1953_09.[1]

Fodor András naplója - 1953. szeptember 25. péntek

Kellemes meglepetés ér az iskolán. A vezetőségi ülés első napirendi pontjaként iszunk egy kupica rumot (én kettőt is a feleség helyett) házasságunk örömére. Aztán ajándékként átnyújtják a hatszemélyes Rosenthal-teáskészletet.

Ebéd után meg Tolnay Károlyt hallom az éter nyugati hullámaiból magyarul nyilatkozni. Odabújok Jóska rádiójához, sejtem, hogy Fülep szóba kerül. Mondja is, hogy a magyar művészettörténetből mindenekelőtt Fülep Lajos újító, úttörő eszméi érdeklik. Fog majd örülni az Öreg, ha este elmondom: - Hallottam a Carlót...

Dóra már a villamoson mondja, Fülep magától szóba hozta, ha lakásszerzésemhez nincs elegendő pénzem, ő szívesen ad kölcsön. Így nem röstellem megpendíteni a témát. Igen ám, csakhogy mindjárt hozzámondja: - Ha olyan sok pénzt kiadok, szerezzek mindenáron budai lakást. - Ámde honnét? Vendéglátónk különben roppant kedves hozzánk. - Megkapták a táviratomat? - kérdi. - Nem? Hja, ő csak telepatikusán táviratozott.. . Érezték, nem? Kérdez a vidéki tapasztalatokról, majd ő beszél saját helyzetéről az egyetemen és másutt. Pipázik. Szívesen hallgatja Carlóról való beszámolómat. - Nagyon örültem - mondja búcsúzáskor, és elsőként Sárikának nyújtja kezét.

Digitalizálás forrása: Ezer este Fülep Lajossal. [Napló 1947-1970.]

Digitalizálta: Zólyomi Sára [2017.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.