KÜLFÖLDI SZERZŐINK
MARGARET ATWOOD kanadai angol költőnő 1939-ben született Ottawában. Költő, regényíró, esszéista. Gyermekversei is jelentősek. Számtalan díj birtokosa, jelentős kanadai antológiák szerkesztője. Külföldön talán a legismertebb kanadai szerző. Néhány műve magyarul is megjelent. Műveinek egyik központi témája a korai kanadai történelem, a telepesek élete. Áttetsző verseit hűvös szenvedélyesség jellemzi. Itt közölt verseinek eredeti címe: Georgia beach és Carved animals.
MARGARET AVISON kanadai angol költőnő 1918-ban született Ontario államban. Költészete rendkívül zárkózott; sokat tanult a XVII. századi angol metafizikus költőktől. Metafizikai vonzódása összhangban áll a vallás iránti fogékonyságával, ez utóbbi pedig szociális érzékenységével. A magyar költészet szakavatott fordítója. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versére írt parafrázisát saját, The Dumbfounding című kötetébe is felvette. Versei eredeti címe: Apocalyptics I., Rondeau redoublé, Hiatus.
PLAMEN BOZSILOV bolgár költő 1971-ben született. Az ohridai Szent Kelemen Tudományegyetemen szerzett bolgár szakos tanári diplomát. Két kötete jelent meg, az 1995-ös Ortogrami (Ortogrammák) és az 1998-as Szidoproizvodsztvo (Igazságszolgáltatás). Az itt közölt versek eredeti címei: Nalivam szi kafe, (Vszicsko si ima vremeto...), Basta mi i majka mi razgovarjat, V zastita na tyutyunopuseneto, Zsenite.
A. S. BYATT angol írónő 1936-ban született Sheffieldben. Tanulmányait Yorkban és Cambridge-ben végezte. A londoni Képzőművészeti Főiskolán tanított, mielőtt az írásnak szentelte magát. Korunk egyik legkiválóbb elbeszélőjeként tartják számon, de regényírónak és esszéistának is jelentős. Possession című regénye 1990-ben Booker-díjat nyert. Tanulmánykötete jelent meg Iris Murdoch, Woedsworth és Coleridge műveiről. Elbeszéléseit Sugar and Other Stories, The Matisse Stories és The Djinn in the Nightingale's Eye címmel gyűjtötte egybe. Lapunk legutóbb 1999/5-6. és 11-12. számában közölte írásait.
KRISZTIN DIMITROVA bolgár költőnő 1963-ban született. Angol szakon szerzett diplomát az ohridai Szent Kelemen Tudományegyetemen. Jelenleg ugyanott az idegen nyelvi tanszék oktatója. John Donne verseiből fordított egy kötetre valót. 1992-es 13-toto dete na Jakov (Jákob 13. gyermeke) című első kötete óta négy újabb, groteszk és köznapi mozzanatokat rögzítő versgyűjteményt publikált Obraz pod leda, 1997 (Kép a jég alatt), Zatvoreni figuri, 1998 (Zárt alakzatok), Lica sz prepleteni ezici, 1998 (Bogozott nyelvű arcok) és Popravka na taliszmani, 2001 (Talizmánjavítás). Az itt közölt versek eredeti címei: Iljumáil, Aszen, Szpored mnenieto na edin szpecialiszt, Vjara, Vdovicata na polkovnika.
PHILIPPE DJIAN francia író. 1949-ben született, generációjának legolvasottabb s egyben egyik legvitatottabb, legrejtélyesebb írója. Legnagyobb sikere az 1985-ben megjelent (később magyarra is lefordított) 37,2 ° le matin (37,2° reggel), melyből Jean-Jacques Beineix 1986-ban ugyanilyen címmel forgatott filmet. A filmet Magyarországon Betty Blue címmel mutatták be. Hosszabb ideig élt az Egyesült Államokban, Olaszországban és Svájcban, korábban volt dokkmunkás, autópálya-alkalmazott és raktáros jelenlegi kiadójánál, a Gallimard-nál. Példátlan népszerűsége ellenére nem kedveli a közszereplést, kevés interjút ad, a rá vadászó újságírók alig tudják becserkészni Regényeiben központi szerepet kap az alkotás nehézsége, a férfi-nő, valamint író-külvilág kapcsolat, csaknem minden főhőse író. Néhány regénye: Bleu comme l'enfer, 1983 (Kék, mint a pokol, Bernard Barrault), Assassins, 1994 (Gyilkosok, Gallimard), Vers chez les blancs, 2000 (A fehérek háza felé, Gallimard). Novellái az 50 contre 1, 1981 (50 az 1 ellen, Bernard Barrault), Crocodiles, 1989 (Krokodilok, Bernard Barrault) című kötetekben láttak napvilágot.
