Előző hónap | Hónapok | Következő hónap
Vajda Kornél újságolja: bent járt Vargha Balázsnál. Csanádi Imre lelkesen beszélt az átalakuló Tükör-ről, melynek Benjámin mellett szerkesztője lesz. Fogarassyt, Kulcsár Szabót meg őt reménybeli munkatársakként hívta be Balázs. Lesz a lapban minden - erősködött Imre: irodalom, szociológia, művészet, filozófia... olyan lesz, mint az Élet és Tudomány. Kornélnak erről Fülep egyik információja jutott eszébe: "Ide a házba jár minden folyóirat... az Élet és Tudomány természetesen nem."
Látom a Rádióban Sediánszkyval Kormost, örömmel köszöntöm, mint az életbe visszatérőt.
Korai ebédet kértem otthon, mert sietnem kell a Bajza utcába. Olvasom közben Takáts Gyula szomorodott levelét: Loncikát szélütés érte, egész jobb oldala megbénult. Gyula megindultan vall a rászakadt árvaságról. És éppen most vonták el nyugdíj-kiegészítését. Ez ügyben is kérem Garamvölgyi Marika közbenjárását. Több mint egy órát beszélek vele Simonyi Imre dolgáról. Marika bizonyítja, referált Dobozynak, a július 23-án kelt levél másolatát is látom Tóth Dezsőhöz címezve, aki persze nem intézett semmit. Pontos látleletet kapok a sikermániás, a folytatólagos munkára alkalmatlan Dobozyról, a reménytelen beteg Garairól, a vállalt feladattól ódzkodó Bertha Bulcsuról. A diskurzus vége - amikor már fölkelnék - ismét a csábítás: nem mennék-e be mégis titkárkodni, merthogy bennem nagyon sokan bíznak, látják, hogyan dolgozom, költőségem értéke is egyre nyilvánvalóbb, ők megadnának minden lehetséges előnyt. A hívás tónusa szimpatikus, de csak ugyanazt tudom felelni rá, mint korábban: nem.
Bulla Karcsi mondja: Ruttkai művésznő közölte vele, talált egy igaz embert... El van ragadtatva Czigány György rólam írt soraitól.
Előző hónap | Hónapok | Következő hónap