Magyar NaplóA Schengeni Egyezmény nemcsak előnyöket hordoz számunkra
A társadalmat föl kell készíteni arra, hogy amikor Magyarország belép az Európai Unióba, akkor a Schengeni Egyezményhez is csatlakoznia kell. Ez pedig az útlevél, az ellenőrzés és a határon való sorban állás nélküli utazás mellett hátrányokat is hordoz magában, nem beszélve arról, hogy a külső határok kiépítése tetemes többletkiadásokkal jár - mutatott rá Tóth Judit, az MTA Politikatudományi Intézetének főmunkatársa.
- A Schengeni Egyezményt azért hozták létre, hogy az Európai Unió (EU) tagállamainak belső határain ne legyen szükséges ellenőrizni az átutazó személyeket, vagyis szinte olyanná akarták tenni az országok közötti kapcsolattartást, mint ahogy nálunk egyik megyéből a másikba szabadon lehet mozogni - mondta a szakértő. - Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szigorú kontrollt megszüntetve, az unió polgárai nyugodtan átjárhatnak egyik országból a másikba, akár színházba, moziba, akár gazdasági együttműködéseket kialakítani, vagy éppen munkát vállalni. Ezt a rokonszenves célt azonban hihetetlenül részletes szabályozással párosították, amely a Schengeni Egyezményhez tartozó országok külső határának nagyon szigorú ellenőrzését írja elő.
- Milyen változásokra kell fölkészülnie Magyarországnak a Schengeni Egyezményt illetően?
- A közösségi szabályozás azt jelenteti, hogy képletesen felosztották a világ lakosságát két részre: azokra a polgárokra, akiket ez a jogi egyezmény kedvezményez, és azokra, akiktől úgymond megvédi magát az EU, ugyanakkor komoly követelményekhez kötötték a külső határ kontrollját. Amikor Magyarország integrálódik, akkor mi is bekerülünk az "elit klubba", és számunkra az "ők" kategóriát azok az állampolgárok fogják alkotni, akik a Kárpát-medencében a határainkon kívül rekedtek, s most különös aggodalmat jelentenek a kormányzatnak. Sajnos még nem tudjuk, hogy az ők és a mi között hol fog húzódni a határ, az uniónak ugyanis még nincsenek pontos elképzelései arról, hogy Magyarország mellett kik csatlakozhatnak még az EU-hoz. Valószínűleg a bizonytalanság, a beláthatatlan idő nagyban befolyásolni fogja az emberek hozzáállását az EU-tagsághoz. A külső határok védelme nagyon határozott követelmény lesz Magyarország számára, hiszen pillanatnyilag úgy tűnik, hogy mindössze Ausztriával és Szlovéniával marad meg ez a fajta megyehatár átjárás. A többi öt országra vonatkozó határellenőrzés kiépítése pedig komoly beruházást igényel, így megtörténhet majd, hogy a költségvetésből erre tetemes összeget kell fordítani. A külső határokon való ellenőrzés ugyanakkor azt is jelenti, hogy ha valaki nemkívánatos személlyé válik az egyik országban, akkor az unió többi államában is azzá válik. Ha valamelyik magyar állampolgár elkövet, mondjuk Olaszországban egy bűncselekményt, és kiutasítják onnan, akkor ez a tilalom az EU összes országára érvényessé válik.
- Milyen szerkezeti, intézményi átalakítások szükségesek?
- A hátrányokról szólva említésre méltó az a követelemény is, hogy a vízumkötelezett országok körét egységesen ítélik meg a szerződésben álló felek. Ezért nekünk valószínűleg számolnunk kell azzal, hogy a jövőben csak vízummal érkezhetnek Magyarországra azok, akik eddig felültek a vonatra, és szabadon jöhettek. Ez a rokoni, kulturális, gazdasági kapcsolatokat hátráltathatja, de csak abban az esetben, ha Budapest nem hozza meg a szükséges kompenzációs intézkedéseket. Senkire sem mutogathatunk majd, ha a magyar konzuli rendszer nem lesz erre a változásra felkészülve. A konzulátusok létszámának növelése, s a megfelelő modern rendszerek bevezetése komoly költségvetési vonzattal jár. Ha valakinek kellemetlen lesz az, hogy a szomszédos országokkal való kapcsolattartása megnehezül, akkor annak áldozatot is kell hoznia. El tudom képzelni, hogy érdekvédelmi és gazdasági szervezetek, az önkormányzatok és a kamarák a maguk módján mind segítenek majd ezt a gondot enyhíteni. Komoly információs kampányra lesz szükség annak érdekében is, hogy az emberek megértsék majd, vízum nélkül nem jöhetnek Magyarországra. Az engedély kiváltásának fontos feltétele lehet annak igazolása, hogy valaki hivatalos, kulturális vagy egyéb célból kíván beutazni. Ezért az említett szervezetekre vár, hogy egy olyan kapcsolatrendszert alakítsanak ki, amelynek alapján egy meghívólevél elegendő alap lesz a vízum kiváltásához.
- Mégis, milyen lépések könnyítnék meg a csatlakozást?
- Amennyiben fontos nekünk, hogy például az egyetemek között fennmaradjanak a határon átnyúló kapcsolatok, akkor ezért tennünk is kell valamit. Építsünk vendégházakat, nyissunk közös projekteket futtató irodát, kössünk olyan szerződéseket, amelyek a vízumkiadás szempontjából megkönnyíthetik az érkezők útját. Amikor ezek megvalósultak, akkor mondhatjuk azt, hogy mi gyakornokokat, Phd-s diákokat fogadunk. Ezt a nagyon bonyolult rendszert a Kossuth térről nem lehet irányítani. A szakértő tapasztalatai alapján azonban Magyarországon még csak az igénye sem fogalmazódott meg annak, hogy a tárgyalásokat folytató kormányon kívül, mondjuk, az önkormányzatok nyomon kövessék az Európai Unióhoz való csatlakozás útvonalát.
Gui Angéla
