Előző hónap | Hónapok | Következő hónap
Már tegnap terjedt a hír, hogy fellőtték az első szovjet űrhajóst. A rádió aztán semmit se mondott erről. Ma viszont hitelesített hír terjed a munkahelyemen: J. A. Gagarin őrnagy 300 kilométernyi magasságban a föld körül utazik. Az étteremből bömböl a rádió, főnökünk, Sallai úgy véli, óriási propagandahatása lesz ennek az űrutazásnak. Nem bánom, sőt szeretném remélni, hogy az emberiség figyelme eztán inkább a bolygók felé fordul. Így és arrafelé lövöldözzenek inkább, ne egymásra... - Most repült el Afrika felett! Jól érzi magát... Elkezdték az űrhajó fékezését. Bereczky rendkívüli kiadásként hordja szét a házban sokszorosított híreket, valaki az Esti Hírlap különkiadását is szállítja. Szemes Mihály, Péterfi István, Honthy Hanna (nagyon fontos!) nyilatkozik.
Az MTI tábláján már ki van téve a bukfejes Gagarin széles pofacsontú, apró szemű, rokonszenves fényképe. Így lehet valakiből perceken belül világhírű ember. Füleppel azért nem ezt a szenzációt tárgyalom, hanem leendő gyerekünk két hónap múlva várható születését jelentem be. - Ez aztán a meglepetés! Hát hogy tudták így rejtegetni? És aztán örülnek, vagy csak jó képet vágnak hozzá? Mert akkor én is örülök. Nagy élményként olvasom Németh László szép írását a Kortárs-ban. (Ha most lennék fiatal...) Mondhat nekem bárki bármit, ő az, aki a nyilatkozó szellemek közül a legtöbbet, a legokosabbat és legmegragadóbban tudja mon¬dani nekünk. Ő aztán igazán üzenetet küld a világnak, ha nem is hallják annyian, mint Gagarint.
Sok telefoncsörgés nehezíti amúgy is nehéz Nyekraszov fordításom folyamatát. Takáts Gyula is fölhív: itt van Pesten, hallotta Szabolcsi Miklóstól, hogy "Fodor cikke jön" róla az e heti számban. Egész nap azon töprengett: vajon melyik Fodoré? Megörül, amikor mondom: én fogom köszönteni ötvenedik születésnapja és névnapja alkalmából.
A Magvető műszaki osztálya keres. - Hja, mit is akartam, mit is akartam? -tetteti magát Murányi - ahá, azt hiszem, megjelent a köteted. - Átveszem a hangot: - Igen, igen, csak egyet nem tudok, mit is kellene most csinálnom? - Azt hiszem, legjobb volna, ha egy dísztáviratot menesztenél a klérusnak.
A Szabadság téren áthaladva eszembe jut a kötettel való, három éve tartó sok kínlódásom, keserűségem. Most végre kezemben a drappossárga boritású, hosszúkás formátumú könyv. A grafikai megoldás idétlenségét próbálom elfelejteni, hiszen az a fontosabb, ami a két tábla között van.
Este Fülepnek is viszek a kapott tíz példányból. A formátummal ő is elégedett. Beszámolok vidéki útjaimról, az először látott Sopronról, Pannonhalmáról. Ismertetem Colin levelét, ki, mivel saját gyerekük nem adódik, hamarosan örökbe akarja fogadni egy gazdag fiatal farmer és egy ápolónő szerelemgyerekét. Hívják a Los Angeles-i fesztiválra, szó van arról, hogy ő lesz a Guardian londoni főkritikusa. Egyik modern hangversenytársulat pedig Honorary Secretarynak hívta meg, "amit nem nevezhetnék óriási megtiszteltetésnek, de mégsem árt az embernek".
Ezek után nincs más téma. - Pedig maga olyan, mint a Mikulás
Előző hónap | Hónapok | Következő hónap