1954_05.[1]

Fodor András naplója - 1954. május. 17. hétfő

Első nap a Csillag-ban. Esős, csúnya idő van, 9-re érek be a Gorkij fasori szerkesztőségbe. - Ilyen kora hajnalban! - csodálkozik Király. Ráérek később is jönni. Leendő főszerkesztőm csakugyan nagyvonalú. Önként hozzájárul ahhoz, hogy én csak kéziratokon, leveleken keresztül érintkezzem a költőkkel, s főleg azokkal, akikhez vonzódom. Azt is megengedi, hogy a hétnek csak két napján menjek be, otthon is olvashatom a kéziratokat. Elmagyarázza, mi lesz a munkám: például a fiatalok fölfedezése, elővezetése.

Ungvári közli, hogy a májusi számban megjelent versciklusomnak nincs meg a várt visszhangja. - Ügy látszik - teszi hozzá magyarázatul - , a közízlés túlságosan elhajlott a biedermeier felé. Még azért azt is megmondja, hogy Benjáminnak - akit ő nagyon szeret, hetenkint jár hozzá - nem tetszettek verseim, mesterkéltnek tartja őket. Ez engem nem zavar abban, hogy Benjámint - akivel éppen összeismertetnek - szimpatikusnak tartsam. Másik új ismerősömre, Aczél Tamásra ugyanezt nem mondhatom.

Nézek, látok, tapasztalok. Ungvárival könnyű a munkamegosztási alku. Neki imponál, hogy a szervező munka az övé marad. Első tanácsom: ha beszél Weöressel, kérje el tőle a Mária mennybemenetelé-t. Ha Szabó Lőrinc után ő is újra közölhető lesz, fontos verssel kell bemutatni.

Miközben a kéziratok irattári archiválását tanulmányozom, szerkesztőtársam pórul jár velem. Véletlenül éppen az F betűs kéziratköteget emeli le, mely a nevemnél nyílik ki, az Egrynek ajánlott versnél, melyen kis, rákapcsozott cédulán Király írásával ez olvasható. Ungvári, majd a szignált szerkesztő jelentése: "Reakciós Hortobágy poétája..." Tamás zavartan (már amennyire ő zavarba tud jönni) összecsapja orrom előtt a kéziratrendező két kemény födelét. Most már legalább tudom, mért maradt ki másodszor is publikált verseim közül A vízrenéző, melyet csak Király reklamálására küldtem be pótlólag.

Király és Szabolcsi Miklós, a helyettes főszerkesztő is kellemetlen helyzetbe kerül. Keszthelyi Zoltán válogatatlan gorombaságokat vág a fejükhöz, amiért verseiért nem lelkesednek. Pistát úgy felfűti az ideges indulat, hogy sorba fölragadja és csapkodja a könyveket az íróasztalára. Ilyesmiket kell majd megszoknom új munkahelyemen. Elmenőben a küszöbön még bemutatnak Szabó Pálnak.

Digitalizálás forrása: Ezer este Fülep Lajossal. [Napló 1947-1970.]

Digitalizálta: Lantos Adrienn [2017.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.