VASZILIJ GROSSZMAN (1905-1964) orosz író Bergyicsev városában született. Gorkij fedezte fel egy 1934-ben írt elbeszélése, a Bergyicsev városában olvastán. Kéziratait a KGB lefoglalta. Két nagy műve, a Pantha rhei és az Élet és sors halála után jelent meg, Nyugaton. A Pantha rhei olvasható magyarul. Az Élet és sorsot a Nagyvilág Kiadó fogja megjelentetni.
ANI ILKOV bolgár költő 1957-ben született. Az ohridai Szent Kelemen Tudományegyetemen XIX. századi bolgár irodalmat tanít. A hazájabeli posztmodern atyjának nevezik, bár ennek a fogalomnak bolgár viszonyok közt egészen más akusztikája van, mint hazánkban, s gyakran csupán a hagyományos szocialista realista vagy patetikus-nemzeti irányvonaltól való elszakadást jelzi. Kötetei: Ljubovta kim prirodata, 1989 (A természet szerelme), Polja i mosztove, 1990 (Mezők és hidak), Izvora na groznohubavite, 1994 (A széprútak forrása), Etimologiki, 1997 (Etimologikák), Zverovete na avguszt, 1999 (Augusztus vadállatai). Az itt közölt versek eredeti címei: Zeleni i zlatni, Izparenia, Bozsur i lav.
TOM LANOYE (1958) flamand költő és író 1983-ban debütált Rozengeur en maneschijn (A felhők fölött) című esszékötetével. Rendkívül plasztikus, gyakran filmszerű írásstílusa hamar ismertté tette, prózai és költői művei mellett színdarabjai is sikert arattak, méltatói Louis Paul Boon, a Nobel-díjra jelölt belga író utódjaként emlegetik. 1997-ben a Ten oorlog (Háború!) című kötetben megjelent Shakespeare-királydrámák átdolgozásaival keltett feltűnést, jelenleg regénytrilógiája utolsó kötetén dolgozik. Műveit Belgiumon és Hollandián kívül leginkább Németországban ismerik, magyarul eddig egy novellája jelent meg a Szép Literatúrai Ajándék című folyóiratban.
IRVING LAYTON kanadai angol költő, novellista, esszéista. 1912-ben született Tirgu Neamtban, Romániában. Egyéves sincs, amikor szülei kivándorolnak Kanadába. A sors fintora, hogy felnőttkorában sokáig bevándorlók tanításával kereste kenyerét. A Modern School termékeny, forradalmi, ellentmondásos alakja. Harsány énközpontú költészete fokozatosan válik éretté, sokszínűvé. Verseinek eredeti címe: School Teacher in Late November, The Lizard, For my Green old Age, Butterfly on Rock.
JOHN LUKACS magyar származású amerikai író, történész. E számunkban közölt írásait a Visszafelé
című kötetből válogattuk, amely az Európa Könyvkiadó gondozásában lát majd napvilágot. Lapunk legutóbb 2000/1-2-es számában közölte egy írását: 1849: az európai forradalmak kora lezárult.
KIRIL MERDZSANSZKI bolgár költő 1955-ben született. Az ohridai Szent Kelemen Tudományegyetemen, történelem-klasz-szika filológia szakon diplomázott. Az Új Bolgár Egyetemen tart előadásokat. Eddig megjelent négy verseskötete mellett, 1990 (Noscsen priliv - Éjszakai dagály, Izbráni epitáfii ot zaleza na rimszkata imperija, 1992 - Válogatott sírfeliratok a Római Birodalom hanyatlásának alkonyáról, Oblacsna zemjá, 1995 - Felhős föld, Mita za Odiszej b novata bukolicseszka poezija, 1997 - Odüsszeusz mítosza az újabb bukolikus költészetben) drámái is jelentősek (Koj ubi Pitagór?, 1988 Ki gyilkolta meg Pitagoraszt?, Tirezij szlepija, 1999 Teiresziasz, a vak, ). Az itt közölt versek bolgár címei: Neizvesten patnik, Numerij Kar - zsivjál 35 godini.
