Előző hónap | Hónapok | Következő hónap
Vincze Imre telefonál, Szervánszkyval ott lesznek megint a múltkori helyen nyolctól tízig, ha tudok, menjek. Attól függ, hogy Konrád György ígérete szerint eljön-e hozzám. Úgy tapasztalom, eléggé megbízhatatlan. Egyórás késéssel mégiscsak megjelenik, hozza nála lévő kézirataimat. Beszél is róluk. Értelmesen, kedvemre valóan fejtegeti, hogy az én igazi egyéni hangom az Aréna és a Stravinsky versekben van, ahol a leírás és a gondolati reflexiók egyaránt szerephez jutnak. Úgy véli, nem kéne mindenáron a lírára törekednem, mely elvont szimbólumai, lejáratott sablonjai miatt - még a Hegyek és tavak-ban is - kissé elvont, nehezen közelíthető. Az igazán jó vers, ami élményszerűséggel megfogja az embert, ilyen az Át a tengeren, A legszebb, A barátság csodája, sőt a Füzér is. Minél konkrétabbnak lenni! (Lám, Fülep szavai!) az igazi líra is valamiképpen deskripció, lásd Pilinszky Harbach-ját. Nekem annál is inkább tovább kéne mennem az Aréna útján, mert Nagy Laci a jelenségek megfogására képes ugyan, de belőle hiányzik a reflexív erő.
Konrád csapongó kérdezgetése miatt nehéz valamit egy irányba kifejteni, de mohó érdeklődése (,,- És mondd! ...") mégis jólesik, a nyújtható érdekességek végtelenségét hiteti el velem, sőt újra és újra megerősít a barátság lehetősége felől. Lépcsőn lefelé menet naplóírásomról kérdezget izgatottan. Ő is ír, de ritkábban és gondolatibb, irodalmibb igénnyel.
Szervánszky éppen fizet a pincérnek, amikor belépek egy Vinczének szánt Józan reggel-lel. Kedvemért maradnak még 11-ig. Kívülük csak Járdányi volt jelen, Petrovicsot ezúttal is hiába várták, Szervánszky vidám és exhibicionista. A véletlen, hogy kimondom a "meszkalin" szót, miről jövetelem előtt Vinczével beszélt a véletlen, a gondolatátvitel, a szuggesztió és telepátia mindenféle furcsaságait juttatja eszébe. Elmeséli, felesége milyen csodálatos médium, őelőtte nem érdemes hazudni. Többször előfordult, hogy biztos ösztönnel ki találta, hol tartózkodik, pedig nem mondta meg neki, hová megy. De Szervánszky is tud magáról furcsa dolgokat mondani, mikor például telefonon szidta feleségét, hogy járhat lila rúzzsal a száján - aztán döbbent rá, hogy nem is látja valóságosan azt amiről beszél, noha eltalálta az igazságot.
Itthon kiderül, hogy Konrád nálam feledte a naplójegyzeteit. Szerencsére olvashatatlanul ír. Különös ember.
Előző hónap | Hónapok | Következő hónap