1969_02.[1]

Fodor András naplója - 1969. február 25. kedd

Jelentkezem Fülepnél. Cikksorozata élményéről ezúttal nem tudok elszámolni, szokásától eltérően nem kíváncsi a belső reagálásra. Megelégszik a szimptómával, hogy ekkora feltűnést keltett írása, pedig nem is igazán jelentős. Újra hangsúlyozza a gyakorlati szükségszerűséget, amiért a sorozat írásába belefogott. Így rótta le háláját a lap főszerkesztőjének és szerkesztőségének, amiért egyszer nemrég lakása fűtését rendbehozatták. Merthogy ő már 85-ödik évébe fordult, s minden reggel arra ébred: ma vajon mi baj lesz a házban?

Különben örül mindannak, ami jót a bolgárokról mondok, ő is hasonlókról hallott, irigyli ezt a nációt.

Lakatos András az Astoriában mondja el a Szépirodalmi Kiadóval való meghasonlását. Vegetatív idegrendszere nem bírja az ottani klímát. Látja továbbá a lektoréletforma és -szemlélet csődjét, az örökös egyrészt-másrészt gondolkodást. Ilyen módon igazi kritikát se lehet írni, mert az elménckedő átcsapások mögött éppen a lényeg vész el. Mellesleg bevallja, távollétemet használta ki a menekülésre.

Digitalizálás forrása: Ezer este Fülep Lajossal. [Napló 1947-1970.]

Digitalizálta: Surányi Ferenc [2017.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.