Szigligeti alkotóház

A szigligeti Alkotóház az ötvenes évek óta elsősorban az írók alkotóházaként működik, a rendszerváltásig a Népköztársaság Művészeti Alapja kezelésében, azóta a jogutód Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonában.
A kastélyt 1780 körül 15. századi alapokra építették, jelenlegi klasszicista formáját 1815-ös átépítése során nyerte el. Első tulajdonosa báró Putteani Géza volt, (első épületét br. Putteani Vencelné építette, ő a szigligeti várat egykor birtokló Tóti-Lengyel család leszármazotta volt) gróf Esterházy Pál tulajdonába 1916-ban került, aki ismét átépítette. Halála után 1945-ig özvegye volt a tulajdonos, a kastély 1952 óta, Bölöni György író kezdeményezésére irodalmi alkotóházként működik, 1968 óta nemcsak írókat, de más alkotóművészeket is fogad, a rendszerváltás óta a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonában áll. Az alapítvány a szigligeti mellett több alkotóházat is kezel.
Egész évben üzemel, 30 vendégszobával, mintegy 75 férőhellyel.
A József Attila Kör (JAK) évente irodalmi tábort szervez itt, a Szigligeti Nyár keretében a kastélyparkban koncerteket rendeznek, a Nemzetközi Népi Építészeti Konferencia is itt kerül megrendezésre. A tájképi kert ma 9,2 ha területű, legkorábbi ültetvényei a telekhatáron futó Tapolca-patak partján láthatók (tiszafák, fehér nyárak, vadgesztenyék, kocsányos tölgyek, hársak, bükkök). A 19. századi fenyőtelepítések következtében ma az ország egyik legnagyobb fenyőgyűjteménye látható (120 körüli fajszám), a fajok összszáma kb. 520. A kert 1954 óta védett, 1997 óta fokozottan védett.
A parkban szobrok is láthatók, így Pátzay Pál Törölköző nője vagy Borsos Miklós Primaverája, de látható az alapító Bölöni György szobra is.

A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány feladata:
Az alkotóművészek jogvédelme, anyagi juttatások (alkotói munkaelőleg, ösztöndíj, segély, nyugdíj) folyósítása. Kollektív műtermek és alkotóházak (Zsennye, Szigliget, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szolnok, Galyatető stb.) fenntartása. 1972-től 1983-ig vállalatokat is működtetett: Képzőművészeti Alap Kiadó (KAK), Képzőművészeti Kivitelező Vállalat, Képcsarnok, GENERALART. 1983-ban MNMA mint vállalatokat üzemeltető közalapítvány államosítva lett, költségvetési intézménnyé vált, a vállalatok által termelt jövedelem a központi költségvetésbe folyt be. A MNMA mint költségvetési intézmény hozzájárult a Műcsarnok, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus fenntartásához, s az éves ún. milliós műtárgyvásárlások fedezetének biztosításához. 1986-ban megszűnt a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat, s megszűnt az egyedül a Képzőművészeti Alap Kiadó által kiadható képeslapok forgalmazásának terjesztési monopóliuma. A rendszerváltás után a MNMA vagyona egyben maradt, nem az államé, hanem a művészek oszthatatlan tulajdona lett, e vagyon működtetésére létrehozta a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) 1994-ben a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt. Az Iparművészeti Vállalat átszervezéséből 39 kft. jött létre, sok még ma is működik. A Képcsarnok Vállalatnak számos pesti és vidéki galériája szintén működik.

Orbán Ottó írása szigligetről: http://es.fullnet.hu/9847/publi000.htm