1949_11.[1]

Fodor András naplója - 1949. november 24. csütörtök

Gyatrán, betegen megy műfordítói munkám. Le is mondok a mai nagyobb teljesítményről. Este megyünk Kormosékhoz, ennek jegyében telik az egész nap. Rádics Jóska a Kollégiumban megpillantja a kiírást: este taggyűlés - erre, mint aki egész nap nem járt az épületben, kisurran velem a Székely utcába.

Fél nyolckor indulunk tovább a Báthory utca 8.-ba. Domokos Matyi már ott van. Kormos egészen atyás házigazda köztünk. Klári kis durcás asszonyka, de nagyon kedves, ahogy például nagy keservesen elszánja magát a múltkor beígért diós tészta elkészítésére.

Pista jelenti, a János vitézből készít filmnovellát. Föl is olvassa az első részét. Nagyon jó, plasztikus. Színes filmen kitűnően hatna. Megtekintjük Kuczka Testamentumát, melyet a Világosságban Darvas Szilárd erősen megtámadott. (No, akkor Sőtér elhamarkodta a Fórumbeli héthasábos hódolatát.)

Vacsora közben annyira fölvidámulunk, hogy Pista javasolja, játsszunk valamit. Először barkochbázunk. László, a nagy nyomozó, mindent kiderít. A falon lévő Gauguin-reprodukció "Otahi" föliratát viszont - amit én gondoltam ki - csak Pista képes megfejteni.

A következő játék kiesésre megy. K betűvel kezdődő híres ember nevét kell kombinálni úgy, hogy ki-ki mond egy következő névbe illeszthető betűt. Először Klári esik ki, aztán László, Mátyás, Jóska. Ketten viaskodunk tovább Pistával, de nem tudunk továbbjutni.

László emelkedik föl, hogy útra induljunk. Éjfél jóval elmúlt. Jóska már nem kap villa­most. Különben is zuhog az eső. Úgy döntünk, hogy az összetolt két fotelban itt alszik. Klári ujjongva fogadja a fordulatot, Pista pedig vidáman összedörzsölve tenyerét mondogatja: - Van még egy nagyon jó játékom! - De arra csak a közben alakuló versasszociációs vetélkedő után térünk rá. Egy-egy találomra kiragadott szót kell kinek-kinek ismert vers­sorba illesztenie. A mérkőzés ismét döntetlenre végződik, ezúttal Kormos és Rádics között. Az utolsó játék a két megadott első betűhöz írandó híresember-verseny.

Hajnali négykor végre szedelőzünk. Ellenállhatatlan persze, amikor hátrahagyott társunkat Klári hosszú, rózsaszín hálóingében meglátjuk.

Digitalizálás forrása: A Kollégium. Napló 1947-1950.

Digitalizálta: Szaszkó Judit [2018.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.