VLADIMIR NABOKOV (Szentpétervár, 1899-Montreux, 1977) orosz-amerikai regényíró, novellista, költő, esszéista, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, entomológus és sakkfeladvány-szerkesztő.. Apja, A. D. Nabokov neves politikus, a kadet párt megalapítóinak egyike. Nabokov 1919-ben családjával együtt emigrált. A cambridge-i Trinity College elvégzése után Berlinben telepedett le. 1920 és 1940 között főként nyelv- és teniszoktatásból élt. 1937-ben Párizsba ment, 1940-ben pedig az USA-ba. Felvette az amerikai állampolgárságot, és ettől kezdve angolul írt. Angolul írt regényeinek nagy részét később oroszra fordították. A hetvenes évektől kezdve a svájci Montreux-ben visszavonultan élt. Magyarul számos műve olvasható. Baljós kanyar című regényét a Nagyvilág Kiadó jelentette meg. Lapunk többször közölte esszéit, elbeszéléseit. 1996/6-7. számunkban Nabokov-mozaik címen összeállítást közöltünk Nabokov műveiből és a róla szóló írásokból.
FRANK O'HARA amerikai költő (1926-1966). A II. világháborúban az Amerikai Egyesült Államok flottájánál szolgált. A háború után a Harvardon és a Michigani Egyetemen tanult.
A New York-i Museum of Modern Art kiállításszervezője, az Art News szerkesztője, John Ashberry és mások mellett a New York School elnevezésű költőcsoport egyik legjelentősebb alakja. Termékeny költő, első kötete 1952-ben jelent meg. 1966-ban autbaleset áldozata lett. Összegyűjtött versei (Collected Poems) 1971-ben jelentek meg. Az itt közölt versek eredeti címe: Les Étiquettes Jaunes, On Rachmaninoffs Birtday, A Rant, Today.
JOSÉ ORTEGA Y GASSET (1883-1955) spanyol filozófus. Unamuno mellett a XX. századi spanyol filozófia legjelesebb alakja, több folyóirat alapítója. A Nagyvilág Kiadó nemrégiben jelentette meg válogatott esszéinek kötetét, Hajótöröttek könyve címen. Lapunk legutóbb 2001/1. számában közölte egyik írását, Előszó franciáknak A tömegek lázadásához címen.
ARNO SCHMIDT (1914-1982) német író. A háború után indult írónemzedék egyik legeredetibb és legtöbb vitát kiváltó alakja. Első elbeszélése a Leviathan oder die Beste der Welten 1949-ben jelent meg. A mű egyike volt az első prózai alkotásoknak, amelyek megpróbálták feldolgozni a nácizmus hatalmába került Németország belső történetét. Ugyanez a téma határozta meg Schmidt ötvenes évek elején írott trilógiáját, amelynek részei: Brand's Haide,1951 (Brand pusztája), Schwarze Spiegel, 1951 (Fekete tükrök), Aus dem Leben eines Faun, 1953 (Egy faun életéből). A két Németország belső hasadtsága mentén bonyolódik a következő nagy mű, az 1956-ban kiadott Das Steinerne Herz (A kőszív) című regény cselekménye. A könyv alcíme szerint Történelmi regény 1954-ből", a hatvanas évek politikai vitái, elsősorban a tömegpusztítás valóságos lehetősége, valamint a szociáldemokrácia újjászerveződésének törekvései nyilvánvaló hatást tettek Schmidt prózájára. Erről tanúskodik az 1957-ben kiadott Die Gelehretnrepublik (A tudós köztársaság) című antiutopisztikus kisregénye is, amely 2008-ban játszódik és a tudomány eredményeinek, antihumánus felhasználásának, valamint a hagyományos humanizmus válaszképtelenségének veszélyeivel foglalkozik. Kései pályájának legjelentősebb alkotásai: Die Schule der Atheisten, 1971 (Ateisták iskolája), valamint Zettels Traum, 1970 (Zettel álma) című nagyregénye.
EDITH SÖDERGRAN finnországi svéd költőnő (1892-1923). Szentpéterváron született, a finnországi Raivolában nőtt fel, tizenkilenc évesen pedig súlyos tüdőbaját gyógyítandó a svájci Davosba utazik. Első verseit németül, oroszul és franciául írja, a francia szimbolizmus, a német expresszionizmus és az orosz futurizmus hat rá. Mégis képes "északi" költészetet művelni, megújítani a svéd lírát.
TOMAS TRANSTRÖMER svéd költő 1931-ben született Stockholmban, a modern svéd líra vezéralakja, versei negyvenhat nyelven jelentek meg. Pszichológusnak tanult, de tizenhat éves kora óta ír. Több éven át lapot szerkesztett. Első kötete 1954-ben jelent meg, azóta számos jelentős elismerés mellett Nobel-díjra is felterjesztették. Jó néhány magyar költőt fordított svédre. Válogatott verseit a közelmúltban a Széphalom Könyvműhely adta ki magyarul, 117 vers címen.