Virtuális kiállítás - bevezető
1944. június 15-én egy budafoki papírgyár prózai díszletei között, ám színpadias jelenet keretében hajtották végre a magyar könyvtörténet legnagyobb autodaféját, a "zsidó szerzők" közel félmillió kötetének, ha nem is máglyatűz, de zúzógépek általi nyilvános megsemmisítését. A "szellemi élet megtisztításának" jegyében lezajlott barbár aktus idején már javában folyt a vidéki zsidóság deportálása, és megkezdődött a fővárosi zsidók csillagos házakba költöztetése is.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Holokauszt hetvenedik évfordulóján rendezett kiállításával az akkor zsidónak minősített írók és műveik üldöztetésére kívánt emlékeztetni és emlékezni. Felidézni a hírlapok, kiadók, könyvtárak és könyvkereskedések ellen indított hadjárat egy-egy pillanatát. Érzékeltetni azt a folyamatot is, ahogyan a megbélyegzés gondolata az előítéletek és a zavaros elméletek ködéből átkerült a törvényhozás és a végrehajtó hatalom eszköztárába. Ahogyan intézményesült az önkény, fokozatosan utat nyitva a gyilkos indulatoknak. A kiállítás itt megtekinthető, virtuális változata 2015 őszén és 2016 tavaszán, az eredeti tárlat képanyagából és kísérőszövegeinek felhasználásával készült, leendő könyvtárosok, huszonéves egyetemista hallgatók tartalomszolgáltatási gyakorlataként, az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetében.*
A háborús összeomlás, a forradalmak és Trianon traumáitól sújtott Magyarországon a társadalmi feszültségek váltakozó erősséggel, de tartósan összekapcsolódtak etnicista-rasszista, elsősorban antiszemita tartalmakkal. A diszkrimináció 1920-ban, a numerus clausus törvényben már jogi formát is öltött. Az igazi gátszakadást e téren az 1938-as év hozta el. Az ekkor megindult jogalkotási sorozat törvényerőre emelte a zsidóság, pontosabban a zsidóként meghatározott magyar állampolgárok nyílt hátrányos megkülönböztetését. Megfosztásuk jogaiktól, pozícióiktól, megélhetésüktől és vagyonuktól alkalmas eszköznek látszott más rétegek felemelésére, a szociális gondok ideiglenes enyhítésére, egyben arra is, hogy kifogják a szelet az előretörő szélsőjobboldali politikai erők vitorlájából. Sokan, még az áldozatok közül is nem kevesen, azt hitték, hogy a törvényesnek látszó keretek között létrehozott mesterséges "társadalmi és gazdasági egyensúlyteremtés", a fontosabb posztokon történő "őrségváltás" még nagyobb tragédiáktól óvja meg az érintetteket. 
Az 1944-es év eseményei megmutatták, mennyire illuzórikusak voltak ezek az elképzelések. A zsidóság társadalmi és kulturális kiszorításának folyamata végzetes gyorsasággal fordult át a fékeveszett pusztítás infernójába. A könyveket zúzókő alá, az embereket gázkamrákba vetették, a művek azonban megmaradtak. Az egykor kiátkozott szerzők legjava ma is szerves része a magyar kultúrának. Az alkotások között nem az írók származása vagy más identitási jegyek alapján, hanem a szellemi értékrend és az ízlés természetes hullámzásait követve válogat az idő. Ehhez mi, mai és leendő könyvtárosok a megőrzéssel és a közvetítéssel járulunk hozzá.*
Virtuális kiállításunk nyitólapjára a Fortepan online képgyűjtemény korabeli, "békebeli" képeiből válogattunk, bizonyítandó: a könyvek és sajtótermékek, a "média" a XX. század közepén is velünk voltak, meghatározták mindennapjainkat szerzők, formálták véleményünket publicisták, kortárs művészek. Hogyan juthattunk el pár év alatt a könyvbezúzásig? A korszak hangulatát felidézendő, Hollán Lajos, szintén holokauszt áldozat színes diafelvételeit ajánljuk virtuális látogatóink figyelmébe a korabeli Budapestről, az utolsó éveket átfogva, melyekben megörökíthette azt síszezontól strandfürdőig, Duna-parttól a Ligetig, cukorka- és tejárustól a hentes-standig, a budai hegyektől a belvárosi utcákig:
*
Honlapunkon a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2014-es kiállításának négy fő tablójának történetét és az azokhoz összegyűjtött képanyagot mutatjuk be, 140 weboldalon, az alábbi felosztásban (főbb tartalmi jellemzők):
Őrségváltás
Babits Mihály 1933-as írása a Nyugatban a német könyvégetésekről. 1938/39: az első és második zsidótörvény, a Sajtókamara és a laprevízió hatása az újságíró társadalomra, a sajtótermékekre. Értelmiségiek tiltakozó nyilatkozata az első zsidótörvény ellen. 1944: zsidónak minősített újságírók internálása.
