Előző hónap | Hónapok | Következő hónap
A zene: Mozart! - mondta egyszer Fülep, így hát a mai Mozart-estre is viszek neki jegyet.
Furcsa, zaklatott napom van. Telefonálnom kell a Széll Kálmán térről. Az egyik fülkében Somogyi László karmestert látom, a másodikhoz menet szegény, elhagyatott Németh Lászlót pillantom meg Csilla lányával, a harmadikból kijövet Sárközinével találkozom.
Hangversenyre megyünk, de előbb Kormosékhoz, az újszülött Annuskát megvizitálni. Helyes csöppség, inkább az anyjára hasonlít. Fitos, barna.
Pistával rohanok a Zeneakadémiára. Az ismerős Egy kis éji zene utáni Symphonia concertanté-ban is otthonos vagyok, de az igazi élmény a g-moll szimfónia. A tételek varázslatos rendje, egymás közti drámai szerkesztése, a betetőzés nagyszerűsége Fülepet is elragadta. Barna sör mellett, az immár törzshellyé avatott söntésben egyik kedvenc szavát, a proporciót emlegeti, és a végtelen természetességet, ahogy Mozart muzsikál. Ö különösen a szonátáit szereti. - Ha meghalok - furcsán elhalkul a hangja -, jegyezzék meg, abból játszassanak.
Nekünk viszont, amikor elmegy a taxi Buda felé, az jut eszünkbe, hogy 23-án lesz hatvanhat éves.
Előző hónap | Hónapok | Következő hónap