Előző hónap | Hónapok | Következő hónap
Hankiss Elemér vár az állomáson, s rögtön beiktatja érkezésemet a rendjén való dolgok közé. A Balaton-parton vezet villájukig. Elmondja az érdekességeket, a vitorlázás lehetőségétől a ma érkező debreceni lányokig. Húga e két barátnője miatt két hete állandó szépítkezés folyik a házban. Valóban, Iluska éppen az édesanyja haját fodrászolja, amikor megérkezünk. Hankiss papa az előszobában írógépbe írja Dickens könyvét. - Nem zavarják a szomszédos gyereküdülő hangjai? - Nem, tudod nagy előny, hogy ők magyarul zajonganak, én meg franciául írok.
Ifjabb János egy szál úszónadrágban olaszt tanul. Igazi nyaralós hangulat. Ugrásnyira van a Balaton. Fürdünk benne délelőtt, délután is. Itt szabadabb, vadabb jellege van a strandolásnak, fák, bokrok közt heverészik a nép. - Aha, megérkeztek a lányok! - eszmél Elemér. - Jó lesz bemenni. - Ám nem akárhogyan! A teniszpálya mellett lapítunk, míg ők is sorjáznak a víz felé. Aztán uccu, be! Elemér, mint akibe egy vásott ördögfióka bújt, kiforgatja a fogason lógó finom kabátokat, minden kis csomagot felbont, eszik a süteményekből, előreigazítja az órát, fölveszi az egyik lány pongyoláját.
Vacsorakor persze szent a béke. János bácsi bravúros invitáló versére (Boglárra vár a nyár) fölolvasom a magam válaszát. Csaknem minden szóra tükörhangzású parafrázist írtam, valahogy így: "Hő nyári hódolat, lánglelkű Bandi." = "Bő nyári lódulat, s lángmenykű, Bandi." Éjfélig énekkel, szavalással töltjük az időt. Jancsival kerülök egy szobába. Kaposi gimnáziumom minden tanári, tanítási fonákságát előadom neki, s közben akkorákat nevetünk, félő, fölébred a ház.
Előző hónap | Hónapok | Következő hónap