1949_10. [1]

Fodor András naplója - 1949. október 27. csütörtök

Elintézem a Kollégiumból való kijelentkezésemet. Ebéd után Szász Imre szól, menjek be hozzá. - Na, Bandi, lemondtam kollégiumi tagságomról. - Kérdő tekintetemnek már felel is: - Lektor leszek a Franklinnál. - Ez igen! Később kiderül, hogy más oka is van Imrének az örömre. - Elárulok valamit, de szokásodtól eltérően ne mondd senkinek - vezeti be -, nősülök. - Kit veszel el? - Németh Magdát ... - Őszinte meghatódással fogadom a hírt. Ismerem az előzményeket, Imre öngyilkossági históriáját, szomorú naplóját, mit véletlenül az én szótárfüzetembe írt. Igaz örömmel kívánok neki boldogságot.

Domokos, Lator, Szauderhez csábít. Micsoda mozgalmasan élünk! Csak győzzük. Szauder otthon is könyvtárszagú ember, menthetetlen filosz. Kissé pikáns, hogy határozottan csinos, sőt csábos felesége is szellemi kuli hírében áll. Egyébként így civilben Szauder politikailag teljesen tiszta ember.

Lefekvéskor a fiúk fölújítva múltkori vitánkat, mellemnek szegezik a kérdést: miféle programot ád Illyés? No és mit ér az a program? Szerintem a közösségi hitetlenség alacsonyabb rendű minden egyéni tragédia művészi ábrázolásánál, ezért tartok ki Illyés mentalitása mellett.

Digitalizálás forrása: A Kollégium. Napló 1947-1950.

Digitalizálta: Szalay Gréta Lilla [2018.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei. 2018.