Előző hónap | Hónapok | Következő hónap
A napnak van egy jó híre: Johnson elnök beszüntette Vietnam bombázását. S nagyon szép a sétánk este Füleppel.
Lehullt lombok közt várjuk egymást a fasorban. Bozayék, Zsuzsó, Andris a kisded csapat. Fülep, az útszélen, karonfogva külön beszélget Vekerdivel. - Nagyon szereti! - súgunk össze Attilával.
Colinról eszmecserézünk, aztán Audenre terelődik a szó. Az öreg most először megvallja, nagy költőnek tartja, de a "goethei"-t nem találta benne. Mert hiszen Goethe micsoda grandiózus ember! Az ő természettudományos koncepciója, a levelezése, államférfiú tevékenysége!
- Eliot Prufrock-ja és Waste Land-je jobban lenyúl a kor májáig, veséjéig. Déry Tibor vesézése következik. (A vasárnapi Népszabadságban Vértes György közzétette Déry Rajk-ügyben neki írt elítélő nyilatkozatát.) Fülep és Vekerdi szerint lehetetlen, hogy Déry elfeledkezett erről a vétkéről. Andris menteni próbálja az öregember gyöngéit, de a memoárt egészében ő sem tudja védeni. Fülep sommásan ítélkezik a magyar életrajzi mániáról, vitriolos idézetekkel bizonygatva a sötét, soroksári provincializmust.- Goethe is írt életrajzot, de milyet! Hogy jeleníti meg például Napóleont! Idézi a két híres mondást a politikáról és saját magáról.
- Déry bizony csak Rákosival találkozhatott - vetem közbe.
Goethe természetlátásának szükségszerű csődje viszi az elmélkedést komor irányba. Fülep az emberi sors lehetetlenségét Szent Ferenc és Hitler azonos származásában látja, s abban, hogy a szabadság Káin bűnével kezdődött, s a hitleri Németország rémtetteiben kulminált.
Beney Zsuzsa vitatkozik, Attila inkább helyesel.
Csodálatos a 84 esztendős aggastyán frissessége a meleg, szél járta őszi úton. Úgy szívom a tiszta, fanyar levegőt, mint a bánat elleni elixírt.
Előző hónap | Hónapok | Következő hónap