Könyvharácsolás
1944. A németek könyvrekviráló akciója a budapesti antikváriumokban. Az elrablott könyvek újrafelosztása majd megsemmisülése. Képek, nyomtatványok a fővárosi, főleg a Múzeum körúti antikváriumokról. A "zsidó" íróktól és kiadóktól "megtisztított" 1944-es könyvnap.
Zsidó könyvtárak sorsa
A Rabbiképző könyvtárának lefoglalása, válogatott anyag elhurcolása (Prágáig), a maradék háborús károsodása, majd az állomány háború utáni (rendezetlen) felduzzadása; a most folyó feldolgozás. A Zsidó Múzeum könyvtárának és magánszemélyek anyagainak lefoglalása a Zsidókutató Intézet által.
Könyvbezúzás
A rendelet végrehajtásának levéltári dokumentumai, a könyvbezúzásról készült fotóriport, a nemzeti és a fővárosi könyvtár akkori lépésére vonatkozó dokumentumok, Kolosváry-Borcsa börtönnaplója.
A történet e négy, részben párhuzamos szálát a tablószövegek alapján bekezdésekre tagoltuk, a bekezdések többségéhez számos képet, dokumentumot társítottunk. A történetekhez és bekezdésekhez vezető linkeket címlapunk alján találják. A gyűjtemény minden oldalán megtalálható "tovább" mutató kézre kattintva a teljes történet végigkövethető:
Őrségváltás
Babits Mihály 1933-as írása a Nyugatban a német könyvégetésekről. 1938/39: az első és második zsidótörvény, a Sajtókamara és a laprevízió hatása az újságíró társadalomra, a sajtótermékekre. Értelmiségiek tiltakozó nyilatkozata az első zsidótörvény ellen. 1944: zsidónak minősített újságírók internálása.
Könyvharácsolás
1944. A németek könyvrekviráló akciója a budapesti antikváriumokban. Az elrablott könyvek újrafelosztása majd megsemmisülése. Képek, nyomtatványok a fővárosi, főleg a Múzeum körúti antikváriumokról. A "zsidó" íróktól és kiadóktól "megtisztított" 1944-es könyvnap.
Zsidó könyvtárak sorsa
A Rabbiképző könyvtárának lefoglalása, válogatott anyag elhurcolása (Prágáig), a maradék háborús károsodása, majd az állomány háború utáni (rendezetlen) felduzzadása; a most folyó feldolgozás. A Zsidó Múzeum könyvtárának és magánszemélyek anyagainak lefoglalása a Zsidókutató Intézet által.
Könyvbezúzás
A rendelet végrehajtásának levéltári dokumentumai, a könyvbezúzásról készült fotóriport, a nemzeti és a fővárosi könyvtár akkori lépésére vonatkozó dokumentumok, Kolosváry-Borcsa börtönnaplója.
A történet e négy, részben párhuzamos szálát a tablószövegek alapján bekezdésekre tagoltuk, a bekezdések többségéhez számos képet, dokumentumot társítottunk. A történetekhez és bekezdésekhez vezető linkeket címlapunk alján találják. A gyűjtemény minden oldalán megtalálható "tovább" mutató kézre kattintva a teljes történet végigkövethető:
