry Societynek. Első verseskötete (Denní služba) 1958-ban jelent meg. Gazdag és sokszínű irodalmi hagyatéka több tucat verseskönyvet, útleírásokat, esszé- és publicisztikai köteteket tartalmaz. Most közölt írását a Maxwellůw démon čili o tvořivosti (1988) című kötetéből vettük. Eredeti címe: Tvůrčí psaní. A versek eredeti címe: Vrabčí smrt, Země večer, Konec světa, Počátek světa, Lonský hlemýžď.
     
     TED HUGHES (Mytholmroyd, 1930-1999) angol költő. Egyetemi tanulmányait a cambridge-i Pembroke College-ben végezte. 1956-ban feleségül vette Sylvia Plath költőnőt, ezt követően több évet töltött Amerikában. 1957-ben jelent meg első verseskötete. Több rangos költői díjat kapott. 1963. február 11-én Sylvia Plath öngyilkosságot követett el. Az életrajzírók évtizedeken át próbálták kideríteni, mi is történt valójában. Az egyetlen valódi tanú, a férj, harmincöt éven át hallgatott. 1998-ban, halála előtt jelentette meg Birthday Letters (Születésnapi levelek) című kötetét és benne az emlékezés verseit. A számunkban olvasható versek eredeti címe: Robbing Myself, Epiphany, The Hands, Life After Death.
     
     DRAGO JANČAR (1948, Maribor) szlovén író, drámaíró, esszéíró. A maribori jogi főiskolát végezte el. Már diákként lapot szerkesztett, később a korszakalkotó Nova revija című kulturális folyóirat munkatársa volt. 1978-1980 között a szlovén PEN Club elnöke. PresĄeren-díjjal tüntették ki. Magyarul is olvasható művei: A gályarab (regény), A nagy briliáns valcer (drámakötet), Godot-ra lesve (dráma), Az angyal pillantása (elbeszélések) és különféle folyóiratokban megjelent novellái, esszéi.
     
     MARTIN JANKOWSKI német irodalomtörténész. 1965-ben született, a berlini Freie Universität tanára. Kutatási területe a posztmodern irodalom és kultúra.
     
     BERNARD-HENRI LÉVY francia író. E számunkban Le siecle de Sartre című könyvéből közlünk részleteket, amely 2000-ben jelent meg a Gallimard Kiadó gondozásában.
     
     NICOLE MALINCONI belga írónő 1946-ban született Dinant-ban, olasz emigráns családból. Szociális munkásként számos kórházban dolgozott. Ekkor szerzett tapasztalatait összegezi kíméletlenül pontos látással 1985-ben a Minuit Kiadónál Hôspital silence (Csendkórház) címmel megjelent első regényében, amelyhez Marguerite Duras írt előszót. Azóta három regénye jelent meg, köztük az emigráció alapélményét feldolgozó Nous deux (Mi ketten) 1993-ban, amelyért a francia Goncourt-díjnak megfelelő belga Rossel-díjjal jutalmazták. Korántsem harcos, netán feminista irodalmat művel, egyszerűen csak rögzíti (többnyire női) szereplőinek életét, halálát meghatározó történéseket. Jelenleg szervezőként a namuri Költészet Házában dolgozik. Itt szereplő két rövid írását a kisebb szövegeket tartalmazó Rien ou presque (Semmi vagy alig, Les Éperonniers, Brüsszel, 1997) című kötetéből vettük. Eredeti címük: Rose sur la photo, illetve: Le nom ďOury.
     
     CEES NOOTEBOOM (1933) holland író Hágában született. Regényeit és szürrealista verseit a mai holland irodalom élvonalába sorolják. Hazájában több irodalmi díjjal tüntették ki. Felváltva él Németországban, Spanyolországban és Hollandiában. Magyarul olvasható művei: Szertartások (1986), Dal a látszatról és a valóságról (1989), A következő történet (1995), A holland hegyek között (1997) és egy elbeszélése a Somogy című folyóiratban (1990). A Nagyvilág legutóbb a 2000/8. számában közölte egyik írását. Most közreadott regényrészletét az Allerzielen (Mindenszentek) című, 1998-ban megjelent kötetéből válogattuk, amely a közeljövőben jelenik meg az Európa Könyvkiadónál.
     
     KATHRIN RÖGGLA osztrák írónő. 1971-ben született Salzburgban, jelenleg Berlinben él. Az újabb osztrák prózaíró-nemzedék egyik legtehetségesebb tagja. Germanisztikát és újságírást hallgatott a salzburgi, majd a berlini egyetemen, közben számos performance résztvevője volt. Elbeszéléskötete jelent meg (Niemand lacht rückwärts, 1995), regénye (Abrauschen, 1997), Irres Weg (elbeszélések, 2000). Az itt közölt elbeszélés legutóbbi könyvéből való. Magyarul 1999-ben a JAK és az Osiris Kiadó közös gondozásában jelent meg Lekopni című kötete.
     
     KRZYSZTOF RUTKOWSKI (1953) lengyel irodalomtörténész, esszéista, prózaíró. A Varsói Egyetemen lengyel szakon végzett. 1982-ben Mickiewiczről írt munkájával doktori címet szerzett. 1984 óta Párizsban él, a Radio France Internationale munkatársa. Főbb művei: Ani bylo, ani jest. Szkice literackie (Nem is volt, nincs is. Irodalmi tanulmányok, 1984), Braterstwo albo śmierć. Zabijanie Mickiewicza w Kole Sprawy Bozej (Testvériség vagy halál. Mickiewicz meggyilkolása az "Úr Szolgáinak és Ügyének Körében", 1988), Meczennice z Saint-Denis (Saint-Denis-i mártírnők. Elbeszélések, 1991), Raptularz końca wieku (Századvégi feljegyzések, 1997).
     
     MIRIAM VAN HEE amand nyelvű belga költőnő 1952-ben született, egyéni hangvételét a kietlen valósággal, annak leghétköznapibb mozzanataival is megalkuvás nélkül szembenéző alkatának, valamint gyengéd, diszkrét "neoromantikus" lírai látásmódjának kettőssége adja. 1999-ben elnyerte a Flamand Kulturális Minisztérium Harmadévi Díját. Szlavista lévén lengyel és orosz nyelvet tanít egy antwerpeni tolmácsképző intézetben. Mandelstam és Ahmatova verseit fordította. Nemrégiben megjelent válogatott verseskötete Het verband tussen de dagen címen, mely 1978 és 1996 között kiadott műveit tartalmazza.